Orgona-sztorik IX.
Franck: Prelűd, fúga és variáció, op. 18 — Franck: Final, op. 21 — Franck: A-dúr fantázia — Franck: Cantabile — Franck: Hősi darab — Franck: E-dúr korál
Franck: Prelűd, fúga és variáció, op. 18 — Franck: Final, op. 21 — Franck: A-dúr fantázia — Franck: Cantabile — Franck: Hősi darab — Franck: E-dúr korál
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Az oldalon elérhető utolsó előadás dátuma: 2021. október 31. vasárnap, 19:30
Orgona-sztorik IX.
Közreműködők:
orgona: Fassang László
színművész: Mácsai Pál
A régóta népszerű Orgona-sztorik lényege, hogy történetmesélős koncerteken hozza közel a közönséghez a zenét. A sorozat kilencedik állomásához érkezik, melyen a romantikus orgonazene egyik legizgalmasabb alakjának, César Francknak műveit hallgathatjuk meg, természetesen a hozzájuk kapcsolódó történetekkel együtt.
Aki szereti az orgonazenét, tudja, hogy a hangszer irodalmának vannak meghatározó irányzatai, „nemzeti dialektusai”. Frescobaldi itáliai stílusát aligha tévesztenénk össze Buxtehude északi zenéjével vagy Bach jellegzetesen német komolyságával. És a franciák? A gall orgonazene külön világ, aligha véletlenül, hiszen a francia orgonaépítészet is önálló, minden mástól különböző eredményeket ért el. A francia orgonazene halhatatlan mestere César Franck - tekintsünk el most nagyvonalúan attól a ténytől, hogy eredetileg nem francia volt, hanem belga (részben német felmenőkkel), de hát élete túlnyomó részét Párizsban töltötte, és ahogy mondani szokás, „betagozódott” a francia zeneéletbe. Átszellemült, emelkedett orgonaművei a hangszer irodalmának legbecsesebb kincsei közé tartoznak. Közülük játszik néhányat Fassang László, a kiváló orgonaművész, a Müpa orgonakoncertjeinek kísérletező nyitottságú szerkesztője, és szerzőjükről oszt meg velünk kötetlen stílusban „orgonasztorikat” régi beszélgetőtársa, Mácsai Pál.
Rendező: Müpa
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!”
2021. augusztus 20-án nyílt meg az érdeklődők előtt a Budavári Palotában újjászületett Szent István-terem. Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett helyiség a Budavári Palota a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor legjobb magyar művészei és iparosai vettek részt.
Brindsley és Carol fiatal pár. A férfi feltörekvő szobrász, és menyasszonyával kölcsönvettek pár elegáns bútordarabot és műtárgyat a szomszédban lakó Harold Gorringe-től, hogy lenyűgözzék Carol vendégségbe érkező apját, Melkett ezredest, illetve egy gazdag műgyűjtőt, Lembergert. Azonban váratlanul elmegy az áram, így teljes sötétségben kell fogadni és megnyerni az illusztris vendégeket. Mindeközben beállít a sötéttől rettegő felsőszomszéd, Miss Furnival, felbukkan Brindsley korábbi szeretője, Clea, ráadásul Harold Gorringe, a szomszéd is idő előtt állít haza…
Napfényben fürdő görög sziget. Mindent körbeölelő csillogó türkiz tenger. Hangulatos tavernák, ínycsiklandó étkek, mavrodaphne… Egyszerűen idilli - tökéletes felkeresni, ott…
Feltámadás, zene és gyógyító erő a Magyar Állami Operaházban!
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!