Megidézett Kárpátalja

Minden kultúra a saját lelkét őrzi és éli kicsiben, de benne van sejtjeiben az egyetemes emberi kultúrához való tartozás öröksége is. Ennek az örökségnek a része az elfogadás, a szolidaritás, az együtt élő népek viszonyának egymás mellé rendelése, és nem hierarchiába rendezése. „Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad, és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától” – vallják az alkotók Pilinszky János magyar költővel együtt.

 

A Megidézett Kárpátalja, Hágókon innen és túl című előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be egy antológia keretében a Keleti-Kárpátokban és annak előterében, Kárpátalján élő népek: magyarok, ukránok, ruszinok, huculok, románok, cigányok, zsidók, sokszínű és gazdag tradicionális kultúráját. Felmutatva mindazt, ami e népek hagyományaiban közös és mindazt, ami nemzeti sajátosság. A hangsúlyt azonban a közös gyökerekre helyezve, szemléletesen érzékeltetve a közös történelmi múltból származó törvényszerű hasonlóságokat.

 

A hagyomány átörökítése, a saját és a velünk együtt élő népek folklórnyelvének ismerete a találkozások és saját magunk kinyilatkozásának lehetőségét teremtik meg. A színház ezeknek a találkozásoknak az esélye, a tükre. A tükör, amibe jó belenézni, mely annak is felmutat, aki megalkotja, és annak is, aki majdan nézői csendjében megéli az inspiratív elfogadás és befogadás állapotát.

Jelenetek:

 

Nyitány

 

Az előadásban bemutatásra kerülő táncok és muzsikák antológiaszerű felvonultatása.

 

A viski bálban

 

A történelmi múltú koronaváros, Visk táncai elevenednek meg a jelenetben: csárdás, kanásztánc, friss csárdás.

 

Szlatinai joc

 

A máramarosi románok dinamikus és virtuóz táncai után egy román népdal szólal meg, melynek variánsai több magyar vidéken is megtalálhatóak.

 

Horovod

 

A szakrális világba forduló ruszin lánytánc a tavaszt, az újjászületés hírét hozza.

 

Szól a kakas már

 

A héber nyelven énekelt imát tiszaújlaki zsidó lakodalmas dallamok és táncok követik. Az összeállítás lezárásaként a „Szól a kakas már” című dal szólal meg, mely az egyik legismertebb zsidó népdal a Kárpát-medencében.

 

Kint a mezőn

 

Az évszázadok óta földművelésből élő parasztság számára a kommunizmus kollektivizálása drámai változásokat okozott. A lelki sebek szinte napjainkig gyógyulnak.

 

Templomban

 

Mi más segíthetné az embert a „sötétségben”, mint az isteni világosságba vetett hite!

 

Málánká

 

A ruszinok farsangi maskurás tánca, amely játékossága mellett megidézi a régi korok pogány hiedelemvilágát is.

 

Várakozás

 

A hívő ember életében az egyik legfontosabb pillanat Jézus születésének, a karácsonynak az ünnepe. A várakozás időszakának történeteit számtalan ének őrzi szerte a Kárpát-medencében. Az összeállításban a magyar református ének és a viski kántálás mellett egy ruszin népének is fölcsendül.

 

A nagypaládi cigánysoron

 

Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján évszázadok óta nagy számú cigány népesség él.  Az ő archaikus, virtuóz és sokszor játékos táncaik magával ragadó sodrása idézi e nehéz sorsú nép mindenek feletti életigenlését.

 

„Nagydobronyba két úton kell bemenni”

 

A kárpátaljai, palóc gyökerekkel rendelkező Nagydobrony táncai kelnek életre a jelenetben, majd fölcsendül az előadás vezérgondolatát is adó Rákóczi-dallam, a „Te vagy a legény, Tyukodi pajtás…".

 

Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara,

 

meghívott művészek: Bősze Tamás, Pál Lajos,

 

hangfelvételről: Pál Eszter

 

Szólót énekel:                        Szerencsés Martina

 

Az Idéző szerepében:             Kosina Mónika

 

Zeneszerző:                            Pál István Szalonna

 

Zenei szerkesztő:                   Pál Lajos

 

Koreográfusok:                      Fitos Dezső, Kocsis Enikő, Kökény Richárd, Mihályi Gábor

 

Jelmeztervező:                       Furik Rita

 

Díszlettervező:                       Molnár Zsuzsa

 

Videoanimáció:                     Soós Andrea

 

Művészeti munkatárs:            Orza Calin

 

Rendező-koreográfus:            Mihályi Gábor

 

Az előadásban megjelenő archív képek a Néprajzi Múzeum fotótárának gyűjteményéből származnak. Képválogatás: Csorba Judit Dorottya

 

Zenekarvezető:                      Radics Ferenc

 

Tánckarvezető:                      Kökény Richárd

 

Tánckari asszisztensek:         Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Ágfalvi György

 

Művészeti vezető:                  Pál István Szalonna

 

Együttesvezető:                     Mihályi Gábor