2
A Sötétben Látó Tündér
A Sötétben Látó Tündér
mesebeszéd
A Budapesti Örkény Színház előadása.
Korhatár: 5 éves kortól
Időtartam: 50 perc, szünet nélkül
Kup bilet
There are no current performances on jegy.hu
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: Piątek, 31 Maja 2013 18:00
„Most elmondom, hogyan születnek a tündérek. A tündérek úgy születnek, hogy minden hetvenhetedik esztendőben, tavaszi reggelen, mikor az erdők alján illatozik a medvehagyma, a szerelmes tündérfiúk meg a szerelmes tündérlányok kirepülnek a tisztásokra, átkarolják egymást és csókolózni kezdenek szépen. Na, erre aztán minden hetvenhetedik esztendőben gyönyörű szappanbuborékok szoktak hullani az égből - ezekben a szappanbuborékokban érkeznek a világra a tündérgyerekek. Hogy ki a csuda eregeti őket, a Jóisten vagy valaki más, azt senki se tudja. Én is már csak arra emlékszem, hogy javában szállingózok lefelé az égből, és a többi testvéreimmel együtt próbálok megkapaszkodni szépséges tündéranyám hajában vagy szépséges tündérapám fülében. Mert amelyik tündérgyerek megkapaszkodni nem tud, az bizony a földre hullik, éhes rókák fellefetyelik, csípős hangyák össze-vissza másszák, butácska őzikék halálra tapossák és vége az életének.”
A Sötétben Látó Tündér nemcsak születéséről mesél, hanem elárulja azt is, hogyan tanult meg látni a sötétben. Mesél Tökmag királyfiról, aki képes volt elmenni a Fekete-tenger hetvenhetedik szigetének legsötétebb szegletébe egyetlen üveg lekvárért. Csakhogy ez a lekvár nem közönséges lekvár volt: az üvegben lakott valaki…
A Sötétben Látó Tündér 2006. március - Kritika
Nagyszerű játék ez. Az Örkény Színházban töltött óra kegyelmi időszaka az évadnak, írói, színészi, tervezői és rendezői tehetségből egyaránt a legjobb jut a közönségnek. Bagossy László ,,mesebeszéd"-ként meghatározott írásműve magyar népmesék motívumaiból szőtt, szecessziós gyöngyözésű színpadi monológ. A Tündér szerepében – avarbarnába öltözötten, rönktrónuson üldögélve egy rőzsepalota boltíve alatt – Pogány Judit meséli el, miképpen is jött a világra háromezer évvel ezelőtt, irinyó-pirinyó tesvérkéivel együtt, szappanbuborékokban szállingózva és tündérszüleiben megkapaszkodni próbálva, s miképpen tanulta meg a sötétben látás nagy mesterségét, melyet most nekünk is tanulmányozásra ajánl. Hiszen azok közé tartozunk, akiket biztatni kell. Tündéranyja azt mondta neki annak idején: ,,Biztatni kell azokat, / akik félnek a semmit-se-tudástól, / és biztatnia kell azokat, / akik félnek a meghalástól." S mikor megkérdezte, hogy aztán ,,mire van szükség ahhoz, hogy mindezeket szépen csinálja", azt a választ kapta: ,,Három dologra: Képzeletre, szeretetre – és bátorságra."
Bagossy Lászlóról már pécsi egyetemista korában lehetett tudni, hogy nem csupán zenei adottságai érdekesek, betűbarát alkat is. Mára sikeres színházi ember lett, rendező, aki nem csupán olvas, hanem ír is, ha úgy hozza a szükség. Látni és láttatni aztán a kimagasló tehetségű tervező, Bagossy Levente, saját testvéröccse segíti gyakran adódó közös munkáik során. Időzzünk még kicsit a szerzői ajánlatnál. Jelentős költői mű a ,,Sötétben Látó Tündér". Tökéletes lüktetésű prózavers, a magyarul beszélés örömének nagyvonalú felkínálása mesélőnek és hallgatónak. Szimbólumrendszerében nem találhatnak kivetnivalót az ortodox néprajzosok sem. A feldolgozás módja Tompa Mihály gyöngyházfényű regéit idézi, érzékeny összhangban az olykori aláfestést szolgáló impresszionista hárfafutamokkal, míg a színházi élményhez oly szükséges félelemről a népi horror borzongató motívumai gondoskodnak. (Nem részletezem, látni kell.) Magasrendű és tiszta humora teszi lehetővé, hogy az előadó mesterien tudjon bánni a gyermeki nézősereg figyelmével. Sok minden megtalálható benne a kortárs gyermekirodalom legnagyobbjainak erényeiből megvan benne Lázár Ervin mítosz- és figurateremtő képessége, s a Négyszögletű Kerek Erdő atyjára annyira jellemző könnyes poézis, kimutatható egy csipetnyi fűszer Kiss Anna szürrealisztikus népiségéből, de – képzelet és valóság határán – megjelenik egy-egy fájdalmas, élőket és holtakat összekapcsoló groteszk bukfenc is, leginkább Kormos Istvánra emlékeztetve.
