Ékezet. Apámnak.

Hét éves voltam 1956-ban. A Fillér utcai manzárd lakás ablakából láttuk és hallottuk, hogy mi történik a városban, a közeli Széna téren. A tankok lövéseinek hangja, az égő levéltár képe, a pincében eltöltött napok mindegyike beégett az emlékeimbe. Apám ’56-ban átélt és vállalt szerepéről csak később, már kamasz koromban hallottam, bár akkor sem túl sokat.  Inkább csak valami megmagyarázatlan mély szomorúságra emlékszem vele kapcsolatban.

Szeretném egy kis könyvben összegyűjteni az emlékmorzsákat, emléket állítani apám meggyilkolt diákjainak, egy csalódott, a Magyar Rádióban végzett hiteles szakmai munkája miatt is háttérbe szorított, „agyonhallgatott” zeneszerző-tanárnak, aki soha semmilyen hivatalos elismerést nem kaphatott, és meghalt 56-éves korában. Valamint szeretném felidézni azt a megdöbbent hét éves kisfiút is, aki akkor voltam.

A könyvben megjelenő személyes történetek forrása édesapám; Huzella Elek életrajza, most 91 éves édesanyám; H. Csanak Éva elbeszélései, valamint saját emlékeim lesznek.

Ezen kívül a mellékelt CD - n elhangzó versek, dalszövegek is olvashatók lesznek majd a könyvben.

Nagyon remélem, hogy a fiatal olvasók- hallgatók a könyvbeli történetek és a CD dalai segítségével szubjektív, de valóságos képet kapnak majd az akkori idők felemelő, félelmetes, tragikus és reménytelen hangulatairól.

A szöveget Zalán Tibor önti formába, aki kérésemre egységes költői arculatot ad majd az anyagnak. A könyv melléklete, egy CD-lemez, amellyel magam is tisztelgek 1956 emléke előtt. A könyv az album első dala után kapta a címét: „Ékezet. Apámnak.”

Az „Ékezet. Apámnak” – c. dal az 1956 novemberi a emlékeim alapján Zalán Tibor által megírt szövegre készült még 1990-ben.

Nagy Gáspár versciklusa a szemtanú hitelességével mutatja fel a tizenkét nap eseményeit, Kányádi Sándor két verse az erdélyi fiatalok bátor szolidaritásáról tesz bizonyságot.     

A Pilinszky, Ady, Babits - versek a háború, a helytállás, a megtartó hit, a történelmünkkel való szembenézés és az összetartozás dalai. Zalán Tibor lemezzáró verse történelmünk összegzése mellett a hazaszeretet szubjektív mozgatóit, a személyes kiállás parancsát hangsúlyozza.

A dalok között néhány vers színművészek tolmácsolásában is elhangzik.

A lejjebb felsorolt dalok mellett a lemez utolsó darabjaként édesapám „Epilógus” - című orgona műve hangzik el, amelyet a forradalom bukása után írt, és titokban küldött el az olaszországi Vercelliben 1957-ben meghirdetett zeneszerző versenyre, ahol első díjat nyert.

A kiadással és a terjesztéssel a Kortárs Kiadót bíztam meg, aki azt a pénzügyi tervben szereplő összegért vállalta. A könyv és Cd a fentieken kívül a Sinkovits-pályázatban megnevezett, tervezett ünnepi koncerteken ajándékként kerül átadásra a hallgatóság számára a készletek(1000 db.) erejéig.

A CD melléklet dalai:

1. Zalán Tibor: Ékezet. Apámnak.
2. Faludy György: 1956 te csillag
3. Kányádi Sándor: Naplótöredék, Felemás őszi ének
4. Nagy Gáspár: Amikor a nagy őszi ragyogásban,  Népvándorlás, Láttad, Névtelenek, Az utca,       Láttad azt a lányt, A többit tudjuk, Élők
5. Petőfi Sándor: Sors nyiss nekem tért
6. Pilinszky János: Szakítás
7. Ady Endre: Kétkedő magyar lelkem
8. Zalán Tibor: Júlia szép asszony
9. Zalán Tibor: Történelem
10. Zalán Tibor: Egy ország

Minden dal zenéjét Huzella Péter írta, kivétel édesapám- Huzella Elek (1915-1971) orgonaműve.

Minden jogdíj-köteles költőtől már évek óta rendelkezem a megzenésítéshez és a kiadáshoz való beleegyezéssel, melyek az ARTISJUS- birtokában vannak. A Pilinszky és Nagy Gáspár jogutódok beleegyező nyilatkozatait mellékeltem.

A hangzó anyagon szereplő zenészek: Huzella Péter: ének, gitárok, Huszár Mihály: bőgő, harmonika, Madai Zsolt: ütőhangszerek, Jenei Szilveszter: gitár, Vernyik Szilárd: gitár,  Lázár Zsigmond: hegedű, billentyűsök,Huzella Júlia: ének,  gyerekkórus.

A verseket három színművész tolmácsolja: Huzella Júlia és Rátóti Zoltán, akik énekes közreműködőként is szerepelnek a hangfelvételen.