Langyos nyár este, csillagok az égen, Mozart és Beethoven zenéje – sok éve már, hogy a Concerto Budapest megteremti ezt az idilli hangulatot a Pesti Vármegyeháza Díszudvarán, idén nyáron két csodálatos szimfóniával megörvendeztetve a közönséget.
több...
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Az oldalon elérhető utolsó előadás dátuma: 2023. június 30. péntek, 20:00
MŰSOR:
Mozart: g-moll szimfónia, K 550
Beethoven: III. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia, op. 55
Vezényel: Keller András
Mozart: g-moll szimfónia, K 550
Mozart – nem tudjuk pontosan, hogy milyen alkalomra készülve – 1788-ban, néhány hét leforgása alatt három szimfóniát komponált. Talán saját művekből összeállított akadémiák lehetősége lebegett a szeme előtt. Sokáig úgy tartották, hogy ezek a darabok Mozart életében nem is hangoztak el, ezzel szemben a g-moll szimfóniát többször is eljátszhatták, például a berlini utazás alkalmával Lipcsében és Drezdában, valamint Bécsben (1791. április). Az utóbbi előadás dirigense Antonio Salieri volt. A mű igazi, áttörő sikert azonban csak Mozart halála után ért el. Schumann a szimfónia klasszikus egyensúlyára figyelt fel, „görögös lebegésű kecsességet” hallott ki belőle. A 19-20. század fordulóján fedezték fel a műben Mozart zenéjének démoni vonásait, mely a mű komor és szenvedélyes előadásaiban öltött testet. Beethoven és Schubert igen nagyra tartotta – a mű mindkét szerző szimfonikus gondolkodására hatott – és döntő módon befolyásolta a következő nemzedékek Mozart-képét is.
Beethoven: III. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia, op. 55
Az Eroica-szimfónia nemcsak a beethoveni életmű, hanem a 19. század zenei gondolkodása szempontjából is kulcsdarab, máig alapvető módon határozza meg mindazt, amit zenei formálásnak, zenei logikának, zeneszerzői munkának, összességében zenében való gondolkodásnak tekintünk. Nem pusztán lenyűgöző, diadalmasan fénylő pátosza okán, hanem mert Beethoven e művel definiálta újra korának bevett formavilágát és fogalmazásmódját, új fejezetet nyitva a zenetörténetben.
Beethoven az eredeti kotta első lapjára, felülre a Bonaparte nevet, alulra pedig saját nevét írta. Ám amikor megtudta, hogy Napóleont 1804. május 18-án császárrá koronázták, visszavonta ajánlását, és az „Eroica” címet adta szimfóniájának.
Mit mondott Rossini Bécsben, miután 1822-ben meghallgatta a szimfóniát? Egyetlen szót: „Bámulatos!” Mindazonáltal nem árt tudni azt is, amit Beethoven mondott e művéről egy alkalommal: „Fáradt közönség elébe nem való!” – utalva ezzel a mű közel 60 perces terjedelmére.
8:00 Kapunyitás 19:00 Dánielfy zenekar 20:30 Parno Graszt
10 év után Leonidas Kavakos világhírű hegedűművész Budapestre érkezik! Műsoron Mozart, Schubert, Stravinsky művei. Négy ikonikus szerző és két zseniális…
ZENE, AMI ÉLETRE KELT! - Elindult a Budafoki Dohnányi Zenekar bérletakciója a 2026/2027-es évadra! Április 19-ig a bérletek kedvezményes áron…
E tragikomédiában a magyar falu jól ismert figurái elevenednek meg, jellemző helyzeteikben; nagyobbrészt egy kocsma hűvösében mondják el mindazt, amit…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
