Jegyvásárlás
13 Esemény
Színház
1339 program
Kertész Ricsi önálló estje.
Elling és Kjell egy hosszabb vidéki „szanatóriumi” pihenés után lehetőséget kapnak arra, hogy újra a mindennapok részeseivé válhassanak: Oslo központjában kiutalnak nekik egy lakást, ahol akklimatizálódhatnak. Ebben a mentoruk is a segítségükre van. Ám a kihívás nagy. Amitől talán a leginkább félnek, az a külvilág..
Jordán Tamás beszél színházról, életről, saját magáról - erős öniróniával.
Paul Gallico – Horváth Péter: Macska voltam Londonban
Az előadások többek között az önérvényesítésről, a függőségekről, az idő múlásáról, a virtuális valóságról, a hajléktalanságról, a kimondott szó erejéről, valamint arról szólnak, hogy mindig merjünk szólni egy számunkra rossz, kellemetlen, vagy akár csak kérdéses helyzetben.
A darab rendhagyó formában szólal meg az Eiffel Műhelyházban: Bella Máténak az Opera felkérésére készült, újrahangszerelt, kortárs zenei elemekkel dúsított átiratában lesz látható Almási-Tóth András rendezésében.
Angelo Beolco, közismertebb nevén Ruzante komédiája, a La Moscheta vagyis a csapodár madárka és az őt körülügyeskedő és -udvaroló három férfi, a férj, a koma és a katona széles ecsetvonásokkal megfestett vígjátéki története a mai napig a színpadok kedvelt darabja.
Előadásunk hihetetlen kalandra, nagyszerű felüdülésre invitálja a nézőt: elkalauzolja a munkahelyére, egy ablaktalan irodába. Az ízléstelen nyakkendők, a görbe hátak és lapos seggek, a kornyadozó páfrányok, átláthatatlan excel táblázatok, az agyzsibbasztó kollégák és a mindent felőrlő hiábavalóság birodalmába. Az előadás a DEKK projekt része.
Bellus István önálló estje
Moliére egyik utolsó darabja a Scapin furfangjai rendkívül lendületes és sziporkázó mű. A nyelvi leleményen túl, amit Karinthy Ferenc fordításában élvezhetünk, természetesen a helyzetkomikumnak is nagy szerepe van. Nem beszélve arról, hogy a kisebb-nagyobb emberi hibák milyen remek lehetőségeket adnak a játéknak és a furfangok kieszelésének.
A kacagtató regény, a magyar filmek legje a színpadon. Bendegúz „meséje” a világról, és arról, mivé lesz a szilvás gombóc faluhelyen.
Dániába visszatér az előző király szelleme és egy elveszett fiúnak egyszer csak ölnie kell.
cirkusz-színházi előadás egy felvonásban
Surik piszkosul jóképű moszkvai csibész. Szerelemgyerek, viharos születése után idős apja balesetben meghal. Surik neveltetését nagyanyja veszi erős kezébe, majd halála után anyja próbálja irányítani a sorsát, aki maga is gyermek még. Surik a nők álma, a nők játékszere, a nők áldozata, a nők bűnbakja.
Machiavelli 1513-ban írta világhírű színművét, az olasz reneszánsz legjobb vígjátékát, a Mandragórát. A történet Boccaccio novelláira emlékeztet: egy nagyvilági ifjúnak megtetszik az öregedő és együgyű Nicia mester szép és erényes felesége. Orvosnak adja ki magát, a gyermekáldás után sóvárgó férj bizalmába férkőzik, s ravasz csellel – szinte a férj szeme láttára – elnyeri a hölgy szerelmét. A vígjáték a halódó középkor eszményeiből való kiábrándulást tükrözi, s az új kor embere tesz benne igazságot: elitéli az öregember és a szép ifjú nő nyilván szerelem nélkül, társadalmi kényszerből létrejött házasságát. Machiavelli műve formailag az antik vígjátékhoz kapcsolódik, de szereplői a kor jellegzetes alakjai: a hiszékeny, maradi jogtudós, a Párizst járt világfi, az élősdi kalandor, a hitet jól kamatoztató pap – ezért olyan eleven és érdekes ma is.
Ifjú Szívek Táncszínház: Autentika – Saját anyag
Egy eldugott kis hotelben a népszerű regényíró, Paul Sheldon éppen befejezte legújabb könyvét, és boldogan útnak indul. Ám a néptelen coloradói országúton Paul autója szakadékba zuhan, és lassan be is temetné a sűrű hó, ha Annie Wilkes nem találna rá, aki kihúzza a roncsból a mozgásképtelen írót, és hazaviszi, hogy ápolni tudja...
Súlyos autóbaleset éri a behavazott, néptelen coloradói országúton Paul Sheldont, a népszerű regényírót. Szerencséjére az egyik rajongója találja meg és siet a segítségére. Annie Wilkes, aki ráadásul szakképzett ápolónő, a saját házában helyezi biztonságba a mozgásképtelen írót...
