A rapszódia magas szárnyalású, szeszélyes, szélsőséges lelkiállapotot, nagy ellentéteket, szenvedélyes érzelmeket tartalmazó lírai költemény. A műfajra oly jellemző hangulat-, tempó- és ritmusváltások tökéletesen jeleníthetők meg a kortárs tánc eszközeivel.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Czwartek, 23 Maja 2019 18:00
Liszt Ferenc 1839-ben, 180 éve kezdte el komponálni rapszódia-sorozatát, amely 1885-re érte el végleges változatát és bővült tizenkilenc tételre. Rapszódiáiban az „ősi magyar zenét" kívánta feldolgozni, amelyet ő a cigányzenészek muzsikájából ismert.
Liszt Ferencről mondják, hogy szívében magyar volt, zene iránti szeretetében német, külső megjelenésében és műveltségében francia, arisztokratikus felfogásában angol, a képzőművészetek iránti rajongásában olasz. Magyarország és az itt élő emberek azonban fontos része voltak életének. Számos jótékonysági hangversenyt adott a nagy pesti árvíz idején, ingyen tanította a tehetséges ifjú zenészeket, lelkesült a Szabadságharc eszméiért és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverését Funerailles (Temetés) című darabjával gyászolta el. Liszt Ferenc, az Európa-szerte ünnepelt művész, a világpolgár jobban beszélt franciául, mint magyarul, mégis magyarnak vallotta magát, részt vállalt a magyar kultúra építésében, nagy súlyt fektetve a tehetségkutatásra és- gondozásra. Mi, akik magyar anyanyelvi közegben éljük mindennapjainkat, vajon törekszünk-e arra, hogy csodás, gazdag kultúránkat megőrizzük és átörökítsük a következő nemzedékek számára?
Liszt Ferenc................................................................................... OLÁH ZOLTÁN Kossuth-díjas m.v.
Anya.............................................................................................. TÓTH KAROLINA
Caroline Saint Cricq grófkisasszony.............................................. NOVÁK LAURA
Marie D'agoult................................................................................ KELEMEN DOROTTYA
George Sand................................................................................. TÖRTELI NADIN
Carolyne Zu Sayn-Wittgenstein hercegnő..................................... ROVÓ VIRÁG
Cosima, Liszt lánya, Wagner felesége........................................... TÖRTELI NADIN
Richard Wagner.............................................................................. EMŐDI ATTILA
Erkel Ferenc................................................................................... JONI ÖSTERLUND
Cigányfiú/Démon............................................................................ BOLLÓK ÁKOS e.h.
Zongoraművész.............................................................................. GÁBOS JUDIT m.v.
Zenei munkatárs: NAGY ZOLTÁN
Dramaturg: PINCZÉS ISTVÁN Jászai-díjas
Díszlet: TOPOLÁNSZKY TAMÁS
Szcenika: FODOR ZSOLT / ENGLER IMRE
Jelmez: PAPP JANÓ
Zene: LISZT FERENC
Fővilágosító: OLÁH SÁNDOR
Koreográfus-asszisztens: KELEMEN DOROTTYA
Asszisztens: KISS ALEXANDRA
Ügyelő: HÓDOSI ILDIKÓ
Rendező-koreográfus: TOPOLÁNSZKY TAMÁS Harangozó-díjas
Wayne Eagling – Solymosi Tamás / Pjotr Iljics Csajkovszkij A DIÓTÖRŐ Mesebalett két felvonásban
Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is. Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.
Dés László – Geszti Péter – Grecsó Krisztián: A Pál utcai fiúk zenés játék Molnár Ferenc azonos című regénye nyomán Pannon Várszínház
Mit akarnak ezek még? – kérdeztük húszévesen, ha az idősebbek szerelméről esett szó. Pedig az ember sohasem túl öreg ahhoz,…
Tombol a tavasz, vár rád a #JASZ! Fiatal társulatunk tehetséges sztárjainak minden előadását 20% bulikedvezménnyel nézheted meg évadzárás előtt!
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
