Nagy László / VERS-ESTEK A MÜPÁBAN
Nagy László a 20. századi magyar líra egyik legnagyobb hatású mestere.
Nagy László a 20. századi magyar líra egyik legnagyobb hatású mestere.
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. február 6. hétfő, 20:00
VERS-ESTEK A MÜPÁBAN
Nagy László
Nemzedékek sora indult költészetének jegyében, húszezres példányszámban kiadott újabb és újabb köteteinek megjelenése mindenkor eseményszámba ment. Páratlan olvasói népszerűségét, meghatározó szerepét a népi líra megújítását illetően azok sem vonták kétségbe, akiktől poétikája távol állt. Noha halálát követően sok méltatlan támadás érte, verseinek vonzereje a múló idő fényében sem csökkent: műsorunk legemlékezetesebb verseinek felidézésével ennek bizonyítására tesz kísérletet.
A költő 1925-ben született a Veszprém megyei Felsőiszkázon. 1935-ben csontvelőgyulladás támadta meg a lábát, többször műtötték, közben idegek sérültek meg, így élete végéig járógép használatára kényszerült. 1945 júliusában Pápán érettségizett, majd Budapestre költözött, és az Iparművészeti Főiskolán grafikus szakon kezdte meg tanulmányait. Közben a népi kollégiumi mozgalom lelkes híve, őt is magával ragadta a fényes szellők lendülete. 1949 könyvnapjára, június elején jelent meg első kötete, a Tűnj el fájás. Az ötvenes évek elején Juhász Ferenccel együtt hozzáfogott egy újfajta költői nyelv, poétika, szemlélet kidolgozásához, noha a költő ez időben elsősorban műfordítóként lehetett jelen. A népköltészet mellett elsősorban García Lorca, Dylan Thomas, modern lengyel és régi kínai költők verseinek fordításai emlékezetesek. 1959-ben az Élet és Irodalom képszerkesztője lett. Haláláig ez a munkahelye, a legutolsó években a lap főmunkatársa volt. 1957-ben jelent meg először gyűjteményes kötete, a Deres majális, ezt követően 1965-ig nem adták ki könyvét. A Himnusz minden időben azonban áttörést hozott. A következő esztendőben - a három József Attila-díj után - megkapta a Kossuth-díjat, s lírája rendkívül népszerű lett. Rangos nemzetközi elismerésekben is részesült. Nemcsak életútján, hanem művészetében is fontos szerepet játszottak az alkotótársak: képzőművészek, filmesek, színészek (Berek Kati, Huszárik Zoltán, Kondor Béla, Latinovits Zoltán, Sebő Ferenc, Vígh Tamás és mások). Gyűjteményes kötete 1966-ban, újabb verseivel és válogatott műfordításaival kiegészítve 1967-ben jelent meg. Költeményeit legalább tizennyolc nyelvre fordították, tizenegy idegen nyelvű kötete jelent meg 1970 óta. 1978. január 30-án, influenzából lábadozva végzett vele az infarktus. 1978. február 6-án temették el a Farkasréti temetőben. A síremlék-kopjafa Szervátiusz Tibor műve.
Közreműködők:
a Nemzeti Színház művészei
zongora: Darvas Ferenc
Alkotók:
a műsor összeállítója: Zalán Tibor
rendező: Rubold Ödön
Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan vonzalmát tárja a közönség elé, 21. századi, extravagáns környezetben.
A Kalamazoo egyenesen a Broadway-ről érkezik, a vígjátékban Hernádi Judit és Kern András sziporkázó játékát élvezhetik Sebestyén Aba rendezésében.
Tombol a tavasz, vár rád a #JASZ! Fiatal társulatunk tehetséges sztárjainak minden előadását 20% bulikedvezménnyel nézheted meg évadzárás előtt!
A MOMKult szabadtéri színpadán Tóth Vera, Csík János, Pál István „Szalonna” és Bandája találkozása különleges, hiszen az általuk képviselt kulturális…
Megújult műsorral, új fellépőkkel térnek vissza az Illúzió Mesterei Gödöllőre!
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!