Tasnádi István Héraklész mítoszából írt új darabot, kifejezetten a Bábszínház társulata számára. A legendás hős (ma úgy mondanánk: szuperhős), Héraklész és hétköznapi halandó féltestvére, Iphiklész történetén keresztül a mitológia eszköztárával, de a mai gyerekek nyelvén beszél bátorságról, hősiességről, kiválasztottságról, elbizakodottságról, testvérféltékenységről és testvéri szeretetről.
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
HELLÓ, HÉRAKLÉSZ!
Ajánlott életkor: 10+
120 perc, 1 szünettel
„Tudjátok, ki vagyok én?! Hallottatok már a világ legnagyobb hőséről, Héraklészről? És úgy, hogy Herkules? Herki? NEM Herki! Egy görög srácról van szó, úgyhogy maradjunk a Héraklésznél! Na, szóval ez a Héraklész - nem én vagyok. Csak majdnem. Én vagyok a féltesója, a nevem Iphiklész. Majdnem egyidősek vagyunk, úgyhogy egy ideig ikreknek is néztek minket. Mondjuk nem túl sokáig. A tesóm eléggé kipattintotta magát, és akkor... Mindegy, majd meglátjátok. Én egy egyszerű földi halandó vagyok, pont mint ti. A bátyám viszont egy igazi sztár, egy félisten! Rá van akadva a hőstettekre. Például már a bölcsőben megmentette az életemet.”
Tasnádi István Héraklész mítoszából írt új darabot, kifejezetten a Bábszínház társulata számára. A legendás hős (ma úgy mondanánk: szuperhős), Héraklész és hétköznapi halandó féltestvére, Iphiklész történetén keresztül a mitológia eszköztárával, de a mai gyerekek nyelvén beszél bátorságról, hősiességről, kiválasztottságról, elbizakodottságról, testvérféltékenységről és testvéri szeretetről.
Szereposztás:
AMPHITRÜÓN, király.................................................................................. PETHŐ Gergő
ALKMÉNÉ, a felesége................................................................................ KOVÁCS Judit
IPHIKLÉSZ, a fiuk, királyfi........................................................................... SZOLÁR Tibor
HÉRAKLÉSZ, Iphiklész féltestvére.............................................................. BARNA Zsombor
MEGARA, szomszéd királylány................................................................... PÁJER Alma Virág
EURÜSZTHEUSZ, szomszéd királyfi.......................................................... MÁRKUS Sándor
LÍNOSZ, pajdagógosz; PÁSZTOR; KHARÓN, az Alvilág révésze.............. HANNUS Zoltán
HIPPOLÜTÉ, hercegnő............................................................................... SPIEGL Anna
ZEUSZ, főisten............................................................................................ ÁCS Norbert
PERSZEUSZ............................................................................................... L. NAGY Attila e. h.
GANÜMÉDÉSZ, Zeusz kísérői.................................................................... SZEKERES Máté e. h.
DIONÜSZOSZ............................................................................................. CSERNÁK Norbert e. h.
HÉRA, főistenné.......................................................................................... ELLINGER Edina
Író: Tasnádi István
Dramaturg: Pallai Mara
Konzulens: Dr. Karsai György
Díszlettervező: Zöldy Z Gergely
Jelmez- és bábtervező: Michac Gábor
Mozgás: Fejes Kitty
Zene: Varga Vince
Animációk: Varga Vince, Szapu Dániel
Fénytervező: Szondi György
Rendezőasszisztens: BÁNKY Eszter
Rendező: Tengely Gábor
Megnyugtató, ha az ember szülei évtizedek után is békében, szeretetben élnek együtt. Szinte egyszerre lélegeznek, ismerik egymás minden mozdulatát, fel vannak készülve minden sóhajra, horkolásra, tüsszentésre. Most új otthonban kezdenek új életet, hiszen a gyerekek felnőttek, élik a saját életüket. Vagy ez mégsem ilyen gömbölyű?
A Fesztiválzenekar gyerekeknek szóló programsorozata közel negyedszázada ad minőségi klasszikus zenei élményt a legkisebbeknek. Az együttes próbaterme nemcsak a műsorra tűzött nagyzenekari művek apró részleteinek kikísérletezésére és kamaramuzsikálásra szolgál, hanem itt zajlik a klasszikus zenéért rajongó következő generációk kinevelése is.
Az év utolsó napján, szilveszterhez méltó ünnepi Show érkezik Budapestre.
A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta.
Madarak éneke hoz novemberi tavaszt a Müpa koncerttermébe.
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
