Színház

A LÉTEZÉS egy tangó táncszínházi alkotás, amely az emberi élet útját járja be – a fiatalság sodró lendületétől az öregkor csendes belátásáig. A tangóban születik meg ez az utazás, az ölelés intimitásában, a lélek és a test mély kapcsolódásán keresztül.

Bozsik Yvette szólóelőadása Mineko Iwasakinak, az Egy gésa emlékiratai című világhírű könyv és film főhősnőjének, A gésák gésája című önéletrajzi könyve inspirációjára született. Az előadás beavatja a nézőt a Tánc és a Művészet Asszonyai magányos, titkokkal teli, személyes világába, egy idősebb táncosnő memoárjába, aki mindig a lelkével táncolt. Az előadás használja a japán színház szertartásos elemeit, felidézve a Nō és a Kabuki színház világát is.

Babaszínházi előadás 1-4 éves korig.

Magyarságkurzus dallal és nótával.

A Nárcisz című előadás az emberi kapcsolatok, illetve a szeretet és az önszeretet törékeny egyensúlyát vizsgálja.

Diana Dobreva a Nemzeti Színház Salome előadásának világhírű rendezője újabb izgalmas és látványos előadása, aki a 2024-es és 2025-ös MITEM után (Odüsszeusz, Moby Dick, Vér nélkül) újra görög klasszikust állít színpadra.

Az előadás a fizikális és látványszínház megoldásait felhasználva, bábszínházi elemekkel élve, olykor burleszkszerű etűdökkel és sok zenével tárja a nézők elé egy csonka család metaforikus történetét szeretetről, szülői felelősségről és a törődés erejéről.        

„Amikor a közönség előtt állok, nagyon igyekszem egy fikarcnyit sem engedni az energiáimból. A legjobbat nyújtom, egész lelkem, egész szívem beleadom a sanzonjaimba, minden alkalommal azon vagyok, hogy emberi kapcsolatot teremtsek a nézőtérrel, közösséget találjak a hallgatóimmal…”

Zs. Vincze Zsuzsa koreográfus több évtizedes alkotó munkájának formanyelve a magyar folklór, az eredeti néptánc, amely szűnni nem akaró inspirációt jelent a Kossuth-díjjal kitüntetett művész számára. Az egy egész életutat összegző műsorban megannyi ihlető érzelemre komponált tematikus koreográfiák és a magyar néphagyomány iránti szenvedélyről tanúskodó előadásrészletek kerülnek bemutatásra.

„Mi marad belőlünk? Talán a temetők. És az emlékek. Emlékek vagyunk. A dunai svábok.”

jelenetekbe rendezett audio-séta a magyarországi németek kitelepítéséről

Ezen az esten hazai haladó flamenco táncosok (nem tanárok) egyéni, kreatív táncos ötletei legyenek láthatóak: szólok, duók formájában.

A „Képzelt beteg” című előadásunkban Molière egy lehetséges arcát mutatjuk meg a közönségnek: a színészt, a kivételes művészekből álló társulat vezetőjét, valamint Molière-t, az embert.

Egy leendő házaspár úgy dönt, hogy „eljátssza” az előttük álló házasságot. Hamarosan elmosódik a határ a valóság és a képzelet között.

Izgalmas, rendkívüli, csábító – így lehetne leírni a brit drámaíró Robert Icke és a rendező Andrei Șerban találkozását a bukaresti Nemzeti Színház színpadán.

Mient az édesapja által készített, madarakról szóló bemutatójára készül, ám az apja nem érkezik meg. Mient a közönség segítségével igyekszik a lehető legjobban újra elmesélni édesapja történetét.

Hogyan legyünk boldogtalanok?
Gondolkodott már azon, hogyan lehet igazán jól szorongani? Hogyan lehet mestere a parázásnak?
Kimaxolná a társadalmi elvárások okozta görcseit? Önfeledten feszengne a hétköznapokban?

Hat fiatal, egymástól merőben eltérő valóságokból érkezve, egy értelmét vesztett, elidegenedett és abszurd világban sodródik. Alig ismerik egymást, mégis amikor a szakadék szélére jutnak, a koboldmakikhoz hasonlóan a közös segélykiáltásban találnak egymásra.

Alan Alexander Milne világhírű műve alapján készült színpadi mesejáték.

*NEM BÁBSZÍNHÁZ*

Antoine de Saint Exupéry legismertebb ifjúsági regénye alapján!

Az Amadeus a kreativitásról, a hitről és az emberi gyengeségről szól, kérdéseket vetve fel az igazságosságról, a tehetségről és a zsenialitás áráról. Salieri vallomása nemcsak Mozart halálának tragédiáját tárja fel, hanem egy zseniális művész életét is.

Az előadás Csehov és Lika leveleire épül. Az oldalakon kibontakozó levélbeli csatározásokat fiatal színészek alakítják át ironikus, ugyanakkor humoros történetté, amely az élet múlékonyságára és a boldogság tovatűnő természetére reflektál.

A történetben szereplő többi szimbolikus szereplővel együtt, Pinokkió mintha mindazokat az érthetetlen vagy félreértett vonásokat testesítené meg, amelyek a kamaszkor sajátjai. E korszak gyötrelmei annak a felnőtt társadalomnak a tükörképei, amely elvesztette önmaga hitelességét, és válságba került.

Az Elfújt emlékek egy emberi életet mutat be, olyan történetfoszlányokon keresztül, melyek igaz alapokon nyugszanak, és mert valóságosak, valódi érzelmek dinamikája feszíti a táncot és a zenét.

Sardar Tagirovsky előadása az emlékezésről és a zene maradandó erejéről szól. A darab a tatár zeneszerző, Färit Yarullin életének és munkásságának állít emléket, aki a „Shurale”, az első tatár balett megalkotója volt.

A 2014-ben végzett fizikai színházi rendező-koreográfus osztály előadása Arany János klasszikusa nyomán. Az előadás során a teljes Arany-mű elhangzik, miközben a mozgás, a zene, a tánc és a szöveg is szerves részévé válik.

Az emberré lett fabáb, Pinokkió kalandos története egy olyan tanmese, amelyet a világon szinte mindenhol ismernek, felnőttek és gyerekek egyaránt.

Második alkalommal láthatja a közönség a népszerű színészházaspár, Verebes Linda és a salgótarjáni születésű Pindroch Csaba rendhagyó produkcióját.

Nemzetközi program (Koszovó)
A Nyugat-Balkánon előadásaival már több éve intenzíven jelen lévő Maladype Színház korábbi sikereire építve újabb koprodukcióra készül a pristinai Qendra Multimedia előadóművészeti produkciós céggel és a prizreni Bekim Fehmiu Városi Színházzal.

A Magyar Állami Népi Együttes alkotóinak régi álma valósult meg, amikor Nikola Parov friss hangzású, dinamikus, ősi motívumokat görgető populáris zenéjével találkoztak. A zeneszerző különleges, szaxofont, dobot és rézfúvósokat is felvonultató etno zenéje mellé a magyar néptánc legdinamikusabb, legerőteljesebb mozdulatait, valóságos táncvihart állítottak színpadra.

„Jöttem a mindenségbe, törpe lélek; honnan? Ki tudja! Tengve, lengve élek;
miért? ne kérdezd! És mint a szél a pusztán, csak imbolygok, nem tudva: hova térek.”

Erik Satie zeneműveit sok helyen és sokszor hallhatjuk. Finom dallamai mély, szinte meditatív világa mindenkit magával ragad. Népszerűsége ellenére mégis keveset hallunk ennek a különc és magányos művésznek az életéről.