MÁV Erdélyi/2. ZA 2016.

Műsor:

J. Brahms: Változatok egy Haydn témára, op. 56a

L. van Beethoven: IV. (G-dúr) zongoraverseny, op. 58

J. Brahms - A. Schönberg: g-moll zongoranégyes, op. 25

Vezényel: Csaba Péter

Közreműködik: Ránki Dezső (zongora)

Ránki Dezső az az előadó, aki – akárhány évtizede is van a magyar és a világ zongoraművészeinek élvonalában – mindig meglepi valamivel közönségét, mindig tud valami újat mondani az előadott művekről. Az a művész, akinek minden fellépése egyszeri és megismételhetetlen esemény. Beethoven G-dúr zongoraversenye jó alkalmat kínál ehhez: a nagy komponista öt zongoraversenye közül ez a legegyénibb hangú, a legtalányosabb, amely a legnagyobb szabadságot adja az előadónak abban, miként tolmácsolja a zeneszerző mondanivalóját. A zongora, ha nem is szólal meg Brahms Schönberg által hangszerelt kvartettjében, ihlető eleme ennek a műnek is. Brahms olyan csodálatosan bánt a mű eredeti változatában a zongorával és a három vonós hangszerrel, hogy a hallgató minden alkalommal új hangszíneket hall benne. A kifejezésnek olyan erejét tapasztalhatjuk, amely szinte kiált a zenekari megszólaltatásért - nem csoda hát, hogy a modern zene 20. századi híres szerzőjének, Arnold Schönbergnek ihlete támadt ezt a kamaraművet szimfonikus zenekarra átírni. Brahms maga nagymestere volt a zenekari hangzásnak: Haydn egy koráljának témájára komponált variációiban csodálatos hangszínek szólalnak meg; az egyes változatokban eleven karaktereket, a mű végén pedig egy remekbeszabott fúgát hallhatunk.