Kereszténység és iszlám. Kerítés és európai demokrácia. Férfiak és nők. Szerelem és szenvedély. Szerelem és gyűlölet. Szenvedélyes gyűlölet. Ez egy politikailag brutálisan inkorrekt előadás.
Az előadás után a Gondolat Generátor közönség-összetalálkozót tart. A NézőPont egy fél órás kötetlen program, ahol a közönség egymással vitatja meg az előadás során felmerült kérdéseket.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: 2020. Januar 15. Mittwoch, 20:00
Kosztolányi Dezső Színház (Szerbia)
Az Úr nevében
100'
Magyar nyelven, angol felirattal
English friendly
16+
Az előadás után a Gondolat Generátor közönség-összetalálkozót tart. A NézőPont egy fél órás kötetlen program, ahol a közönség egymással vitatja meg az előadás során felmerült kérdéseket.
Kereszténység és iszlám. Kerítés és európai demokrácia. Férfiak és nők. Szerelem és szenvedély. Szerelem és gyűlölet. Szenvedélyes gyűlölet. Ez egy politikailag brutálisan inkorrekt előadás.
A ‘balliberális’ koncepció nem létezik. A lusták és a jobboldaliak találták ki, hogy leírják velük ellenségeiket. A produkció a zsidó-keresztény kultúrhagyomány védelme – vagyis a keresztény Európa védelme. Önpusztítás árán is. A demokrácia elpusztításának árán, mint a társadalmi és emberi szabadság egyetlen formája. Cél, hogy minél közelebb kerüljünk a szakadék széléhez. Senkinek sincs igaza, csak és kizárólag nekünk. Az életmódunk elfogadhatatlan a közeledő vallási kultúra számára. Nincs megoldás. Csak a leszámolás a másikkal. És önmagunkkal. A menekültekkel nincs semmi probléma, amíg közelebbről meg nem vizsgáljuk őket. Szeretjük őket, amíg a régi téglagyárakba vannak zárva, melyek illegális befogadóközpontokként működnek. De nem számítanak különösebben. Az iszlámot is csak addig kedveljük, amíg Egyiptomban nyaralunk.
Vége a toleranciának. Ideje, hogy elfogadjuk önmagunkat annak, amik vagyunk.
Az előadás két nagy vallási kultúrát állít szembe egymással, Európa határán, a híres magyar kerítés mellett, melyek úgy tesznek, mintha nem ismernék egymást… És nem is ismerhetik, amíg nem látják a másikat egy mesterlövész célkeresztjében. Mi sem ismerjük. Egészen addig, amíg be nem lépnek a hálószobánkba.
És mindezek közt ott áll az ember. Az egyén. Az individuum. És állást kell foglalnia.
„A gyűlölet foglalkoztatott, minden szinten, a hétköznapi-, a magánéletben, a legintimebb helyzetekben, amikor az emberek akár egy vallási etikai rendszerre hivatkoznak, de teljesen mást mutatnak a magatartásukkal. Ezt megvizsgálhatjuk a menekültáradat vagy migránskrízisen keresztül is. […] Az előadásban összeütközik két kultúra, ugyanakkor nem kifejezetten a kereszténységről és az iszlámról szól, hanem az emberről, a paradoxonokról, azokról a helyzetekről, amiket tapasztalunk és nem látjuk a végkifejletét, ettől pedig egyfajta apokalipszis-érzésünk is lehet. Látjuk azt, hogy Európa átformálódik és már politikailag sem kell korrektnek lenni. […] Egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy lehet „rosszfiúnak”, negatívnak lenni és ez legitimmé válik. Egy lényeges paradigmaváltás zajlik, bizonyos értelemben elérkezett a „rosszfiúk” ideje. Ez talán szimpatikusnak tűnik, ugyanakkor viszont félelmetes, mert sose tudhatjuk, hogy melyik oldalon, az üldözött vagy az üldöző oldalán találjuk magunkat.”
Urbán András az előadásról – Lukács Melinda: „A gyűlölet foglalkoztatott”, Magyar Szó
„Az előadás középpontjában az individuum, az egyén áll. Hiszen minden embernek előbb-utóbb állást kell foglalnia ezekben a kérdésekben. Ez az előadás egy végtelenül dinamikus, izgalmas és szellemes produkció a maga módján, ami a politikailag nem korrekt magatartásra épül: nem cenzúrázza önmagát, a legkeményebben mondja ki a dolgokat, akár a szereplők, akár az előadás üzenete, épp azt a mellébeszélést próbáljuk meg lesöpörni, ami általában történik […] Az előadásban sok olyan dolog hangzik el, amivel emberként lehet, hogy nem tudunk egyezni, de ha a szívünkre tesszük a kezünket, akkor rájövünk, hogy ezek azok a gondolatok, amelyek már nekünk is eszünkbe jutottak, akár fölvállaljuk, akár nem.”
sorsi: Mellébeszélés nélkül, Magyar Szó
Számít-e a múzsa csókja, és egyáltalán mi az? Honnan és hogyan jön a zene, a szöveg, és minden, amit nem a „józan ész” hoz létre, de ami nélkül az életnek semmi értelme?
Berlioz kései operanyitánya, a Beatrix és Benedek izgalmas, dinamikus zene. Csajkovszkij Hegedűversenye a 19. egyik legnépszerűbb versenyműve: egyszerre virtuóz és bensőséges. César Franck d-moll szimfóniája pedig a belga származású francia szerző német komolyságot árasztó opus magnuma.
A Rumini a mai magyar meseirodalom egyik sztárszerzőjének, Berg Juditnak a legismertebb műve, melyet évről-évre több ezer magyar gyerek olvas kötelező irodalomként az alsó tagozatban.
Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan…
A zongorista-hangszerelő Scott Bradlee 2011-ben indította útjára Postmodern Jukebox elnevezésű projektjét, amellyel tíz éve töretlen sikerrel turnéznak, és amely minden…
A Magyar Állami Népi Együttes Csodaváró betlehemese időnként bohókás, máskor lélekmelengető pillanatokon keresztül számlál vissza Jézus születésének éjszakájáig.
Posten im Warenkorb
insgesamt:
Die Zeitbegrenzung des Kaufvorgangs ist abgelaufen! Bitte stellen Sie Ihren Warenkorb erneut zusammen!
