Agota Kristof: A nagy füzet
Erick Aufderheyde azonos című színpadi változata nyomán fordította: Mária Ignjatovic
A Szkéné Színház és a Forte Társulat előadása
Valahol Európában pusztító háború dúl. Egy anya vidékre menekíti ikreit a nagyanyjukhoz, a népmesék gonosz boszorkányához. A gyerekeknek egyedül kell megtanulniuk mindent, ami a túléléshez szükséges. Magányosan, éhezve és fázva vezetik naplójukat a Nagy Füzetbe. Följegyzik, mit láttak, mit hallottak, mit tettek, mit tanultak. Életben maradnak, szívük megkeményedik, testük megedződik.
„Ez az igazi összművészeti előadás képes arra, amire túl kevés másik: bár minden síkon – mozgásban, zenében, képzőművészetben, színházban – rendkívülit alkot, megfoghatatlan, de jelen lévő rétegével mégsem a racionalitásra, hanem a lélekre, vagy más szóval az ember legnehezebben elérhető és megmozgatható részére tud hatni.”
(Kovács Bálint: A zöldségek jelképeznek, http://egyfelvonas.postr.hu/mas-ertekek-mas-erkolcsok)