Mindez azonban nem lenne elég a jóhoz, ha az író-Bagossy nem lenne kiváló rendező is egyben. Attól olyan erős ez az óra, hogy a színház minden (!) munkatársa tudja, mire vállalkozott. Pogány Judit alakja köré totális színház szerveződik. Míg az író-rendező megoldja a nagy megoldhatatlant, vagyis hogy miként lehet színházban úgy mesélni, hogy a szöveg agyunkban megjelenő belső képeit ne összetörje, hanem kiteljesítse a fényben érzékelhető külső képek sora, Pogány Judit megoldja a másik lehetetlent: hogyan lehet egy órán át mesélni, szinte egy helyben ülve, hogy közben a másodperc töredéke alatt változzék a kettőszázkilencvenkilenc testvérkéje által Pirinyó Minyónak csúfolt, hajdani tündérkisleánnyá, s vissza, háromezer éves, bölcs mesterlátóvá, önnön anyácskájává, bagoly tollává, borókabokorrá, s varázspálcás vigasztalóvá. Nem mondhatja el akárki ezt a történetet Málnácskáról és Tökmag királyfiról, még ha Pirinyó Minyó segít is neki menetközben kitalálni azt. Olyan valaki kell, akiben ott lakik az a bánattal mérkőző nagy erő, ami majd' szétveti a gyermeklelket, de majd megtartja azt felnőtt korban. Ha Pogány Judit énekelne, talán azt mondhatnánk, ,,megvan neki" a három oktáv. Így most azt mondhatjuk: megvan neki a veleszületett bűbájosság minden tudománya, s a varázslás titkos és tanulható mesterségének minden fogása is.
Bagossyék színpadképei bármelyik Jeles András-rendezés ,,brutális" vizuális effektjével fölveszik a versenyt. Ám a képek itt az emberi érzékelés időhatárait figyelembe véve, s zenei-ritmikai alaphálótól meghatározottan működnek. Pogány Judit pont addig tartja a szünetet, pont akkor emeli pálcáját csendülő harangszóra, amíg és amikor a belső kép ki tud teljesedni. A színpadkép pedig pont akkor cserélődik, mikor a belső látomás már homályosan kezd, s változás szükséges. Itt nem csupán az erőteljes és bátran használt színházi nyelv villog magában, el is mesélnek valami fontosat és több szinten érthetőt annak segítségével. A nyershúsevő farkasokat dússzőrű fehérszürke huskeyk alakítják, a tűz körül ugráló törpe tényleg törpe, a röpülő táltos lába tényleg nem éri a földet, a hoppon maradt sárkány tűzszeme füstölgő hamuvá omlik. A fájdalmasabb kép a magában varrogató öregember, aki dühödt fiacskája – ki az ő apai indulata miatt nem lehetett más, csak csökött kis törpe – faképnél hagyott valaha. Ez az öregember válaszokat varrogat a mesebeli kendőre. A kis dühödt törpe meg a távolban fincogtatja a felé tévedő vándorokat találos kérdéseivel. Aztán egyszer Tökmag királyfi, akinek az öreg előzőleg odaajándékozta a tudással hímzett kendőt, óvatlanul és váratlanul megválaszolja a törpe egyik kérdését, kilesve a helyes választ a kendőről. S ez a felismerő pillanat megríkatja a törpét, s hazazavarja elhagyott apjához. És a néző hiába fogadja meg, hogy most aztán nem bőgi el magát, nagy az esély rá, hogy akkor is megteszi azt, ha már sokadszorra nézi újra a játékot.