A produkció két színész számára kínál virtuóz játékot, akik számos szerepet sűrűn váltogatva engednek betekintést egy színházi próbafolyamat kulisszái mögé.
A kerettörténet szerint valamikor a XIX. század végén három ágrólszakadt színész elindul a végtelen, forró országúton Bikulina bankár estélyére. Útközben egyikük történeteket, pletyka-ízű sztorikat mesél a társasági élet egyik mitikus nőjéről, a bankár unokahúgáról, Irináról. Így, afféle érzelmi hullámvasúton is utazva, az Univerzum megfejthetetlen örök rejtélyét kutatják, a Nőt. Az nem kérdés, hogy oda érnek-e a bálba. De mi lett a nővel?
Dumaszínház est
Kettéhasadt monodráma Babits A gólyakalifa című regénye alapján Az előadást tizenhat éven felülieknek ajánljuk.
A Zsuráfszky művészházaspár közös alkotói estje.
„Létezhet zenekar prímhegedű nélkül, fúvósok nélkül, rézfúvósok, üstdob nélkül, de nem létezhet zenekar nagybőgő nélkül.”
Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története?
Kincses Réka marosvásárhelyi származású, Németországban élő fiatal magyar filmrendező, író, drámaíró. A 2006-ban bemutatott Balkán Bajnok című filmje a 38. Magyar Filmszemle a legjobb dokumentumfilmnek járó díját hozta el. A Pentheszileia Program drámaíróként az első magyarországi bemutatója, melyet ő maga rendez.
Atlasz egy menedék. Egy hely, ahol az emberiség egy maroknyi, kiválasztott része túlélheti az apokalipszist. „Ez egy zárt közeg, egy pontosan megkomponált gépezet.” Itt mindennek és mindenkinek megvan a maga helye, szerepe és ideje. Csak így működik. Csak így élünk túl.
Anna és Bálint szerelmesek. Szeretnék az életet jobban csinálni, mint ahogy lehet. Megfelelően és körültekintően, felelősen és értelmesen, higiénikusan és élettel teli módon levezényelni, hozzáállni, kinevetni, mérlegelni és..
Szakonyi Károly megengedő szeretettel rajzolja meg a Balogh családot, amelynek tagjai – az édesanya halála után – egyre kevésbé találnak utat egymáshoz. Édesapjuk, Simon születésnapjára gyűlnek össze a testvérek a szülői házban. A szándék még megvan, az igény is, de nincs se elég idő, se elég türelem. A problémákkal szembenézni, egymással őszintén beszélni túl nagy teher, mikor mindenkinek megvan a maga nyűgje. Hétköznapi emberek, akik eltévedtek egy kicsit az életnek nevezett útvesztőben, de azért csak mennek előre rendületlenül.
Mit csinál egy táncegyüttes, ha véletlenül talál néhány régi freskót a próbatermében? Egyszerű a válasz: darabot. Virtuális utazás, virtuális kiállítás, online tárlatvezetés, mind része lett már az életünknek, de mennyire tud hatni ránk egy képernyőn látott műalkotás? Mennyire valóságos egy elképzelt utazás? A táncmozdulatok megmerevednek a szobrokban, a festmények életre kelnek a táncban. A freskóba zárt történetek, sorsok, érzelmek kortalanul mesélnek az őket érteni tudóknak.
Machiavelli 1513-ban írta világhírű színművét, az olasz reneszánsz legjobb vígjátékát, a Mandragórát. A történet Boccaccio novelláira emlékeztet: egy nagyvilági ifjúnak megtetszik az öregedő és együgyű Nicia mester szép és erényes felesége. Orvosnak adja ki magát, a gyermekáldás után sóvárgó férj bizalmába férkőzik, s ravasz csellel – szinte a férj szeme láttára – elnyeri a hölgy szerelmét. A vígjáték a halódó középkor eszményeiből való kiábrándulást tükrözi, s az új kor embere tesz benne igazságot: elitéli az öregember és a szép ifjú nő nyilván szerelem nélkül, társadalmi kényszerből létrejött házasságát. Machiavelli műve formailag az antik vígjátékhoz kapcsolódik, de szereplői a kor jellegzetes alakjai: a hiszékeny, maradi jogtudós, a Párizst járt világfi, az élősdi kalandor, a hitet jól kamatoztató pap – ezért olyan eleven és érdekes ma is.
Brit tudósok kimutatták, hogy az emberiség problémáinak kilencvenhét százaléka szexuális frusztrációkból ered. Eme évezredes problémáknak most egycsapásra vége! Eljött a szexrobotok kora. Bionikus péniszek, öntapadó vaginák, flört-funkció – minden, mi szem-szájnak ingere.
