Erkel: Bánk Bán

Történik Visegrádon és a Tisza partján a XIII. század elején, II. Endre uralkodása alatt.

l. kép. Gertrud királyné, míg a király hadban jár, meráni híveinek bált ad. Ottó herceg, a királyné elpuhult, kéjenc öccse, szemet vet Melindára, Bánk bán asszonyára. A mulatságra eljöttek a mellőzött, "békétlen" magyar nemesek is, élükön az indulatos, vad Petur bánnal, aki „tányérnyaló magyar társait bírálja. A békétlenek óvatosságra intve őt, mulatásra biztatják. Petur válaszul keserű bordalt énekel. Amikor a királyné megjelenik a teremben, Petur elmondja társainak, hogy összeesküvést sző a királyné s az idegen udvaroncok ellen; az összeesküvés fejéül Bánk bánt kívánja megnyerni, akit titokban visszahív országjáró körútjáról. Melindát Ottó ostroma a báli terembe kergeti. Az udvar népe két pártra szakad, a Melinda köré felsorakozó magyarok és a királyné párti merániak állnak szemben egymással. A feszültséget a teremben megjelenő magyar táncosok oldják fel, akik tüzes táncukkal lassan kiszorítják a helyről a gúnyolódó merániakat.

2. kép. Melinda kimenekül a palota udvarába, de Ottó utána veti magát. Hevesen udvarolna Melindának, de minden próbálkozása hasztalan. Bánk hű asszonya eleinte riadtan, utóbb utálkozva tér ki előle és elhárítva a hercegi széptevést, elmenekül. A leskelődő Biberach, a kétszínű, álnok és haszonleső kóbor lovag Ottónak megoldást kínál: kábító és altató italokat szán Melindának és a királynénak. Ottó elfogadja Biberach sátáni tervét.

A herceg ostromának tanúja lesz Bánk, aki Petur üzenetére váratlanul megjelenik a királyi palotában. Biberach, aki személyes bosszúból a királyné vesztét tervezi, figyelmezteti Bánkot: veszélyben felesége becsülete. A megrendült Bánk csak a királyban bízik, uralkodója elé kívánja tárni személyes és országos gondjait.

3. kép. Gertrud elbúcsúztatja vendégeit. A búcsúpohárban Melinda számára már ott van az elkábító ital. Ottó elégedetten látja azt, hogy Melinda kiüríti a serlegét. Bánk asszonya búcsúzásul felelősségre vonja a királynét Ottó viselkedése miatt. Gertrud nem tűri királyi személyén esett sérelmet: szenvedélyes szavakkal szidja meg Melindát. Lassan hat Ottó bájitala, és Melinda már vizionál, a jelenlévőkben Bánkot látja. Amikor kitámolyog a teremből, Ottó utána veti magát. A királyné megakadályozza, hogy Petur és a békétlenek Melinda segítségére siessenek.

II. felvonás 1. kép

Szín: a királyi vár temploma és annak a Dunára néző tornáca. A felvonást nyitó rövid előjáték a főhős lelkében dúló vihart ábrázolja, mintegy előrevetítve Bánk "Hazám, hazám"-áriájának mondanivalóját. Öreg paraszt, Tiborc zavarja meg a hazája s a maga sorsán tépelődő Bánkot. Szavai a nép szörnyű szenvedését tárják a nagyúr elé. Egy régi seb nyoma Tiborc homlokán elárulja: valamikor, háborúban, ő mentette meg Bánk életét. A bán gazdagon megjutalmazza a parasztot.

Biberach segítségével, Gertrud hallgatólagos támogatásával Ottó herceg vágya teljesült: elrabolta az alélt Melinda becsületét. A kétszínű Biberach maga közli a hírt Bánkkal. A megjelenő, meggyalázott Melindát szégyene és Bánk keserű átkozódása az őrületbe kergeti. Neje állapotát látva Bánk megrendül, és Tiborcot kéri, kísérje Melindát a Tisza partján lévő várlakába, gyermekével együtt.

2. kép

Bánk bán késő éjjel behatol Gertrud lakosztályába, hogy számon kérje tőle, amit őellene s az ország ellen vétett. Gertrud közönyös marad az alattvalók baja iránt - s az ország nagyura vagy annak felesége sem több számára, mint "alattvaló". Amikor azonban Bánk átkot mond a merániakra, a sértett Gertrud tőrt ránt. Bánk kicsavarja a tőrt Gertrud kezéből, és megöli a királynét.

A gyilkosság hírére összeverődő magyarok imában kérik Isten segítségét országunkra.

III. felvonás 1. kép

Tiborc a gondjaira bízott Melindával és gyermekével a Tisza partjára érkezik, ahol váratlanul vihar támad. Tiborc sürgeti az átkelést. Melinda azonban már nem fogja fel a külvilág jeleit. Tébolyult vízióiban fel-felcsillan önnön tragédiájának egy-egy mozzanata. Bölcsődalt énekel kisfiának, s vele együtt a háborgó Tiszába veti magát.

2. kép

A második kép a királyi vár gyászba vont nagytermében játszódik. Gertrud halálhírét hallva, a király hazatér hadával. Hívei elfogják s lefegyverzik a békétleneket, de mielőtt leszámolhatnának velük, megjelenik Bánk, és megvallja: ő ölte meg a királynét. Bánk bánnak, ősi származására tekintettel, a király nem lehet bírája: felette csak az ország mondhat ítéletet. Ám erre nem kerül már sor. Távolról panaszos furulyaszó hallatszik, s a királyi palota termébe csakhamar Tiborc tér be néhány paraszt kíséretében, akik Melinda és gyermeke letakart holttestét hozzák. Bánk összeomlik. „Király, bosszulva vagy!

Dolinszky Miklós - Merczel Mária

Szövegíró: Katona József
Játékmester: Merczel Mária