Theatre

Bernard Slade 1975-ben írta Jövőre veled ugyanitt című vígjátékát, amelyet Tony-díjra jelöltek, majd a filmadaptációjáért az Oscar-jelölést is begyűjtötte. A darab több mint 1400 előadást ért meg a Broadwayn, a világ több országában is bemutatták.

A Botrányhős című vígjátékban Klem Viktor idézi meg Marlon Brando legendássá vált karakterét, meséli el különleges életét, és teszi mindezt sok humorral, stand–up-szerűen.

„Könnyeid és elcsukló hangod, arcod rángása, kinyújtott kezed, ami simogatni szeretne, ordítozó veszekedéseid, az intim mozdulataid – nyersanyag, anyag (…), ott ragyog játékában a színpadon.”

A Lord of the Dance sikersorozata 2024-ben is folytatódik! Az ír rendező és sokszoros nemzetközi díjnyertes táncművész, Michael Flatley által koreografált előadás a jövő évi európai turné keretében Magyarországon is látható 2024. május 24-én a budapesti MVM Dome-ban!

Milyen szerepet játszik az életünkben az alkohol? A 1,5 ezrelék különleges alkotófolyamatból születik, a valóságból építkezik a közösségi színház és a részvételi film kutatómódszereivel. Miért iszunk? Mikor iszunk? Mit fed el, és mit hoz a felszínre az alkohol? Miként tabusítjuk ezt a témát a magyar társadalomban? 

Professzionális színészek helyett hétköznapi emberek állnak a színpadon, a személyes történeteiket osztják meg. Így vizsgáljuk velük közösen az alkoholfogyasztás különböző aspektusait és dilemmáit, nyomába eredünk azoknak a hiányoknak, melyek mögötte húzódnak. 

„Improvizációs gasztroszínház – sok röhögéssel, alapvetően édes ízben, és némi savanykás zamattal. Mindezt kultúrtörténeti szempontból több rétegben egymásra pakoljuk, aztán feltekerjük a hőfokot. Pont olyan sül ki belőle, mint egy finom flódni” – meséli Stahl Judit, az előadás megálmodója, amikor arról kérdezik, milyen ez az előadás.

“Színdarabot csinálni valahogy régi álmom volt, mert szép, kreatív dolog. De eddig hiányzott a drámám hozzá. Most megvan. Én bányászom a nyersanyagot, de a végső formáját az alkotótársaim fogják megadni, amíg lehet, az én közreműködésemmel. Elfogadom, ha esetleg én már nem látom az előadást. Nagyon szeretném, de ebben a játékban nem a győzelem, a részvétel a fontos.” /Karsai Dániel/

Zoltán Kodály
THE SPINNING ROOM
Folk scenes in Hungarian, with Hungarian and English subtitles

Az előadást követően dr. Karsai György színháztörténész, irodalomtörténész, egyetemi tanár tart beavató színházi előadást.

Szívbemarkoló helyzetkomikumok, egymásért vállalt kölcsönös hazugságok és a közösségben megnyilvánuló emberség.

Mit akarnak ezek még? – kérdeztük húszévesen, ha az idősebbek szerelméről esett szó. Pedig az ember sohasem túl öreg ahhoz, hogy fiatal legyen! A remek humorú írópáros fordulatos komédiája megmutatja, milyen a romantika az élet második felvonásában.

Fenyő Miklós – Tasnádi István
MADE IN HUNGÁRIA
musical két részben

A történelmi téma kortárs rezonanciája ma sem vesztett aktualitásából. Nemzeti trauma, örökké fájó sebek, kompország. A tragikus történetet Pintér a tőle megszokott elementáris humorral, elevenséggel és empátiával írta meg.

Moliére komédiáiban szókimondóan és szellemesen pellengérre állítja az ember gyarló tulajdonságait. Legtöbb műve – mintha ma íródna – a családon belüli viszályokat, konfliktusokat ábrázolja.

Humoros és sokszor megható komika a szerelemről, a családról, a barátságról és a városi intrikákról.

Igaz, hogy mindannyian fél ezreléknyi véralkoholhiánnyal születünk? Legalábbis ezt állítja egy híres pszichiáter merész feltevése. Négy jó barát, akik kicsit mintha elveszítették volna ifjúi lelkesedésüket és lendületüket, erre alapozva kezd kísérletbe.

Nóra és Helmer házasok. Szeretik egymást. Mindenük megvan: pénz, pozíció, gyerekek, bár a pénz és a pozíció inkább Helmeré, Nórának maradnak a gyerekek. Amikor Helmer tudomására jut egy régi bűn, amit Nóra – férje érdekében – elkövetett, a megértés legcsekélyebb szándéka nélkül taszítja el feleségét magától. Nóra ekkor jön rá, hogy házassága nem igazi szövetség, ő maga pedig csupán díszes keret férje portréján. Összecsomagol, és gyerekeit hátrahagyva, elhagyja családját.

