Kitárul a legendák kapuja, elkezdődik a történet a Héthavas alatt… Itt élnek színjátékunk hősei, a „hunmaradék” székelyek abban az időben, amikor a keresztény szellem erkölcsi értékei győzik meg a pogányt az új hit emberibb arculatáról.
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Az oldalon elérhető utolsó előadás dátuma: 2016. május 7. szombat, 19:00
Gál Elemér – Beke Sándor – Pásztó András: HÉTHAVAS GYERMEKEI
regényes történet
A múlt ködében megszólaló alaktól halljuk: „Kegyes Hold Anya, nem vagyunk hálátlan gyermekeid. Tisztán megőriztük, amit reánk bíztál, és megőrizzük unokáink részét. Nem vesszük el a szarvasok vizét, madarak gyümölcsét, mindent közösen használunk a nagy asztalon, és igazságosan osztozunk, ahogy azt sugallod nekünk. Nem viselünk fegyvert, de ruhánk hajtásában ott lapul az ideg, a nyílhegy, a nyíl röppenve száll, mint a sólyom. Lecsap, ahová célzunk.”
A kalandos történelmi események egy szerelmi történet köré fonódnak. Az ifjú vitéz, Zsögöd és a szépséges rabonbánlány, Csenge egymásra találása, szerelmük beteljesedése, az egymásért való aggódás és féltés egybeforr az áldozatvállalással, a megmaradás szolgálatával, a küzdésben való részvétellel.
Nem lenne valóságos a szerelmi történet, ha nem lenne egy harmadik szereplője is. Zándírhám főrabonbán unokaöccse, Ajnád, a gazdag, művelt úrfi is szerelmével ostromolja Csengét. Ajnád és Zsögöd, a szegény közvitéz között ellentét feszül, ám Zsögöd nagylelkűen megbocsát az életére törő Ajnádnak, akit a kor szigorú erkölcsi törvényei rákényszerítenek, hogy félreálljon. Kettőjük sorsa ettől kezdve elválaszthatatlan egymástól, vérszerződést kötnek, csaták győztesei lesznek.
A kalandos történetben az emberi nagyság a nemzet érdeke alá rendelt áldozathozatalban nyilvánul meg. Hőseink a hegyek között élnek, és gazdag lelki kultúrájuk, keresztény hitet valló gondolkodásuk, életmódjuk eszményi magasságokba emeli őket. Követendő példaképpé válnak.
Az utolsó jelenetben mondja Csenge: „Zsögöd, csak azért ragyognak olyan szépen a csillagok, mert fényesre kalapáltuk sorsunkat, mi emberek. A mi álmainkat látjuk olyan szépnek, azért nézünk úgy a csillagokra, de azért is tettük oda föl a magasba, hogy a szép álmokat ne vegyék el tőlünk soha, míg emlékezünk.”
Ezt az emlékezést szolgálja ez a színjáték. Reményeink szerint megerősít, hogy rohanó, egyre arctalanabbá váló világunkban ragaszkodjunk hagyományainkhoz, történelmünk igazságaihoz, hogy megőrizhessük arcunkat.
Rendező: Beke Sándor
Zenészek:
BONYÁR JUDIT (ének, cselló, tilinkó), HŰVÖSVÖLGYI PÉTER (saz, bouzouki, koboz), OKOS TIBOR (furulyák, fulyara, brácsa), Okos Gergely (Dobok, gardon)
Két őr, íjászok, leányok, legények
Sahriár király szíve kővé dermedt – árulás és fájdalom zárta börtönbe a lelkét. Amikor elé vezetik Seherezádét, a rabnőt, minden megváltozik. A lány, hogy életét mentse, mesélni kezd.
Karl Marx filozófiai munkája, A tőke tragikus félreértések tömegének alapja. Felismerései egy testet és lelket megnyomorító ideológiát hívtak életre. Miért…
Antonín Dvořák: h-moll csellóverseny No.2. op.104. (Tomasz Máté) és Pjotr Iljics Csajkovszkij: Részletek a Hattyúk tava és a Csipkerózsika balett…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
