KultúrFlipper // Született csábítók

 

“Leányokat elcsábítani, házasságot ígérve, szerelmet esküdve, ez komisz diákok és incifinci negyedvér mágnásgyerekek dolga; ezeket kerüld…” - hangzik el Jókai klasszikusában az intelem, amelyet évszázadokon át gondterhelt apák és anyák igyekeztek lányaik fejébe vésni. 

De kik voltak az irodalom igazi nagy csábítói? Mi hajtotta valójában például a Veszedelmes viszonyok Valmont vikomtját, és miért számított a regény a maga idejében igazi botránykőnek? Miért nem tudott ellenállni a leghíresebb szingli Bridget Jones Daniel Cleavernek, és mivel vette le a lábukról a nőket Ian Fleming mesterkéme? Ki volt a görög mitológia legnagyobb csábítója, és miért Casanovát tartjuk a műfaj leghíresebb (vagy inkább leghírhedtebb) képviselőjének? 

A csábító csupa titok, ezek közül igyekszünk néhányat megfejteni. Az est házigazdái: Ruff Orsolya és Szeder Kata


“A kultúra az egy: irodalom, tudomány, az utca karaktere, a rendőrök beszédmódja, a lakások berendezése, a nők öltözködése (Magyarországon a férfiak nem öltözködnek, csak ruhát hordanak), az étterem, a foci, az autóvezetési szokások: ez mind egy.” (Esterházy Péter)

Ruff Orsolya és Szeder Kata 2021-ben kezdett el közösen irodalmi projekteken dolgozni. Az első munkájuk a Könyves Magazinon megjelenő Az Austen-projekt című podcastsorozat volt, majd ezt követte A Szabó Magda-titkok.  Mindkettő esetében azt kutatták, vajon mitől olyan népszerűek ezek a szerzők és műveik mind a mai napig, mit olvashatunk ki belőlük az adott korról - vagy akár a sajátunkról -, társadalmi viszonyrendszerekről, normákról, elvárásokról. 2024 nyarán ért véget a főváros 150. születésnapja alkalmából indított Budapesti nők projektjük, ahol olvasókörökön és egy podcastsorozatban vizsgálták, miként hatottak a nők a városra,egyáltalán, milyen lehetőségeket és életutakat kínált nekik Budapest.