János vitéz
Petőfi Sándor: János vitéz
Közreműködnek: a Színművészeti Egyetem IV. éves színész hallgatói, valamit a Kaposvári Egyetem színésznövendékei.
Petőfi Sándor: János vitéz
Közreműködnek: a Színművészeti Egyetem IV. éves színész hallgatói, valamit a Kaposvári Egyetem színésznövendékei.
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Az oldalon elérhető utolsó előadás dátuma: 2015. május 18. hétfő, 19:00
"Ilyesmi, mint a János vitéz, a legnagyobbaknak is csak egyszer sikerül” – írja Szerb Antal Petőfi emblematikus művéről, mellyel 1844-ben, huszonegy évesen berobbant az irodalmi életbe, és országosan egy csapásra ismert lett a szélesebb olvasó közönség köreiben.
Az irodalomtörténet a magyar népies irodalom egyik legjelentősebb alkotásaként tartja számon a János vitézt, de műfaját illetően a mai napig megoszlanak a vélemények arról, hogy ezt az elbeszélő költeményt minek tekintsük; egy népmesei motívumokból építkező „műmesének” vagy egy naiv hőséneknek, mely az ókori eposzi hagyományt folytatja: a „magyar Odüsszeiának” – ahogyan Kosztolányi nevezte.
A János vitéz a bábszínházak állandó repertoár-darabja. Kacsóh Pongrác belőle készült dalműve a 20. század első éveiben műfajteremtő volt a magyar operett születésekor. Filmes feldolgozásai közül Jankovics Marcell 1973-ban készült rajzfilmje Petőfi nevét újra ismertté tette a nagyvilágban. Ez a mű továbbra is kötelező olvasmány az általános iskolában – ám Petőfi kultuszát az elmúlt negyven év során egyre kevésbé sikerült életben tartanunk – a színházi világban utoljára a Paál István által rendezett Petőfi-rock keltett országos és nemzetközi visszhangot a hetvenes években. Azóta generációk nőttek fel úgy, hogy a hősiesség és a Szerb Antal által emlegetett „magyar népjelleg” egyre inkább csak negatív értelemben volt szóba hozható.
Vidnyánszky Attila ezt a rendezését kettős értelemben is beavató színháznak szánja. Egyrészt mert a szereplők zöme kaposvári és budapesti színi növendék, akik számára ez lesz az első jelentős bemutatkozás. Másrészt mert a rendező egyfajta stáció-dramaturgiával közelíti meg a történetet, hogy a főszereplő próbatételes kalandsorát a mai gyermek-néző is a sajátjának, a hőssé válás hiteles példájának tekinthesse. (Szász Zsolt, a produkció dramaturgja)
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.
A Kossuth-, Liszt Ferenc- és Prima-díjas Kovács Kati visszatér oda, ahol megnyerte az első Táncdalfesztivált, az Erkel Színházba. Oda, ahol örökre beírta nevét a magyar zenetörténelem legnagyobbjai közé. Most ismét ugyanott csendült fel az a hang, amely azóta generációk számára vált meghatározóvá, és amely hat évtized múltán is töretlen erővel, hitelességgel és szeretettel szól a közönséghez. A nagyszabású jubileumi koncerten két népszerű fiatal művész is színpadra lép Kovács Kati oldalán, akiknek kilétét egyelőre még titok övezi, de annyi biztos, hogy különleges és eddig nem látott zenei találkozásokat ígér.
Egy férfi és egy nő. Egy taxisofőr és az utasa a reménytelen budapesti dugóban. Banális, mindennapos helyzet. Két idegen élet…
Ezúttal Udvaros Dorottya osztja meg gondolatait a közönséggel – női sorsoktól transzgenerációs kapcsolatokig. És persze egyetlen Liszt téri beszélgetésből sem…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!