Mi, a XXI. század vadászai, akik az alávetettségből a szabadságba kívánunk eljutni, a Szarvasénekben egyfajta mitikus emlékezetet idézünk fel. Keressük a földi átváltozások, történetek égi mását, hogy végül mint szomjazók beléphessünk saját szent terünkbe. Ahhoz, hogy áthaladhassunk a jelképes hídon, el kell hagynunk a régit: a szülői házat, a kedvest, a népet, hogy megszelídítve annak tanúságait, újjá teremthessük a szokott… több...
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. november 4. szombat, 19:00
A szarvas az egyetemes kultúrtörténet ősi szimbóluma, elhullatott és újranövelt agancsa maga az örök újrateremtés. Az aranyösvény kapujában áll, és arra szólít fel, hogy kövessük őt saját szellemi világunkba. Ő a démon, a sámán, a varázsló, a tündér vagy a halottak királya, aki képes egy más világba, az új világba hívni a rá vadászót.
Vallunk a keresésről, a mindenkor változó emberi állapotról, a vágyakról, a férfi és a nő metamorfózisairól, az elme és a szív fordulópontjairól, a köztes létről, az időtlenségről. Táncképekbe járjuk, lírai szólamokba írjuk, kórusművekbe énekeljük a mélyünkben szunnyadó, közös gyökerek táplálékát. Emlékezünk. Kinyilatkozunk. Hisz a változás ajándék! Magunk felfedezésének útja, a világba való elrendeződés esélye. A halál, a születés, az átalakulás, a szerelem, az idő és a hit örök emberi kérdések. És hogy az ember magát újrateremthesse: „nem iszik pohárból, csak tiszta forrásból”. A kezdet és a vég egyidejű, folklórba kódolt múltunk megtartó erejét éppen e drámaiság teremti, szellemi megújulásunk egyedüli esélyeként. A táncköltészet teremtő erejével: a születő és elhaló mozdulat színpadi igazságával vallunk e szakrális átlényegülésről, a hitben való megerősödésről, József Attila örököseiként a világgal összetartozó lélekről:
"Kortyolgat az ég tavából,
villó aggancsa világol –
ága-boga tükörképe
csillagvilág mindensége.”
Az előadás a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttes és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.
Zenei rendező és szerkesztő: Kelemen László
Zeneszerző: Kelemen László
Koreográfus: Orza Calin, Fitos Dezső, Furik Rita, Juhász Zsolt, Kocsis Enikő, Mihályi Gábor
Jelmeztervező: Furik Rita
Díszlettervező: Árvai György
Fény- és látványtervező: Kovács Gerzson Péter
Dramaturg: Prezsmer Boglárka
Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor
Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, valamint vendégművészek,
hangfelvételről közreműködik: Czébely Beáta (m.v.)
Szólót énekel: Pál Eszter / Kubinyi Júlia, Hetényi Milán
Vendégként közreműködik: Tintér Gabriella
Zenekarvezető: Radics Ferenc
Tánckarvezető: Ágfalvi György
Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Farkas Máté, ifj. Zsuráfszky Zoltán
Művészeti vezető: Pál István Szalonna
Együttesvezető: Mihályi Gábor
Az előadás időtartama: ~ 85 perc (1 részben)
A darab egy különleges és Magyarországon egyedülálló feldolgozásban viszi színpadra Petőfi Sándor életének egy meghatározó időszakát.
Isten eljön hozzánk, mert nagyon sok mondanivalója van. Megosztja gondolatait az elmúlt néhány tízezer év történéseiről és tapasztalatairól, válaszol az időközben felmerült kérdésekre és bemutatja a projekt fejlesztésének további lépcsőit.
A mindennapjainkhoz hasonlóan sok humorral és persze sok aggodalommal megírt, lebilincselően izgalmas, rejtvényhez hasonló kortárs Lear-parafrázist Máté Gábor rendezi.
Fischer Ádám több mint fél évszázada kezdődött karmesteri pályája sokféle szálon kapcsolódik hazájához: a Rádiózenekar, az Operaház, a Müpa, az…
Komédia a köbön! Egy falrengető vígjáték, amely színpadon és filmen egyaránt nagy sikereket aratott!
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
