Gaudeamus bérlet 24/25 V/3.előadás

ZENE A KÁRPÁTOK ÖLELÉSÉBEN

Erkel: Hunyadi László - nyitány

Vezényel: Medveczky Ádám

Mosonyi Mihály: Ünnepi zene

Liszt: Esz-dúr zongoraverseny

--

Derecskei András: Kantáta - ősbemutató

Liszt: Hungaria - szimfonikus költemény

Közreműködik: Subedi Anna (ének)

Giovanni Bertolazzi (zongora) a 2021-es Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny 2. helyezettje

Vezényel: Medveczky Ádám és Ménesi Gergely

Erkel, Liszt és Mosonyiművei a nemzeti ébredés korszakában keletkeztek, amikor az 1830-as évek lázas függetlenségi törekvései a művészeti szférában is megjelentek. 1837-ben nyitotta meg kapuit a Pesti Magyar Színház, amely a negyvenes évektől sikerrel játszotta az első karmester, Erkel Ferenc operáit. Itt hangzott el 1844-ben először négyfelvonásos operája, a Hunyadi László is, amely a nemzet passióját végigjáró főhősről szól. Nyitánya egyetlen nagyszabású szimfonikus képbe tömöríti a cselekményt – a trombita motívuma a hőst szimbolizálja, lassú, lírai részei szerelmétől vett búcsúját idézik, végül Hunyadi tragikus hattyúdala hangzik el, ami az opera legismertebb zenéjével, a békétlenek kórustémájával zárul: „Meghalt a cselszövő”. Liszt 1839-es pestbudai látogatása után vált a nemzet koszorús költőjévé. A számára rendezett nagyszabású ünnepségeken elhangzott Vörösmarty ódája is, amely a zeneszerzőnek szegezte a kérdést: Van-e hangod a beteg hazának / A velőket rázó húrokon? Liszt hazájának szóló szimfonikus költeménye végül 1856-ban készült el, egyidőben nagyszabású Esz-dúr zongoraversenyével. A gyötrelmesen kivívott diadalról éneklő műve egy témából épül fel, csendes, fojtott panaszát a fanfár riadói váltják fel, a magyaros témák leplezetlenül tűnnek fel zenéjében. Mosonyi Mihály, Liszthez és Erkelhez hasonlóan, a nemzeti hangot keresi 1860-ban zenekari program-költeményében. A magyart búsulásában és vigalmában jeleníti meg, és mintegy himnuszként csendül fel a mű végén Egressy Szózata.

Derecskei Kantátája Ménesi Gergely felkérésére készült 2024-ben. A darab szövege az Ómagyar Mária-siralom szellemiségéből is merít, zenéje pedig modern, drámai kontextusban láttatja az Üdvözítő földi életét. Mária féltő, aggódó szemszögéből ismerhetjük meg Jézus legfontosabb cselekedeteit, halálát, a gyászoló anya fájdalmát, majd a mennybemenetel utáni megnyugvását.

Subedi Annaközépfokú tanulmányait a Szent István Zeneművészeti Szakgimnáziumban végezte zongora, szolfézs, csembaló és ének szakon. Első operaszerepét 19 évesen kapta, a Szent István Filharmonikusok közreműködésével Donizetti Szerelmi bájital című operájában. Giannetta szerepét formálhatta meg az Operaház művészeivel együttműködésben, a Pastorale koncertsorozat keretében. 2011-ben nyert felvételt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol négy diplomát szerzett. 2017-2019-ig a Brüsszeli Királyi Zeneakadémián tanult Valérie Guillorit-nál. 2020-tól a Zeneakadémia DLA doktori képzésének hallgatója. Több hazai és nemzetközi verseny díjazottja, többek között 2021-ben elnyerte a Cadenza Contest Nemzetközi Énekverseny Nagydíját. 2023-tól a Miklósa Erika által alapított KvintEsszencia Mesteriskola társulatának tagja. Rendszeresen fellép külföldi és hazai szimfonikus zenekari koncertek, dal- és kamaraestek, kortárs zenei produkciók, valamint szakrális zenei koncertek szólistájaként.

Giovanni Bertolazzi10 évesen kezdte zongoratanulmányait. Bachelor fokozatát a „B. Marcello” Velencei Konzervatóriumban szerezte Massimo Somenzi tanítványként. Ezt követően a „V. Bellini” Catania Állami Zenei Intézetében szerzett mesterdiplomát. 2021-es budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny második helyezettje, és egyben egyik különdíjasa is. Jelenleg Epifanio Comis irányítása alatt tanul.

Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karmesterképző tanszakán végzett 1971-ben, ahol tanára Kórodi András volt. 1969-ben bekerült a Magyar Állami Operaházba. Jelenleg is fő munkahelye. Volt korrepetítor, karmester, 1990-től 1993-ig pedig zeneigazgatója lett az Operaháznak. 1987-től 1996-ig a Magyar Posta Szimfonikus Zenekarának (Concerto Budapest) zeneigazgatója volt. 1997-től a Győri Filharmonikus Zenekar első karmestere lett. Jelenleg az ország zenei életében aktívan vesz részt, mint karmester és tanár. Európa szinte valamennyi országában szerepelt, két alkalommal Amerikában is vezényelt.

Ménesi Gergely karmester 1983–1986 között a Szent István Gimnázium Szimfonikus Zenekarában hegedült. Hosszú időn keresztül volt vezető karmestere a Szent István Gimnázium Jubileumi Szimfonikus Zenekarának. A IX. Ferencsik János Nemzetközi Karmesterverseny 2. helyezettje. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Karmester és Karvezető tanszék vezényléstechnika főtárgy tanára, és a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának karmestere, habilitált egyetemi tanár, valamint a Szent István Filharmonikusok és a Győri Egyetemi Zenekar karmestere. 1998-tól a Kassai Filharmonikus Zenekar állandó vendégkarmestere. Vendégszerepelt Svájcban, Svédországban,  Németországban, Szlovákiában és Erdélyben.