Újranézős színház ez, egyelőre páratlan eseménye az évadnak. Kár lenne, ha csupán gyermekszínházi időben lenne műsoron. Sokkal többről van szó. Megrendítő, korhatár nélküli mesét, nagy tehetségű színházi emberek kivételes erejű munkáját lehet látni az Örkény Színházban. (Ráadásul a kicsiknek még magasító párnákat is osztanak a hátsó sorokban, ami az odahajló figyelem és a színházvezetői elegancia jele is.) (Gabnai Katalin)
A Sötétben Látó Tündér nemcsak születéséről mesél, hanem elárulja azt is, hogyan tanult meg látni a sötétben. Mesél Tökmag királyfiról, aki képes volt elmenni a Fekete-tenger hetvenhetedik szigetének legsötétebb szegletébe egyetlen üveg lekvárért. Csakhogy ez a lekvár nem közönséges lekvár volt: az üvegben lakott valaki…
A Sötétben Látó Tündér 2006. március - Kritika
Nagyszerű játék ez. Az Örkény Színházban töltött óra kegyelmi időszaka az évadnak, írói, színészi, tervezői és rendezői tehetségből egyaránt a legjobb jut a közönségnek. Bagossy László ,,mesebeszéd"-ként meghatározott írásműve magyar népmesék motívumaiból szőtt, szecessziós gyöngyözésű színpadi monológ. A Tündér szerepében – avarbarnába öltözötten, rönktrónuson üldögélve egy rőzsepalota boltíve alatt – Pogány Judit meséli el, miképpen is jött a világra háromezer évvel ezelőtt, irinyó-pirinyó tesvérkéivel együtt, szappanbuborékokban szállingózva és tündérszüleiben megkapaszkodni próbálva, s miképpen tanulta meg a sötétben látás nagy mesterségét, melyet most nekünk is tanulmányozásra ajánl. Hiszen azok közé tartozunk, akiket biztatni kell. Tündéranyja azt mondta neki annak idején: ,,Biztatni kell azokat, / akik félnek a semmit-se-tudástól, / és biztatnia kell azokat, / akik félnek a meghalástól." S mikor megkérdezte, hogy aztán ,,mire van szükség ahhoz, hogy mindezeket szépen csinálja", azt a választ kapta: ,,Három dologra: Képzeletre, szeretetre – és bátorságra."
Bagossy Lászlóról már pécsi egyetemista korában lehetett tudni, hogy nem csupán zenei adottságai érdekesek, betűbarát alkat is. Mára sikeres színházi ember lett, rendező, aki nem csupán olvas, hanem ír is, ha úgy hozza a szükség. Látni és láttatni aztán a kimagasló tehetségű tervező, Bagossy Levente, saját testvéröccse segíti gyakran adódó közös munkáik során. Időzzünk még kicsit a szerzői ajánlatnál. Jelentős költői mű a ,,Sötétben Látó Tündér". Tökéletes lüktetésű prózavers, a magyarul beszélés örömének nagyvonalú felkínálása mesélőnek és hallgatónak. Szimbólumrendszerében nem találhatnak kivetnivalót az ortodox néprajzosok sem. A feldolgozás módja Tompa Mihály gyöngyházfényű regéit idézi, érzékeny összhangban az olykori aláfestést szolgáló impresszionista hárfafutamokkal, míg a színházi élményhez oly szükséges félelemről a népi horror borzongató motívumai gondoskodnak. (Nem részletezem, látni kell.) Magasrendű és tiszta humora teszi lehetővé, hogy az előadó mesterien tudjon bánni a gyermeki nézősereg figyelmével. Sok minden megtalálható benne a kortárs gyermekirodalom legnagyobbjainak erényeiből megvan benne Lázár Ervin mítosz- és figurateremtő képessége, s a Négyszögletű Kerek Erdő atyjára annyira jellemző könnyes poézis, kimutatható egy csipetnyi fűszer Kiss Anna szürrealisztikus népiségéből, de – képzelet és valóság határán – megjelenik egy-egy fájdalmas, élőket és holtakat összekapcsoló groteszk bukfenc is, leginkább Kormos Istvánra emlékeztetve.
Mindez azonban nem lenne elég a jóhoz, ha az író-Bagossy nem lenne kiváló rendező is egyben. Attól olyan erős ez az óra, hogy a színház minden (!) munkatársa tudja, mire vállalkozott. Pogány Judit alakja köré totális színház szerveződik. Míg az író-rendező megoldja a nagy megoldhatatlant, vagyis hogy miként lehet színházban úgy mesélni, hogy a szöveg agyunkban megjelenő belső képeit ne összetörje, hanem kiteljesítse a fényben érzékelhető külső képek sora, Pogány Judit megoldja a másik lehetetlent: hogyan lehet egy órán át mesélni, szinte egy helyben ülve, hogy közben a másodperc töredéke alatt változzék a kettőszázkilencvenkilenc testvérkéje által Pirinyó Minyónak csúfolt, hajdani tündérkisleánnyá, s vissza, háromezer éves, bölcs mesterlátóvá, önnön anyácskájává, bagoly tollává, borókabokorrá, s varázspálcás vigasztalóvá. Nem mondhatja el akárki ezt a történetet Málnácskáról és Tökmag királyfiról, még ha Pirinyó Minyó segít is neki menetközben kitalálni azt. Olyan valaki kell, akiben ott lakik az a bánattal mérkőző nagy erő, ami majd' szétveti a gyermeklelket, de majd megtartja azt felnőtt korban. Ha Pogány Judit énekelne, talán azt mondhatnánk, ,,megvan neki" a három oktáv. Így most azt mondhatjuk: megvan neki a veleszületett bűbájosság minden tudománya, s a varázslás titkos és tanulható mesterségének minden fogása is.
