Rideg Sándor - Indul a bakterház
Zenés vígjáték
Az Indul a bakterház szerzője, Rideg Sándor fiatalságát a pusztán töltötte, csikósként dolgozott, majd ifjúként Budapestre keveredett, ahol gyári munkásként kereste kenyerét. Néhány elemit végzett csak el, így szinte írástudatlan volt, eszébe sem jutott, hogy irodalommal foglalkozzon.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: 2010. Mai 2. Sonntag, 19:00
Huszonnégy éves korában politikai okokból letartóztatták, és az őt vallató rendőrfőnök, aki büszke volt nagy műveltségére, maga elé hívatta, s amikor Rideg a maga kedélyeskedő módján beszélgetni kezdett vele, akkor a rendőr meg volt róla győződve, hogy valójában egy remek színészi képességekkel megáldott értelmiségivel áll szemben. Miután alaposan kifaggatta őt, ámulva diktálta a jegyzőkönyvbe, hogy a kihallgatottnak „remek nyelve és stíluskészsége van”, akár író is lehetne belőle. A rendőrfőnök rátapintott Rideg írói tehetségének legnagyobb erényére, ugyanis már legelső regénye, a Népszavában folytatásokban megjelent Indul a bakterház is sajátos nyelvi világával tűnt ki a kortárs irodalmi alkotások közül. Ízes tájszólás és városi argó keveredik benne a fékezhetetlen mesélőkedvvel. A könyvet egyhangúan pozitívan fogadta a szakma és a közönség is, és sokan szívükbe zárták az égetnivaló Bendegúzt, akit anyja – nem bírván vele – egy nyárra Szabó bakter gondjaira bíz, hátha sikerül embert faragni a fiúból. Mondani sem kell, Bendegúz életre szóló élményeket szerez, de a bakter és családja - különösen Banya, a bakter anyósa - sem fogja egykönnyen elfelejteni ezt a nyarat. Külön érdekesség, hogy a cselekmény Kecöl, azaz a Kecskeméttől mindössze ötven kilométerre fekvő, Bács-Kiskun megyei Kecel város közelében játszódik, így a szereplők erős dialektusa sokak fülének talán nem is hangzik majd idegenül. A történet népszerűsége csúcsát 1979-ben érte el, amikor elkészült a filmes feldolgozás is, ami azóta is generációk kedvence.
Színpadi változat: Cseke Péter
Díszlettervező: Krsztovics Sándor
Jelmeztervező: Sais
Tánc: Frigyesi Tünde
ügyelő: Domján Sándor
Súgó: Arató Andrea
Rendezőasszisztens: Borsos Andrea
Rendező: Cseke Péter
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
A friss hangvételű operettben lesz vágyakozás, humor, könnyek és szerelem – és természetesen felcsendülnek a közönségkedvenc slágerek:
Kolonits Klára és Sáfár Orsolya, valamint Boncsér Gergely és Brickner Szabolcs mellett Megyimórecz Ildikó és Bartos Barna is színpadra lép…
Tapasztald meg, milyen, amikor 10.000 pozitív magyar ember egyszerre kapcsolódik, fejlődik és merül el a motiváció és az önismeret mélységeiben…
Egy estére az MVM Dome-ba költözik az olasz zene aranykora! A nagyszabású, látványos show keretében a legendás San Remo-i Fesztivál…
Posten im Warenkorb
insgesamt:
Die Zeitbegrenzung des Kaufvorgangs ist abgelaufen! Bitte stellen Sie Ihren Warenkorb erneut zusammen!
