A Concerto Budapest hangversenye

A CONCERTO BUDAPEST HANGVERSENYE

Műsor:
Beethoven: D-dúr hegedűverseny, op. 61.
Csajkovszkij: VI. (h-moll, „Patetikus”) szimfónia, op. 74.

Közreműködik:
Kokas Katalin – hegedű
Concerto Budapest

Vezényel: Keller András

Sokan, ha Beethovenre gondolnak, az V. szimfónia kopogó kezdete cseng fülükbe legelőször. E repetitív motívumot azonban nemcsak ennél a műnél, hanem más daraboknál, például Beethoven egyetlen hegedűversenyénél is megfigyelhetjük. A Theater an der Wien 21 éves zeneigazgatójának és koncertmesterének, Franz Clementnek írt mű rendkívül szokatlanul, öt üstdobütéssel kezdődik D-dúrban. E gesztust néhány ütem múlva átveszi az első hegedű disz hangon, amely jól hallhatóan idegen a tétel alaphangnemétől. A kiegyensúlyozottság és e különös nyugtalanság kettősségének érzése végig megmarad a tétel során. A konvenciótól eltérően Beethoven nem komponálta meg a cadenzát, így azt a premieren rögtönözte Clemenz, és csak sokkal később született lejegyzett formája a szólónak. Az első tételt a variációs formában írt, éneklő Larghetto követi, majd attacca indul az utolsó játékos rondó-tétel. Az első romantikus hegedűversenyként is emlegetett mű bemutatójakor nem aratott osztatlan sikert, csak a 19. század második felében, nem kis részben a 12 évesen bemutatkozó Joachim Józsefnek köszönhetően foglalta el méltó helyét a műfaj irodalmában.
– szöveg: Könyves-Tóth Zsuzsanna –

Pjotr Iljics Csajkovszkij élete végén alkotta meg 6., h-moll szimfóniáját, amelynek bemutatóját követően már mindössze kilenc napot élt. Nem közismert tény, hogy Csajkovszkij életét nem csupán az anyagi gondok, önmagával szemben is nehezen vállalt homoszexualitása és alkoholproblémái árnyékolták be, hanem – ha ez meglepően hangzik is termékenysége és számos briliáns, invenciózus műve ismeretében – a komponálás is gyötrelmes, a kétségeivel való viaskodástól megkeserített folyamat volt számára. A „Patetikusnak” mondott 6. szimfónia mindezeknek a sötét erőknek a kiteljesedését önti magasrendű művészi formába; a teljes reménytelenségbe hulló művet talán pontosabb lenne inkább „Tragikusnak” nevezni. Az akkor még csak tervezett darabot félelmetes előrelátó képességgel már évekkel korábban – ötvenévesen! – egész élete záróköveként jellemezte egy levelében.
      A darabot eleinte formális programszimfóniaként tervezte kiadni a kezéből. Ezt a tervét később megváltoztatta, de tudjuk, hogy a nyitótétel „lendületet, bizakodást, tetterőt” fejez ki, a második mottója a „szerelem”, a scherzo jellegű harmadiké a „csalódás/kiábrándulás”, míg a rendhagyó módon lassú tempójú zárótétel (akár Bartók 6. vonósnégyesére gondolhatunk is a mű analógiájaként!) nem feloldást hoz, hanem pusztulást és halált. Volt olyan kortárs hallgatója is, aki a szimfónia befejezését requiemként értelmezte.
      A karakterekben és tempóváltásokban gazdag I. tétel még nem sejteti a mű tragikus kifejletét, és egyik-másik gondolata a szerző legharmonikusabb és leglíraibb megnyilvánulásai közé tartozik. A II. tétel – Allegro con grazia – virtuóz módon idézi fel a keringő hangulatát, miközben a valóságban 5/4-es metrumú. A zárótétel – Adagio lamentoso – szenvedélyes panaszt idéző témával kezdődik, és a tragikus végkifejletet a kódában egy másvilágot idéző rézfúvós-korál teszi visszavonhatatlanná.
– szöveg: Malina János –

KOKAS KATALIN:
Kokas Katalin hegedű- és brácsaművész a magyar zenei élet egyik legkiemelkedőbb személyisége. A szólóhangversenyek mellett kiemelt helyen szerepel életében a kamarazene és a tanítás. 2004 óta a Liszt Ferenc Zeneakadémia docense. 2002 óta rendszeresen ad mesterkurzusokat szerte a világon.

KELLER ANDRÁS és a CONCERTO BUDAPEST:
A Concerto Budapest Magyarország egyik vezető nagyzenekara, történelmi múlttal és a fiatal zenészek dinamizmusával. Nagyívű műsorszerkesztésével elkötelezetten képviseli a progresszív és sokszínű, egyedülálló repertoárt, mely a közkedvelt mesterművektől a legújabb, 21. századi kortárs darabokig terjed. Vendégei olyan világhírű művészek, mint Gidon Kremer, Jevgenyij Koroljov, Boris Berezovsky, Isabelle Faust vagy Sir James Galway. Művészeti igazgatója 2007 óta a több mint 70 nemzetközi díjjal kitüntetett, Kossuth-díjas érdemes művész, Keller András, a Keller Quartet alapítója. A világszerte elismert hegedűművész, karmester a londoni Guildhall School of Music and Drama kiemelt hegedűprofesszora.