A Héttorony legenda szimbolikája számos alkalommal feltűnt a magyar kultúrtörténetben. A Kárpát-medence népi műveltsége, kollektív emlékezete és kreativitása, valamint a nagy elődök szellemi hagyatéka jelentik azt a kincset, amit a Héttorony magában rejt Bécs, Kassa, Munkács, Brassó, Újvidék, Zágráb és Maribor tornyainak ölelésében. E kincsek között tartjuk számon Makovecz Imre életművét is.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: Fredag, 23. September 2022 19:00
Duna Művészegyüttes, Novák Péer és az Etnofon
Héttorony (70 perc)
„...a Héttorony mélyében fekszik a mérhetetlen kincs, melynek a Barát az őre; bizonyos éjeken látni őt völgyeket áthágó lépéssel, fejével a holdig felérve járni, s a kincshöz vivő kulcsokat kinálgatni… Ezen kincs magába foglalja mind azt, mi az isteni magyarföldön csak lelhető: aranyfákat, gyümölcsöt, szöllőgerezdeket, mindennemű állatot, bor helyett, iható folyékony aranyat, arany tyúkokat, hasonló tojást költve, arany köveket...." – Ipolyi Arnold
A Héttorony legenda szimbolikája számos alkalommal feltűnt a magyar kultúrtörténetben. A Kárpát-medence népi műveltsége, kollektív emlékezete és kreativitása, valamint a nagy elődök szellemi hagyatéka jelentik azt a kincset, amit a Héttorony magában rejt Bécs, Kassa, Munkács, Brassó, Újvidék, Zágráb és Maribor tornyainak ölelésében. E kincsek között tartjuk számon Makovecz Imre életművét is.
Nem véletlen, hogy a 2002 óta megrendezésre kerülő, Makovecz épületeiben zajló építészeti és világzenei fesztivál is a Héttorony nevet viseli.
A Duna Művészegyüttes Héttorony című táncszínházi előadása arra vállalkozik, hogy a Mester gondolkodásmódját, műveinek komplexitását a tánc nyelvén fogalmazza meg.
Előadja a Duna Művészegyüttes, Novák Péter és az Etnofon
Zeneszerző, zenei rendező: Kiss Ferenc
Zenei szerkesztők: Novák Péter, Küttel Dávid
Jelmeztervező: Túri Erzsébet
Látvány: JuZso
Koreográfusok:
Appelshoffer János, Fitos Dezső, Foltin Jolán, Horváth Zsófia, Juhász Zsolt, Kocsis Enikő, Mihályi Gábor
Tánckarvezető asszisztensek: Bonifert Katalin, Soós Gyula András
Rendező-koreográfus: Juhász Zsolt
Külön köszönet Csernyus Lőrincnek és a Makovecz Imre Alapítványnak.
Támogatók: Nemzeti Táncszínház
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, mely nem vidám végkifejlettel zárul.
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán.
Valère Novarina sodró, abszurd színháza nyelv, test és gondolat örvényében kérdez rá pusztulásra, megújulásra, emberi szabadságunk határaira. Valère Novarina utolsó,…
Sahriár király szíve kővé dermedt – árulás és fájdalom zárta börtönbe a lelkét. Amikor elé vezetik Seherezádét, a rabnőt, minden…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
