Színház

Vincze Balázs művészeti vezető, rendező-koreográfus jól ismeri a polgári színházi hagyományokat kedvelő táncrajongók ízlését, kiválóan alkalmaz táncszínpadra ismert és közkedvelt irodalmi klasszikusokat. Nagyszerű arányérzékkel teszi követhetővé a cselekményt a tánc nyelvén. Klasszikus alapokra épülő kortárs koreográfiája különleges és látványos, szakmailag magas színvonalú, mégis befogadható és közönségbarát.

Dubrovay László Faust, az elkárhozott című táncdrámájának ősbemutatója a Müpában valósult meg 2016-ban, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. A Goethe remekműve által ihletett nagyszabású produkció a 2023/24-es évadban debütált a Pécsi Nemzeti Színház nagyszínpadán, 2024-ben pedig újra színre kerül a Müpa Fesztivál Színházában.

A boldogságot, a szerelmet, a szeretetet széles e világon, számtalan kalandon keresztül hajszoló, a végső békét azonban mégiscsak kedvese karjai között meglelő Peer Gynt a 19. századi drámairodalom egyik legösszetettebb alakja. A darab színrevitele és befogadása mindig kivételes erőpróba a rendező és néző számára egyaránt.

Van, hogy muszáj mindenestül elmerülni egy igazi klasszikus világában: a Szegedi Kortárs Balett családi mesebalettje erre ad lehetőséget a família minden tagjának.

Régi balladakincsünk egyik legbecsesebb darabja, a Barcsai szeretője az egészestés bűnügyi táncdráma kiindulópontja. A férjét megcsaló feleségre rettenetes büntetés vár, de vajon hogyan és miért jutottunk el idáig?

Tavaly az Edinburgh Fringe Fesztiválon óriási kritikai és közönség sikert arató IMA újra látható a Müpa mellett felállított sátorban.

Középkori balladák sokszor adtak hangot a nők társadalomban betöltött, mennybe emelt vagy épp porba tiport helyzetéről. Női sorsok elevenednek meg a A mennybe vitt leány című dalesten, ahol egy csokor középkori magyar népballada hangzik el.

A székely kapu az ősi erő, a hit, a remény, az Istenhez való tartozás jelképe, kommunikációs csatorna ég és föld között. Három oszlopa a test, a lélek és a szellem egységére utal, faragásai védelmi, kegyelmi és áldást adó szimbólumok.

Móricz Zsigmondról aligha mondható el, hogy a magyar irodalom ismeretlen alakja volna. Vajon mennyire tükrözi a róla kialakult kép életművének sokszínűségét? Szilágyi Zsófia Móricz monográfusaként sokat tett az utóbbi évtizedekben annak érdekében, hogy a szerző minél változatosabb alakját hozzáférhetővé tegye.

Táncszínházi előadás Munkácsy Mihály nyomán

A kortárs magyar líra élvonalába tartozó, Kolozsváron született Balla Zsófia ötven éves pályájának áttekintése igazi versünnepnek ígérkezik. A hegedű szakot végzett költőnő 1993-as áttelepüléséig az erdélyi magyar irodalmi és szellemi élet egyik központi szereplője volt.

Simon Márton a kortárs magyar irodalom egyik legizgalmasabb, legkreatívabb szerzője, a középnemzedék meghatározó alkotója. Slammer, performer, költő, aki kezdettől a saját útját járja, s mára többezres követő- és olvasótáborral rendelkezik.

Csoóri Sándort elsősorban a nyolcvanas években és a rendszerváltás idején kifejtett közéleti aktivitása okán őrzi máig a kollektív emlékezet: ezeknek az éveknek a története nem írható meg nélküle.

Két hozzávaló szükséges: te és egy könyv. Érkezz korábban, olvass együtt a többiekkel, csendesedj el, és ha szerencsés vagy, mindezt a Fesztivál Színház színpadán elhelyezett babzsákok egyikén teheted meg.

Az 1982-ben született Krusovszky Dénes a kétezres évek egyik legsikeresebb pályakezdését magáénak tudva mára nemcsak nemzedéke, hanem a kortárs magyar irodalom karakteres, meghatározó szerzőjévé nőtte ki magát. Verseskönyvei mellett két regénye, az Akik már nem leszünk sosem és a Levelek nélkül hozta meg számára a megérdemelt, hangos sikert: utóbbi könyve tartósan vezette a sikerlistákat.