Madarász Iván szerzői estje

A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja. A darab színrevitele és befogadása mindig kivételes erőpróba a rendező és néző számára egyaránt.

Amikor 1868-ban meghalt Rossini, Verdi arra buzdította zeneszerző honfitársait, alkossanak közösen requiemet a Mester emlékére úgy, hogy minden komponista egy-egy tétel megírását vállalja magára.

„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”