„Minden változhat.”

5 éves kortól, a Grimm-testvérek meséje alapján

A kalandokkal teli előadás játékosan hozza közel a gyerekekhez a tánc, a színház és Petőfi Sándor klasszikusának világát.

Mesebalett 12 éves korig

Vajon miféle átok húzódik Szörnyeteg története mögött? Jóságáért, önzetlenségéért vajon elnyeri-e jutalmát Szépség? Előadásunk elsősorban ezekre a kérdésekre keresi a választ, arra tanít, hogy higgyünk a csodákban, és, hogy mindig érdemes a felszín mögé nézni.

Több, mint egy Népmese
Korhatár: 4 éven felülieknek
Időtartam: 50 perc
Bemutató: 2024. február 4.

Az esztétikai élmény, annak közös megélése, otthoni felidézése, s újraélése a csecsemő-szülő kapcsolat erősítésén, elmélyítésén túl, új tapasztalatokkal, ismeretekkel gazdagítja a kisgyermeket. Hatékonyabban, mint bármikor későbbi élete során. A művészet ebben az életkorban segíthet talán a legtöbbet.

Az előadás helyszíne: Stúdió színpad
Érkezés a Színházpark felöli művészbejárón

Kormos István meséje a gyermek- és ifjúsági irodalommal foglalkozó Móra Ferenc Kiadó legendás időszakának egyik ékköve. Az eredeti kötetet Heinzelmann Emma grafikái díszítették, de e macskameséből készült népszerű diafilm is. A Pincérfrakk utcai cicák – a Hétrettenetesek – legádázabb ellenségei a Cincérfark utcai kutyák. Erről az ősi viszályról szól ez a szürreális hangvételű mese, amelyet vers- és dalbetétekkel kívánunk színre vinni, a fiatal és a régebb óta fiatal nézőknek. Kormos humora olyan, mint a dupla fenekű bőrönd: a gyermekek megtalálják benne az izgalmas nyelvi játékokat és a mesék ősi igazságait, a szülők pedig a kedves történet mögött rejlő derűs életbölcsességet.

A sokszor feldolgozott klasszikus történet látványos színpadképpel varázsolja elénk Aladdin kalandos történetét, viszontagságait. A prózai előadás sok zenei aláfestéssel repít minket egy ismerős, de mégis sajátos világba, amit nem más mesél el, mint maga a mágikus Dzsinn.

Mi ez, mi ez, miez, ez a rettentő csengetés? Tűz van? Ezek nyilván tűzoltók… szólni kellene az Erzsinek, hogy oltsa el a lámpát, biztosan meggyulladt a kredenc… Dehogy… hiszen ez a vekker… A vekker csönget… De hiszen akkor fél hét van már… fel kellene kelni.

A zenés színdarab nem csupán egy szent élettörténete, hanem szembenézés az emberi gyarlósággal, az emberi lélek önzetlen nagyságával. Korkép Magyarországról, amelyet a hatalomnak hízelgő, korrupt főurak összeesküvései gyengítenek. Trónviszályok, gyilkosságok szövevényén át rajzolódik ki egy fiatal nő portréja..

Age: 3-7 year

Dumaszínház est

Egressy Zoltán drámájában a nyomozópárossal együtt a hétköznapok világából mi magunk is a vágyak és az érzékek, az álmok és a költészet, a meghasadt személyiségek, az abszurd romantika és a romantikus őrület labirintusába kerülünk, miközben sarkunkban liheg a könyörtelenül múló biológiai idő.

Anyák és lányok, feleségek és szeretők szerepek és elvárások között sodródnak a férfiak által uralt, zárt világban, ahol az összefogás ereje és a szabadság iránti vágy megpróbál utat törni magának a megcsontosodott kötöttségek ellenére is.

Középkorú emberek ülnek szép, okos nyugalomban egy lakás szobájának különböző pontjain.
Jólöltözöttek, ápoltak. Tamást hallgatják, aki az ablakban ül, s talán énekel, talán gitározik is hozzá.
Ilyen lenne, ha nem történik harminckét évvel ezelőtt az, ami történt.

Ezúttal zenés színházi adaptáció született Kovács Adrián zeneszerző és Galambos Attila szövegíró tollából. A kalandregény hangsúlyai áthelyeződnek az érzelmekre, a minden racionális meggondolást elsöprő szenvedélyre, de a történet lényege változatlan.