Ránki György (1907–1992) operát írt a híres dán meseíró, Andersen „A király új ruhája” című meséje nyomán, amelyet a Magyar Állami Operaház 1953-ban be is mutatott, nagy sikerrel. Az opera szövegét a híres költőnő, Károlyi Amy írta. Hogy a darabot ne csak színpadon lehessen előadni, a szerző két zenekari szvitet készített az opera zenéjéből.
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Az oldalon elérhető utolsó előadás dátuma: 2020. január 25. szombat, 11:30
Műsor
Mesék – zenében 3.
Ránki György: Pomádé király új ruhája - 1. szvit (részletek)
Műsorvezető: Székely Edit
Vezényel: Szüts Apor
Ránki György (1907–1992) operát írt a híres dán meseíró, Andersen „A király új ruhája” című meséje nyomán, amelyet a Magyar Állami Operaház 1953-ban be is mutatott, nagy sikerrel. Az opera szövegét a híres költőnő, Károlyi Amy írta. Hogy a darabot ne csak színpadon lehessen előadni, a szerző két zenekari szvitet készített az opera zenéjéből. Ezek a zenei részletek nagyszerűen érzékeltetik a történetet. Mesélővel úgy adható elő, mint egy zenés képeskönyv. Pomádé király nagyon hiú és nagyobb ünnepeken mindig új ruhában óhajt megjelenni népe előtt. Az államkincstár azonban kiürült, nincs pénz új ruhára és közeledik a király születésnapja. Ekkor érkezik a palotába Dani és Béni, két kópé, akik jól meg akarják tréfálni a királyt. Elhitetik mindenkivel, hogy csodálatos anyagból olyan csodaruhát készítenek, amely gyönyörű, de csak az fogja látni, aki becsületes. Buta, hazug és gonosz emberek nem láthatják az ő kelméjüket. Nagy felhajtás közepette nem csinálnak semmit. Az udvaroncok nem merik bevallani, hogy semmit nem látnak, dicsérik a nemlétező ruhát. A király sem látja, de elhiszi szolgáinak, hogy a ruha szép. Az ünnepen ki is áll népe elé alsóneműben, majd amikor egy kisfiú elkiáltja magát, hogy „a királyon nincs semmi”, kitör a nagy kacagás, a király pedig megszégyenülten menekül vissza a palotába.
Szabó Magda szellemes, szenvedélyes, önazonos. A „Régimódi” önéletrajzi ihletésű, felemelő történet a századforduló Magyarországáról. A magyar irodalom egyik legizgalmasabb családregénye, a huszonegyedik században is érvényes drámaként.
Claude Magnier legendás bohózatában Louis de Funès 13 év alatt több mint hatszázszor játszotta Barnier szerepét – amit filmen később Sylvester Stallone tett ismertté az egész világon.
Szivárványos zenekari hangzás, titokzatos párbeszédek, találós kérdések. Áthatolás a tűzön, a megtalált társ és a szerelemben megismert félelem. Ezek alkotják…
A Fővárosi Nagycirkusz és a Kazanyi Állami Cirkusz közös produkciója, a MIRÁZS, a magyar és közép-ázsiai őstörténet legendás világába repíti…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