Bagossyék színpadképei bármelyik Jeles András-rendezés ,,brutális" vizuális effektjével fölveszik a versenyt. Ám a képek itt az emberi érzékelés időhatárait figyelembe véve, s zenei-ritmikai alaphálótól meghatározottan működnek. Pogány Judit pont addig tartja a szünetet, pont akkor emeli pálcáját csendülő harangszóra, amíg és amikor a belső kép ki tud teljesedni. A színpadkép pedig pont akkor cserélődik, mikor a belső látomás már homályosan kezd, s változás szükséges. Itt nem csupán az erőteljes és bátran használt színházi nyelv villog magában, el is mesélnek valami fontosat és több szinten érthetőt annak segítségével. A nyershúsevő farkasokat dússzőrű fehérszürke huskeyk alakítják, a tűz körül ugráló törpe tényleg törpe, a röpülő táltos lába tényleg nem éri a földet, a hoppon maradt sárkány tűzszeme füstölgő hamuvá omlik. A fájdalmasabb kép a magában varrogató öregember, aki dühödt fiacskája – ki az ő apai indulata miatt nem lehetett más, csak csökött kis törpe – faképnél hagyott valaha. Ez az öregember válaszokat varrogat a mesebeli kendőre. A kis dühödt törpe meg a távolban fincogtatja a felé tévedő vándorokat találos kérdéseivel. Aztán egyszer Tökmag királyfi, akinek az öreg előzőleg odaajándékozta a tudással hímzett kendőt, óvatlanul és váratlanul megválaszolja a törpe egyik kérdését, kilesve a helyes választ a kendőről. S ez a felismerő pillanat megríkatja a törpét, s hazazavarja elhagyott apjához. És a néző hiába fogadja meg, hogy most aztán nem bőgi el magát, nagy az esély rá, hogy akkor is megteszi azt, ha már sokadszorra nézi újra a játékot.
Újranézős színház ez, egyelőre páratlan eseménye az évadnak. Kár lenne, ha csupán gyermekszínházi időben lenne műsoron. Sokkal többről van szó. Megrendítő, korhatár nélküli mesét, nagy tehetségű színházi emberek kivételes erejű munkáját lehet látni az Örkény Színházban. (Ráadásul a kicsiknek még magasító párnákat is osztanak a hátsó sorokban, ami az odahajló figyelem és a színházvezetői elegancia jele is.) (Gabnai Katalin)
Nasza oferta
Dumaszínház est
Sherlock Holmes megint szemben találja magát az ördögi Moriarty professzorral. Bohémia királyát egy nemzetközi kémkalandban valakik megzsarolják. Sherlock Holmesnak ezügyben válogatott bűneseteket kell megoldania, tét a világbéke – és közben még egy amerikai színésznő, Irene személyében a szerelem is ráköszön…
BEMUTATÓ: 2025. augusztus 8. ELŐADÁSOK: 2026. július 10., 11., 17., 18. tervezett esőnapok: július 12., 19.
Follow us!
Proponujemy również
Quimby - A TEREPASZTAL LOVAGJAI
MVM DomeQuimby - A TEREPASZTAL LOVAGJAI - 35 év szélmalomharc - 2026. március 28-án a Quimby az MVM Dome-ban újra felrajzolja…
Olasz szalmakalap Szép
Nemzeti Színház, NagyszínpadTöbb mint 150 éve hódítja meg a közönséget mindenhol a világon ez a francia féltékenységi bohózat, amit a Nemzetibe időről…
Ad
Accessibility menu
Increase font size
100%
Ajándékozzon élményt!
Válogasson karácsonyi ajándékutalványainkból!
Uwaga! Czas sesji koszyka wkrótce wygaśnie!
pozostało czasu:
00:00
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.