VÁLTOZÁS!
Sajnálattal értesítjük Önöket, hogy Yefim Bronfman megbetegedése miatt nem tudja vállalni a február 9–10. + 12-i budapesti koncertjeit. A változatlan program szólistája generációjának egyik legkiemelkedőbb zongoristája, Nicolas Namoradze lesz.
Megértésüket köszönjük!
Ezúttal Brahms derűs portréját rajzolja meg a BFZ: két nagyszabású szerzeményt ad elő egy-egy magyar tánccal felvezetve.
több...
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: február 12. hétfő, 19:45
VÁLTOZÁS!
Sajnálattal értesítjük Önöket, hogy Yefim Bronfman megbetegedése miatt nem tudja vállalni a február 9–10. + 12-i budapesti koncertjeit. A változatlan program szólistája generációjának egyik legkiemelkedőbb zongoristája, Nicolas Namoradze lesz.
Megértésüket köszönjük!
Nagyzenekari koncert: Brahms – 1
Műsor:
Johannes Brahms: 10. magyar tánc;
2. (B-dúr) zongoraverseny, Op. 83;
7. magyar tánc;
2. (D-dúr) szimfónia, Op. 73
Nicolas Namoradze (zongora)
Vezényel: Fischer Iván
Mogorva arc, hosszú szakáll, konzervatív zene – valahogy így él sokak fejében Brahms. Egyesek nem fogadják el, hogy ő írta a könnyed magyar táncokat, mások hüledezve állnak az előtt, hogy ugyanez a szerző vetette papírra a zenetörténet egyik legterjedelmesebb és legnehezebb zongoraversenyét. Az is egészen hihetetlen, hogy a tizenöt évig érlelt első szimfóniája után a második mindössze négy hónap alatt készült el. Ezúttal Brahms derűs portréját rajzolja meg a BFZ: két nagyszabású szerzeményt ad elő egy-egy magyar tánccal felvezetve. Yefim Bronfman zongoraművész visszatérő vendége a Fesztiválzenekarnak. „Áramló játéka és gazdag romantikus színvilága a nyitótételtől kezdve szenvedéllyel töltötte meg a zenét” – írta korábbi Brahms-előadásáról a nemzetközi kritika.
Brahms két részletben, összesen négy kötetben jelentette meg a huszonegy magyar tánc négykezes zongoraváltozatát. A szerző Reményi Edének köszönhetően ismerkedett meg a magyar cigányzenével, legfőképp a csárdással, amely az általa feldolgozásoknak nevezett táncokat is ihlette. A művek azonnal sikert hoztak, mégis zenekari hangszerelésükben váltak igazán ismertté. Ezek közül mindössze három származik Brahmstól, például a koncertet nyitó 10. magyar tánc. A presto jelzésű gyors tétel mintha csak egy zenei villanás lenne. A szünet után megszólaló 7. tánc valamivel kimértebb, játékosabb, tempóját tekintve kontrasztosabb. Mindkét tánc legfőbb stílusjegyei az ellentétek és fricskák.
„Írtam egy aprócska zongoraversenyt egy aprócska és helyes scherzóval” – vetette papírra Brahms életművének egyik leghatalmasabb alkotásáról. 1878-ban kezdett neki a versenyműnek, három évvel később sikerült befejeznie. Az ősbemutatót Budapesten tartották Erkel Sándor vezényletével, a szerző szólójával. Az első tételt a teljes zenekar helyett rendhagyó módon egy szál kürt kezdi, amelyre a zongora felelget. A lírai párbeszédet a szólista kirobbanása szakítja félbe, majd kezdetét veszi a zenei témák végtelen sora. Brahms ezt követően beszúrt egy scherzót – a mű legviharosabb tételét –, és csak utána érkezik a megszokott lassú tétel. Álomszép csellószóló és távoli hangnemekbe való elmozdulás jellemzi ezt a zenét. A művet folyamatosan fokozódó, fergeteges finálé zárja.
Többek közt azért tette félre Brahms a zongoraverseny első vázlatait, hogy egyetlen nyár alatt megírja 2. szimfóniáját. A komponálás helyszíne, a szépséges Wörthi-tó nyugalma kihallatszik a zenéből, az 1. szimfónia fájdalmai után itt a pasztorális hangulat dominál. Az első tételt nyitó, basszusban megszólaló háromhangos motívumból építkezik az egész darab. A cselló által bevezetett lassú tétel hoz néhány felhőt, de a pengetett kíséret felett elhangzó oboaszóló el is űzi őket a harmadik tételben. A finálé Brahms legfelszabadultabb zenéinek egyike.
Az István, a király egy családi viszály története: Géza fejedelem halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva nagybátyja, Koppány is tömegeket gyűjt maga köré. István külföldi támogatással megszilárdíthatja a pozícióját, de a véres összecsapás elkerülhetetlen.
Molnár Ferenc vígjátéka egy furcsa szerelmi négyszög története ironikus, szívfacsaró mese.
A Kultúrbrigád Hannibál tanár úr című produkciója Mucsi Zoltán lehengerlő szereplésével már csak három alkalommal látható az Átrium épületében.
Mitől izgalmas a Médeia történet most? Kicsoda Médeia? Ki ez a nő? Kegyetlen gyilkos vagy egy elképesztően okos, a férfi…
Evita egy fogalom. Evita a nő - kultikus imádat és totális elutasítás között. Evita a megértett és eltaszított. Evita az…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
