Olasz emlékezet

Közreműködik:
Szabóki Tünde, Francesca Provvisionato, Balczó Péter, Cser Krisztián – ének
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)

Vezényel: Kollár Imre

A requiem a római katolikus liturgiában az elhunyt lelkekért mondott szentmise, vagyis gyászmise. Az évszázadok során az egyházzene egyik központi műfajává vált. Ockeghemtől Ligeti Györgyig zeneszerzők sokasága komponált requiemet. 1868-ban, Rossini halálát követően Verdiben is felmerült egy halotti mise komponálásának terve. Olyan nagyszabású művet képzelt el, melynek minden tételét más olasz komponista írja. Ez a darab a nagy pályatárs halálának első évfordulóján szólalhatott volna meg először. A szokatlan terv végül nem valósult meg, de Verdi megkomponálta a maga részét, a Liberametételt, sőt, a Dies irae vázlatait is papírra vetette. Néhány év múlva újabb inspirációt adott a félbemaradt munkához barátjának, az olasz függetlenségi mozgalom – a Risorgimento – egyik vezérének, Alessandro Manzoni költőnek a halála. A gyászmise – melyet akkoriban Manzoni-requiemnek neveztek – 1874 májusában hangzott fel először a milánói San Marco székesegyházban a szerző vezényletével, s azóta elfoglalta helyét a zeneirodalom legjelentősebb alkotásai között.

A közel másfél óra időtartamú darab négy énekes szólistát, kettős vegyeskart és nagyméretű szimfonikus zenekart foglalkoztat. Zenei anyagát az operai hangvétel jellemzi, ez azonban magától értetődő, hiszen Itália az opera műfajának bölcsője, s ennek legnagyobb mestere éppen Verdi. A partitúrában a gazdagon áradó dallamosság mellett jelen vannak az európai zene egyéb fontos tradíciói, mint például a gregorián hatás és az ellenpontos szerkesztésmód is. A művet a végítélet freskó jellegű, látomásos ábrázolása szövi át, mely drámai erejével mélyen megragadja a hallgatót. (Lehetetlen nem észrevenni a párhuzamot a néhány évvel később megszületett Otello viharjelenetével.) Nagyszabású méretei miatt a Requiem meghaladja a templomi szertartás kereteit, s ezért gyakran hangzik el koncertpódiumokon is. Fő tételei: Introitus és Kyrie, Diesirae, Offertorium, Sanctus, Agnus Dei, Lux aeterna, Libera me) A mű keletkezéstörténetéhez kapcsolódik, hogy az olasz komponisták által eredetileg tervezett, s azóta elfeledett közös „Messa per Rossini” című művet 1988-ban Helmuth Rilling, a világhírű német karnagy megtalálta,  és Stuttgartban lezajlott bemutatóját követően hangfelvételen örökítette meg.

(szöveg: Balogh József)