A sorozatot a témát kiválóan ismerő Selmeczi György gondozza, aki a szerkesztés során abból indult ki, hogy a zenés színház számos művészeti ág szimbiózisa, hiszen a szöveg, a dallam, a ritmus, a mozgás és a látvány egysége alakítja ki azt a képet, amelyet a közönség aztán „hazavisz” és jó esetben katarzisként dolgoz fel. Az előadók a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színész osztályának tehetséges növendékei, akik maguk alakítják-énekelik a 12. századi szerzetesek kórusát, a romantikus operák hőseit és a Broadway-musicalek szereplőit.
Mikor a gyermek az anyák napi köszöntőt előadja az óvodában: az zenés színház. Mikor a törzsfőnök a harcosok táncának gyűrűjében esőért, termékenységért kiált az égre: az is zenés színház. Pierrot, a szomorú bohóc holdbéli éneke is zenés színház. És Plácido Domingo is zenés színházat játszik Radames vagy Lohengrin jelmezében. A bábok is gyakran dalra fakadnak. A Napkirály udvarában olykor több százan táncoltak, zenéltek, alakoskodtak Lully mester vezényletére: zenés színház!
Sorozatunk első részében előbb a zenés színház kezdeti formáit vesszük sorra, hiszen a rítus, a szertartás lényegi elemei mindig színházi természetűek. Aztán pedig azt kutatjuk, hogyan teremti meg a magára eszmélő európai ember a zene, a költészet, a tánc, a látvány egységét, hogyan vezérli mindezt a szellem és az érzelmek legfőbb mozgatója, a játék. A zenés színház kalandos története a történelem előtti időben kezdődik és ezúttal a reneszánsz művészet koráig tart. De: folytatása következik!
Korosztály: 14-18 év
Alkotó:
- Selmeczi György: sorozatszerkesztő és játékmester
- Közreműködők:
- a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színész osztályának növendékei (osztályvezető tanár: Novák Eszter, Selmeczi György)
- a Színház- és Filmművészeti Egyetem színházrendező szakos hallgatói (osztályvezető tanár: Ascher Tamás)
- színpadra állítás