Csinibaba

A Csinibaba című, Tímár Péter által rendezett és Márton Gyula által írt film eredeti, színpadi változata

1962 tavaszán-nyarán felbolydult az ’56 után apátiába süllyedt Magyarország: Gagarin őrnagy szupersztár lett a béketáborból, Mastroianni napszemüvege és Anita Ekberg keblei megőrjítik az embereket a mozikban az Édes életet nézve. Mindehhez még a KISZ és a párt is kiírja az első Ki mit tud?-ot. Mindenféle csinibabák és gézengúzok jelentkezni akarnak, hogy megmutassák, ők mit tudnak. A nyertesek kiutazhatnak a Helsinki VIT-re is, és az ugyebár már nyugat. Itt az alkalom, hogy az ’56-ban szétszakadt szerelmes kamaszpár ne csak levelek útján találkozhasson: Attilának meg kell nyernie valamilyen kategóriát, hogy az Amerikában élő Katinkájához kijusson. Mivel ő és barátai a csajozáson kívül máshoz nem értenek, ezért tánczenekart alapítanak.

Boston Cézárja, a kiöregedett disszidens bokszoló láncait letépő erőművészként is újra visszajuthatna ifjú Elvis imitátorként a szabad világba. Aki végképp nem ért semmihez, az magát mutatja meg, vagy legalábbis a bugyiját, mint Terike, a kalauznő.

Aki ezt a felbolydult méhkast, és az ő kis birodalmát megpróbálja kordában tartani (beleértve Jenci fiát, a kéményseprőt és gitárost), az Simon bácsi, a minden lében kanál, és mindenkiről mindent tudni akaró tömbbizalmi. Pechjére ő is tud valamit – steppel.

Bár a kubai rakétaválság miatt a világ épp a III. világháború határán táncol, de kis hazánkban süt a nap, barna bőrű hableányok tartanak fürdőruha bemutatót az új tömbstrandon, és ha a népet békén hagyná a felső vezetés, imádnának élni.

Hogy hőseinknek beteljesül-e az álmuk, és megnyerik-e a Ki mit tud?-ot, az már csak rajtuk múlik. Vagy mégsem..? Mindegy, ők imádtak élni. Akkor is, és ma is.

A Csinibaba címadó dal szerzői: Bágya András és G. Dénes György

A darabban elhangzó dalok
zeneszerzői: Bágya András, Deák Tamás, Fényes Szabolcs, Hajdú Júlia, Majláth Júlia, Nádas Gábor, Ullmann Ottó
szövegírói: Bacsó Péter, Brand István, Fülöp Kálmán, G. Dénes György, Hajnal István, Hárs László, ifj. Kalmár Tibor, László Endre, S. Nagy István, Szász Péter

 A zenei anyagot az UMPA és a HoFra ügynökségek engedélyezték.

 Szereplők:

SIMON BÁCSI, a tömbbizalmi: Molnár Ervin
ARANKA NÉNI, frivol mozgalmár, a neje: Oravecz Edit
BOSTON CÉZÁRJA, exbokszbajnok: Koscsisák András
MARGIT BÜFÉ, sűrűmúltú negyvenes: Pap Lívia
ATTILA, árva hősünk, énekel: Szente Árpád Csaba
JENŐ, Simon bácsi renegát fia, gitározik: Gábor Márkó / Budai Márton
FÉLIX, egyéb származású, bőgőzik: Kovács Gábor
EDE, eltévedt ejtőernyős, dobol: Punk Péter
KATINKA, Attila ideálja „odaát”: Burger Dóra
ANGELA, a szűz dizőz, angyal: Szél Noémi
BAJKON ÚR, széplélek, leendő űrhajós: Szelle Dávid
MANCI, aki jobb, mint Anita Ekberg: Kárpáti Barbara
DZSIGOLÓ, aki mindent tud a nőkről: Keresztesi László
GIUSEPPE: Magyar János
GIORGIO: Kiss Máté
GIULIO: Hédl-Szabó Dániel
OLGA, lófarkas naiva: Simonyai Lujza
ETELKA, dundi balerina: Holczer Réka
ERNESZTIN, dobrajongó: Egri Zsófia
TERIKE, kalauznő: Kovács Ágnes Magdolna
ALÍZ, dekoratív lidérc „odaátról”: Kárpáti Barbara
PINCÉRNŐ, aki nem sieti el: Kovács Ágnes Magdolna
HARMONIKÁS: Süle Zsolt
VAK HEGEDŰS, CSAPOS, aki beleszól, GUSZTI BÁCSI, pereces, ADÁSRENDEZŐ: Kiss T. István
VILLAMOSVEZETŐ, RENDEZŐ, JEGYSZEDŐ, ÚSZÓMESTER: Baranyi Csanád
RENDŐRÖK: Magyar János, Kiss Máté, Hédl-Szabó Dániel
LÁNYOK: Buvári Lilla, Gácser Ramóna, Gyüre Dóra, Ignácz Laura, Pápai Polli, Vendel Vanessza Bernadett

Díszlettervező: Kovács Yvette Alida
Jelmeztervező: Sellei Gabi
Sztepp koreográfus: Bóbis László
Vezető koreográfus: Krámer György
Zenei vezető: Győrfi Judit
A rendező munkatársa: Szücs Kitti, Kárpáti Barbara

Rendező: Vándorfi László

Az előadás várható időtartama: 2 óra 30 perc, szünettel