Program


Mélylélektan
3

Mélylélektan

A zenetörténészek gyakran zavarban vannak, ha Schubertet „címkézni” akarják. A klasszika utolsó képviselőjének vagy az első romantikusnak tekintsék-e? Mindkét állítás indokolható, de a schuberti mondanivaló és érzelmi világ már egyértelműen a romantika irányába mutat.  több...

Műsor:

Franz Schubert: V. (B-dúr) szimfónia, D. 485
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára

Közreműködik:
Bódi Marianna – mezzoszoprán / Bretz Gábor – basszbariton /
Kodály Filharmonikusok Debrecen

Vezényel: Kollár Imre

A zenetörténészek gyakran zavarban vannak, ha Schubertet „címkézni” akarják. A klasszika utolsó képviselőjének vagy az első romantikusnak tekintsék-e? Mindkét állítás indokolható, de a schuberti mondanivaló és érzelmi világ már egyértelműen a romantika irányába mutat. Szimfóniái csak sok viszontagság után, halálát követően  foglalták el helyüket a hangversenyéletben. Az e műfajban, tizenhat éves korában keletkezett első darabja már meglepő érettséget mutat, noha még a haydn-i mintákat követi. Ötödik, B-dúr hangnemű szimfóniáját 1816 októberében fejezte be. Ezt már inkább a mozarti hatás jellemzi. Formai tekintetben a négytételes klasszikus hagyományt követi, de a nyitótétel elején már mellőzi a lassú bevezetőt. Hangszerelése szellős és világos, ezúttal nem használ klarinétokat, trombitákat és timpanit. Az V. szimfónia valamennyi tételét a tematikai gazdagság jellemzi, ugyanakkor már találkozhatunk Schubert egyéni – tipikusan bécsies – stílusával is.

A koncert második része, melyben Bartók egyfelvonásosa, A kékszakállú herceg vára szólal meg, az emberi lélek legmélyebb rétegeibe vezet. Az eredeti, balladisztikusan tömör, francia mondán alapuló misztériumjáték Balázs Béla munkája. A herceg és Judit párbeszéde a férfi és a női lélek rejtelmeit tárja fel, az egymásra találás, illetve az egymásra nem találás esélyeit, titkait és szenvedéseit ábrázolja. A szerzők Kékszakállút magyar balladai hőseként értelmezik – Bartók zenéjében és szövegkezelésében is érezhető már első népdalgyűjtő útjainak tapasztalata. Zenekari ábrázolásmódja egyénien illusztratív, ugyanakkor tapasztalhatjuk rajta Debussy és Richard Strauss hatását is.

Az 1911 őszére megszületett művet, melyet a zeneszerző a Lipótvárosi Kaszinó pályázatára adott be, az ítészek előadhatatlannak minősítették. Talán nem is olyan meglepő ez az akkori álláspont, mivel a Kékszakállú szakít a XIX. századi romantikus és verista operai hagyományokkal. Lehántja a műfajt addig jellemző látványos elemeket, és gyakorlatilag lemond a cselekményről. „Hol a színpad: kint-e vagy bent?” veti fel a kérdést Balázs Béla prológusa is. A darab filozófiai, pszichológiai és művészeti gyökerei Nietzsche, Freud és a szimbolizmus irányába mutatnak, ugyanakkor Bartók személyes életérzéseivel is találkoznak. A Kékszakállú az 1918-as bemutatása óta eltelt száz év alatt a leggyakrabban játszott XX. századi remekművek sorába emelkedett, előadására a legjelentősebb előadóművészek és karmesterek vállalkoznak.

Bódi Marianna

Debrecenben született, iskoláit a város neves zenei intézményeiben végezte. A Bányai
Júlia Zenei Általános Iskola után a Debreceni Zenedében tanult tovább, majd a Liszt Ferenc
Zeneművészeti Főiskolán szerzett először énektanári, később énekművész tanár diplomát.
Több alkalommal a Kodály Kórus tagja. 1993-ban „Az év énekese”. 1993-tól 2007-ig a
Csokonai Színház magánénekese. Többszörös Nívódíjas, 1997-ben és 2003-ban Rubányi
Vilmos-díjjal tüntették ki. A Budapesti Tavaszi Fesztivál Operett Fesztiváldíját kétszer is
elnyerte. 2002-ben Csokonai-díjat kapott. A Magyar Állami Operaház, a miskolci és szegedi
színház rendszeres fellépője. Számos alkalommal énekelt külföldön. A Nemzetközi Armel
Operaverseny döntőse. Főbb szerepei: Carmen, Eboli (Don Carlos), Gertrúd (Bánk bán) és
a Borisz Godunov Kocsmárosnéja. Kékszakállú Juditját is több alkalommal énekelte már.

 Bretz Gábor

Budapesten született. Tanulmányait Stephan Czoveknél kezdte Los Angelesben és Antalffy
Albert professzornál folytatta, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában
tanult Fekete Máriánál, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Sziklai Erikánál és
Sólyom-Nagy Sándornál. 2005-ben megnyerte az athéni Maria Callas Versenyen a nagydíjat.
Rendszeresen fellép a Magyar Állami Operaházban, szerepei között található Mefistofele
(Boito), Figaro, Leporello, Don Giovanni, Mefisztó (Gounod: Faust), Banquo (Macbeth),
Gurnemanz (Parsifal). A 2012/2013-as évadban a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese
címet viselte. Számos külföldi opera színpadán debütált már: New York-i Metropolitan,
londoni Covent Garden, München, Berlin, Bécs, Salzburg, Brüsszel, Amsterdam, Palermo,
Nápoly, Bologna, Hamburg, Tokyo, Sydney. A kékszakállú herceg vára címszerepét
rendszeresen énekli koncerteken és szcenírozott előadásokon is.

 

 

Kövessen minket!


Ajánló


IGAZÁBÓL KARÁCSONY - SZIMFONIKUS KONCERTSHOW

Papp László Budapest Sportaréna

A Budafoki Dohnányi Zenekar a tavalyi hagyományteremtő bevezetés után idén december 28-án is…

JAZZ+AZ koncert

Papp László Budapest Sportaréna

2000-2020: 20 YEARS CHALLENGE! - 20 év után az Arénában a JAZZ+AZ! Geszti…

A Madách Színház újabb világsikert hozott el Budapestre: a Madách Színházban non-replica változatban…

Ajándékozzon jegy.hu
ajándékutalványt!

Az ajándékutalvány, a jegy.hu rendszerében használható fel az elérhető programokra (színház, koncert, fesztivál, sport) történő jegyvásárláskor.

Ami a színlapra nem fért ki
Jegy.hu Blog

Beszámolók, érdekességek, interjúk a Jegy.hu programjairól, hogy felkészülten vághasson bele a kikapcsolódásba!

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön hírlevelünkből a legnépszerűbb programokról!

Tisztelt Ügyfelünk!

Mint a legtöbb weboldal, a Jegy.hu is cookie-kat használ a működéséhez. Tudomásul veszem, hogy az InterTicket számomra releváns, személyre szabott ajánlatokat igyekszik összeállítani, amelyhez számos személyes adatot használ fel. Az adatkezelés szabályait az Adatkezelési Tájékoztatóban megismertem, azokat elfogadom.

Hozzájárulok