A Hagyományok Háza előadás-sorozatában a színpadi néptáncművészet kiemelkedő koreográfusait állítja fókuszpontba.
több...
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. május 22. szerda, 19:00
Az est első részében egy ma már klasszikus, a színpadi tánctörténetben megkerülhetetlen alkotó emblematikus koreográfiái jelennek meg, amelyek az adott kor mindenféle társadalmi, kulturális vagy akár politikai befolyásolása ellenére is örökérvényűvé váltak. Az est második részében egy még aktívan alkotó koreográfus műveit mutatjuk be, reményeink szerint meggyőzően érzékeltetve ezáltal a színpadi néptáncművészet szerves fejlődését, a törvényszerű hasonlóságokat és különbségeket, a jelen korunk diktálta új kérdéseket és az arra adott aktuális válaszokat. A múlt és a jelen „megidézésében” a hivatásos táncegyüttesek mellett a legjobb öntevékeny együttesek közreműködésére is számítunk. A koreográfiák bemutatása után lehetőséget nyújtunk az alkotókkal való beszélgetésre.
Janghy B. Zita, avagy a dunaújvárosi négyek
„Valamikor az országos néptáncfesztiválokon tűntek fel egymástól függetlenül ifjú, huszonegynéhány esztendős alkotók, akik – noha nem voltak a hatvanas évek újító szemléletű koreográfusainak közvetlen tanítványai, szinte a hályogkovács merészségével és biztonságával műveikben megdöbbentő új színeket, formákat, asszociációkra késztető gondolatfüzéreket állítottak színpadra. Akkoriban a néptáncmozgalom résztvevőinek túlnyomó többsége az autentika bűvöletében élt, s bizony meghökkenve szemlélték sokan, hogy ezek a fiatalok: (a névsor szigorúan alfabetikus!) Bognár József, Énekes István, Janek József, Szögi Csaba a magyar néptáncdialektusok teljes ismeretével felfegyverkezve milyen egyéni módon mondanak véleményt mikro- és makrovilágunkról, mennyire pőrére vetkeztetik lelküket műveikben. A fiatal táncalkotók a dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes műhelyébe tömörültek, s egy sajátos, izgalmas szellemi-alkotói közösséget szerveztek néhány évig a mesterségesen teremtett és egységesnek semmiképpen nem nevezhető paraszti-munkás-polgárkultúrhagyománnyal sem rendelkező dunamenti városban. Hóban-fagyban, vagy rekkenő hőségben bizony az ország minden részéből sereglettünk össze egy-egy táncszínházi bemutatóra, amelyről már szinte eleve tudtuk, hogy esztétikai-szellemi kalandban lesz részünk. A dunaújvárosi alkotók köre a nyolcvanas évek közepére egyre gyarapodott, s mire elérkezett a változás-váltás ideje, megalakult a Közép-Európa Táncszínház alkotóközössége.” (Kővágó Zsuzsa: Miért szeretem ŐKET? 1991.)
Közreműködők:
Közép-Európa Táncszínház
Magyar Állami Népi Együttes
Orza Calin
Szakmai tevékenységét 1990-ben, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttesben kezdte. Táncos előadói munkája mellett, néptáncot és népzenét gyűjt, táncot oktat, néptánctábort alapít.
Megszerzett tapasztalatait hamarosan színpadra viszi, kezdetben rövidebb koreográfiákat majd egész estés műsorokat, tematikus előadásokat készít.
A budapesti Táncművészeti Főiskola Koreográfusképző szakára nyert felvételét követően a Honvéd Táncszínházban, a Magyar Állami Népi Együttesben, a Duna Művész Együttesnél tanít, koreografál. Ezzel párhuzamosan számos erdélyi hivatásos társulattól és színháztól kap felkérést.
Főbb témái az archaikus népszokások férfiavató rítusainak feldolgozásától (Bakkhosz testamentuma, Hajsza), a magyarság eredetmítoszait (Égbenyúló fa, Szarvas-rege, Turul, Regösök, Szarvasének) és a történelmi hősöket és világutazókat megidéző alkotásokon át (István a király, Gábor Áron, Üveghegy ösvénye), a klasszikus zene kiemelkedő opusainak (Bach, Vivaldi, Liszt, Ravel, Sztravinszkij, Kodály, Bartók) koreográfiai megformálásáig terjednek. Koreográfiáit a mozdulatok szürreális, sokrétű jelképekkel dúsított költőisége, a folklórból merített, de azt sajátos nyelvezetté ötvözött, sohasem öncélú használata jellemzi.
Az elmúlt évtizedek termése az a közel félszáz előadás, aminek rendezője, koreográfusa vagy társalkotója, művészeti tanácsadója volt, eddigi munkásságát EMKE-, Magyar Ezüst Érdemkereszt- és Imre Zoltán- Díjakkal ismerték el.
Közreműködők:
Duna Művészegyüttes
Magyar Állami Népi Együttes
Udvarhely Néptáncműhely
A műsor szerkesztője: Szögi Csaba
Az előadás után lehetőséget nyújtunk az alkotókkal való beszélgetésre.
A beszélgetés moderátora: Nemes Szilvia
Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet - és amely több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és határon túli színpadoknak -, negyven év után ismét látható lesz a Budapesti Operettszínházban.
Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan vonzalmát tárja a közönség elé, 21. századi, extravagáns környezetben.
A művész pályafutásának 30 éves évfordulóját ünnepli idén és a jubileumi turnéja keretében dupla koncertet ad Budapesten!
Az idei első koncertet a Várkert Bazár szabadtéri színpadán egy különleges energikus, ütős hangszerekkel kiteljesedő női a cappella együttes, a…
Az Attraction Látványszínház, a Britain's Got Talent 2013-as győztes csapata, először ad egészestés show-t Magyarországon!
Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
