Az idősödő mester a liturgikus szöveg megzenésítésekor sem tagadta meg önmagát: bámulatosan hatásos, drámai tételeket alkotott. A mű élvonalbeli énekes gárda közreműködésével, a Nemzeti Filharmonikusok előadásában hangzik fel, a tokiói Musashino Kórus karigazgatója egyben a koncert karmestere, a magyar közönség legendás kedvence, Kobayashi Ken-Ichiro.
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Az oldalon elérhető utolsó előadás dátuma: 2020. május 4. hétfő, 19:30
Közreműködik:
Váradi Marianna – szoprán
Szántó Andrea – alt
Fekete Attila – tenor
Kovács István – bariton
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Musashino Kórus (karigazgató: Kobayashi Ken-Ichiro)
Vezényel: Kobayashi Ken-Ichiro
Ahogy Hans von Bülow egykor megjegyezte: a Requiem „Verdi újabb operája, ezúttal egyházi köntösben”. Nem vitatható a mű színpadiassága, a kifejezésmód drámai jellege – de ez a mű erénye is. Az idősödő mester a liturgikus szöveg megzenésítésekor sem tagadta meg önmagát: bámulatosan hatásos, drámai tételeket alkotott. A mű élvonalbeli énekes gárda közreműködésével, a Nemzeti Filharmonikusok előadásában hangzik fel, a tokiói Musashino Kórus karigazgatója egyben a koncert karmestere, a magyar közönség legendás kedvence, Kobayashi Ken-Ichiro.
Verdit Rossini halála, 1868 óta foglalkoztatta a halotti mise megzenésítésének terve. Először úgy gondolta, olyan nagyszabású művet kellene alkotni, amelynek minden tételét más olasz komponista írja. A terv kudarcba fulladt – Verdi azonban megkomponálta a maga részét, a Libera me-t, sőt amikor kiderült, hogy a Dies irae-re sem akad időben vállalkozó, annak vázlataiba is belefogott. Két évvel később hozzálátott, hogy a többi tételt is kidolgozza. Felgyorsította a munkát Alessandro Manzoninak, az itáliai irodalom kiemelkedő alakjának halála (1873). A zeneszerző most már kifejezetten Manzoni emlékének szánta művét, amely 1874. május 22-én hangzott el először: a milánói San Marco székesegyházban. Az előadás hatalmas sikert aratott – s a Requiem azóta is töretlenül népszerű az egész világon. A műre mindvégig jellemző az operai dallamosság, a hangszerelés páratlan színgazdagsága, az érzelmekben és indulatokban bővelkedő kifejezésmód, a láttató szuggesztivitású ábrázolás és a rendkívüli erejű kontrasztok alkalmazása.
Girej tatár kán a Könnyek kútja előtt búslakodik. Bánata soha el nem apad, ahogy a márvány szökőkút is kifogyhatatlanul buzog… A bánatát felidéző románc indítja el A bahcsiszeráji szökőkút történetét. A mű az orosz balett-történet egyik alappillére. Bemutatása óta töretlen sikerrel képviseli a balettdráma műfaját, melyben a klasszikus táncnyelv, a karaktertáncok használata szorosan összefonódik a színészi játékkal.
A szél felkorbácsolja a hullámokat a Szélkirálynő előtt, a horizonton pedig egy titokzatos sziget tűnik fel… De vajon barát vagy ellenség vár a parton? Ferrit-sziget mesés tájai mögött váratlan csapdák, furcsa teremtmények, furfangos ellenfelek és egy kegyetlen úrnő leselkedik, aki nem tűri a hívatlan vendégeket.
A hatalmas sikerű dán film alapján készült színdarab nagy beleérzéssel és humorral szembesít bennünket azzal, milyen eufóriával és milyen fájdalmakkal jár, ha az ember megpróbálja elengedni a kontrollt.
Joe Lovano, Melissa Aldana, Nduduzo Makhathini, Linda May Han Oh, Jeff „Tain” Watts
A legendás szaxofonos, a spirituális jazz…
November 6-án, halálának 10. évfordulóján Brahms két kivételes alkotásával, a Gyászénekkel és a Német requiemmel egykori főzeneigazgatójukra, Kocsis Zoltánra emlékeznek…
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
