Koncert, zene

Műsor:
Rimszkij-Korszakov:
4 románc op.40
4 darab zongorára op.11
c-moll trió I.tétel
***
Kabalevszkij:
Válogatás ifjúsági zongoraműveiből
C-dúr Szonatina op.13 no.1
Improvizáció hegedűre és zongorára op.21
Rondó hegedűre és zongorára op.69

Műsor:
D-dúr csembalóverseny BWV 1054
g-moll csembalóverseny BWV 1058
d-moll hegedűverseny BWV 1052a
c-moll két-csembalós versenymű BWV 1062

A FÉM színészzenekara a színház színészeiből és alkotóiból alakult. Repertoárjukban a saját dalaik mellett pop- és rock-feldolgozások találhatók. Igazi színházi és zenei csemege! [március 27-én végleg bezár a FÉM]

Lusaint 2026. március 14-én az Akvárium Klubba érkezik, ahol testközelből élhetjük át a neo soul-jazz csodáját!

A SKY BAR a Budapest Aréna VIP üzleti szolgáltatásainak másik területe, amely az épület legfelső szintjén, a harmadik emeleten helyezkedik el. Ebből adódóan kiváló kilátást biztosít a küzdőtéren és a színpadon zajló eseményekre. Éttermi asztalok mellett 135 ülőhellyel rendelkezik és komplett szolgáltatás csomaggal vehető igénybe hosszú távú vagy alkalmi bérlés során.

Klasszikusok kicsiknek a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekarral 🐭🎻

Egy hangverseny, amelyet minden tulajdonsága alkalmassá tesz arra, hogy ünneppé váljon a közönség számára!

Az örmény David Yengibarian 1995-től Magyarországon folytatta zenei tanulmányait, ahol idővel az egyik legkeresettebb jazz- és világzenei előadóvá és zeneszerzővé vált. Hét saját lemezt jelentetett meg, illetve számos színházi és filmzenét is komponált. Népzenei ihletésű egyedi zenei világának fő inspirációs forrása az örmény zenei hagyomány, az európai és amerikai jazz és improvizatív zene, az argentin tangó, valamint az azt megújító Astor Piazzolla zenéje. Yengibarian trióját az improvizatív, szuggesztív, érzelemdús előadásmód jellemzi.

Műsor:
Kabalevszkij: 3. D-dúr zongoraverseny op.50
Kabalevszkij: C-dúr hegedűverseny op.48
Rimszkij-Korszakov: Seherezádé op.35

A kilencvenes évek második felében megalakult lengyel Warsaw Village Band a világzenei színtér egyik legnépszerűbb európai zenekara, amely a lengyel népzenét megújítva őrzi tovább, és bátran keveri modern eszközökkel.

Crescendo Hagversenybérlet

Bognár Szilvia (ének), Csernók Klára (hegedű), Szabó Dániel (cimbalom), Papp Endre (brácsa), Pandák Viktor (bőgő)

A Zeneakadémia Alma Mater Kórusának hangversenye a Salzburgi Dóm zenei életét idézi meg. Czifra János, aki harmincöt évig volt az osztrák katedrális karmestere, két salzburgi zeneszerző műveit válogatta egymás mellé.

Orfeo Zenekar
Bach és Händel

Másfél órás zenés irodalmi est a Karinthyak szellemében. Frigyes, Gábor, Ferenc, Márton írásaikkal, Vera – Frigyes dédunokája – pedig énekével és családi történetekkel lesz jelen. Első kézből hallhatjuk azokat a személyes élményeit, amelyeket eddig nem osztott meg a nyilvánossággal. Én pedig – Bornai Tibor - zenészként és Karinthy-imádóként segítek neki ebben. Egy vidám est, másfél óra bóklászás a magyar irodalomnak ebben a csodás ligetében.

A Cziffra Fesztivál feltörekvő ifjú művészeket bemutató sorozatának aktuális estjén a Talentum Hungaricum művészeti inkubációs program legígéretesebb résztvevői lépnek színpadra.

A Miskolc Dixieland Band fennállásának 35 éves sikereit ünnepli, és egyben e koncertjével tiszteleg Benkó Sándor halálának 10. évfordulóján.

Tanár-diák hangverseny

A nagy sikerű Mydros zenekar zenéjével elhozza a mediterrán tájak derűs, szívet, lelket melengető hangulatát! A zenekart 2001-ben alapították görög és magyar fiatalok, hogy megoszthassák mindenkivel azt az örömöt, amit a görög zene és tánc ad nekik gyermekkoruk óta, és táncházaikkal kulturált szórakozási lehetőséget biztosítsanak minden korosztálynak.

Fellép a RAMBLER zenekar, közreműködik KANIZSA GINA, PRJEVARA MIKLÓS és GYÁRFÁS ISTVÁN „GYAFI”

A mókus muzsikusai a magyar könnyű-, jazz- és világzenei élet kiemelkedő alakjai, akik örömmel kalandoznak a fúziós zenei világban. A formáció kirobbanó energiáját a tüzes, lendületes és szívbe markoló népzenei elemek ötvözete adja, gazdagítva a jazz és a világzene hatásaival. Mókus zenéje tehát nem csupán szórakozás, hanem egy érzelmi utazás mindenkinek, aki figyelemmel kíséri ezt a különleges élményt.

Elektronikus zenei ismeretterjesztő sorozat
AI-mentes tartalom

A Liszt Múzeum matinékoncerttel várja az érdeklődőket minden szombaton 11 órakor. Ezen a hangversenyen a kísérletező kedvű klarinétművész, Rozmán Lajos és kamarapartnere, Borbély László Brahms különleges klarinét-zongora szonátáinak világába kalauzolja a közönséget, pár évvel későbbi bécsi muzsikával, Schönberg rövidebb lélegzetű tételével megfűszerezve.

A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).

Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben. Hogyan vált a 19. század folyamán már-már isteni jelentőséggel felruházott kultúrhérosszá, és miként próbálták a 20. század második felében visszahozni őt a földre.

Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban Bach művei ne a legmagasabb rendű példákat kínálnák a kései utókor számára, a polifon komponálás (vagyis több szólam egyidejű összehangolásának) technikájában azonban vitathatatlanul ő tartják minden idők legnagyobb mesterének. Ezt már a kortársai is így gondolták (még ha sokan ellenszenvvel viseltettek is e képessége iránt), a halálát követő generációk pedig azonnal mintaként kezdtek tekinteni fúgáira, kánonjaira és egyéb többszólamú struktúráira. Az előadásban a bachi polifónia titkainak eredünk nyomába, hogy megpróbáljuk megérteni e zenei gondolkodás működésmódját (de legalábbis felmérni a jelentőségét és a nagyságát).