Bram Stoker gótikus horror története szolgáltatja az alapot, s a tánc nyelvén, meghökkentő látvánnyal, sajátos szűrőn keresztül idézi meg az élni vágyó halott, Nosferatu ikonikus alakját.
mehr
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: März 14. Samstag, 19:00
NOSFERATU
Bram Stoker műve nyomán
Asszisztens: Bajári Levente Harangozó-díjas, Szőllősi Krisztina
Zene: montázs
Jelmeztervező: Győri Gabi
Szcenikus: Katavics Lajos, Váray Ibolya
Fénytervező: Stadler Ferenc
Dramaturg: Csepi Alexandra
Koreográfus: Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas, Érdemes művész
Az égboltra egy különös járvány sötét fellegként húzódik. Sűrű, baljós homály ereszkedik alá, mintha maga az ég is visszatartaná lélegzetét. Ezzel egy időben egy furcsa idegen jelenik meg az emberek között – nem evilági lény, akinek jelenléte egyszerre ébreszt vigasságot és rettegést, érzékiséget és undort, életet és halált.
Az idegen, mintha magából az éjszakából született volna, nem pusztán vérre szomjazik, hanem az emberi létezés minden apró rezdülésére. Árnyképe hosszúra nyúlik a falakon, jelenléte kérdéseket vet fel arról, mit jelent embernek lenni, élni, s mit jelent a végesség tudatával együtt létezni.
A sötétség mélyén, a keresés hajtja. Egy érzés után kutat, amelyet öröklétén át sem tudott elfelejteni. Egy ősi, eltemetett szerelem emlékét hordozza magában, egy vágyódást, amely a testnél mélyebbre hatol. Egy fiatal lányban ismeri fel újra azt, akit elveszített, akinek arcában és mozdulataiban visszacseng a múlt egy másik ideje, egy másik élet lenyomata. Szerelmük nem evilági – inkább sorsszerű, végzetes, mint egy álom, ami újra és újra visszatér, hogy befejezze önmagát.
Bram Stoker gótikus horror története szolgáltatja az alapot, s a tánc nyelvén, meghökkentő látvánnyal, sajátos szűrőn keresztül idézi meg az élni vágyó halott, Nosferatu ikonikus alakját.
Nosferatu alakja nem a vég, hanem a kapu. Egy lehetőség arra, hogy átlássunk Önmagunkon. Hogy újra rákérdezzünk arra, amit oly régóta kerülünk:
Miért félünk annyira a haláltól, hogy közben elfelejtünk élni?
“Mors porta vitae est.”
(A halál az élet kapuja.)
Az előadást 12 éven aluli nézőinknek nem ajánljuk!
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
Molnár Ferenc nemzetközileg is elismert ifjúsági regénye számos színpadi és filmes adaptációt ihletett, Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb irodalmi mű. A zenés verzió ötlete a 2005-ös A Nagy Könyv című műsor után született: Geszti Péter, Dés László és Grecsó Krisztián munkája, a szöveghez felhasználták Török Sándor átdolgozásának néhány elemét is.
Hogy milyenek a magyarok? A választ egy fergeteges koncerten adja meg a Budafoki Dohnányi Zenekar! Brahms, Liszt, Csajkovszkij, Mancusi és…
József Attila műveit úgy olvasom, mint a szent könyveket, és néha, mintha a saját gondolataimat látnám leírva. Az előadással az…
Wayne Eagling – Solymosi Tamás / Pjotr Iljics Csajkovszkij A DIÓTÖRŐ Mesebalett két felvonásban
Posten im Warenkorb
insgesamt:
Die Zeitbegrenzung des Kaufvorgangs ist abgelaufen! Bitte stellen Sie Ihren Warenkorb erneut zusammen!
