Összes kategória

Ha egy Guarneri és egy Stradivari is hallható egy vonósnégyesben, az jó eséllyel utal az azokat megszólaltató értő kezekre.

Az Európa nevezetes zenei tájait bemutató sorozat első koncertje északra kalauzol, az ott élő népek sajátságos világát, színeit és ízeit bemutatva. Sibelius történelmi eseményeket bemutató szimfonikus költeményének zenei témája a finnek nemzeti énekévé vált.

Játéka „nemes, éneklő, gyönyörű” - méltatta a Bachtrack a 2022-es Enescu Verseny győztesét, Benjamin Kruithof luxemburgi csellistát, akinek korábbi elismeréseit itt felsorolni lehetetlen, de egy példa: első CD-jét a rangos OPUS KLASSIK 2022 díjára négy kategóriában is jelölték.

Ma már aligha kell magyarázkodni, ha valaki felnőtteknek készít animációs filmet, ám az 1979-es Habfürdő idején - néhány évvel a Lúdas Matyi és a János Vitéz kirobbanó sikere után - korántsem volt egyértelmű, hogy rajzfilm foglalkozhat a jelen társadalmi gondjaival is.

Móricz Zsigmondról aligha mondható el, hogy a magyar irodalom ismeretlen alakja volna. Vajon mennyire tükrözi a róla kialakult kép életművének sokszínűségét? Szilágyi Zsófia Móricz monográfusaként sokat tett az utóbbi évtizedekben annak érdekében, hogy a szerző minél változatosabb alakját hozzáférhetővé tegye.

A Drezdai Staatskapelle nemcsak a világ egyik legrégebbi zenekara, de az egyik legjobb is: az utóbbi évtizedekben olyan karmesterek álltak az élén, mint Giuseppe Sinopoli, Bernard Haitink, Fabio Luisi és Christian Thielemann.

A zenész-tudós Agócs már középiskolásként érdeklődött a tradicionális kultúrák iránt. Amellett, hogy tekintélyes mennyiségű népzenei gyűjtést végzett, évtizedek óta foglalkozik népzenei és néptáncrendezvények szervezésével, a népi kultúra legkülönbözőbb korosztályoknak szóló oktatásával.

A gazdag látványvilággal készülő műsorban a Nemzeti Színház ifjú művésze, Herczegh Péter kelti életre a költő alakját. A költőét, aki Zsuráfszky Zoltán szavaival „mindig egy üstökös, egy géniusz marad, aki a forradalmiságával, a lelkével, a verseivel utat mutat.”

Két jubileum varázslatos találkozása a Müpa színpadán: a Talamba Ütőegyüttes fennállásának huszonötödik évfordulóját Muszorgszkij idén százötven éves zeneművével, az Egy kiállítás képei című zongoraciklus 21. századra hangolt feldolgozásával ünnepli - az Emerson, Lake & Palmer és Tomita Iszao verziói után így teremtve egy saját változatot a 19. századi remekműből ütőhangszerekre és elektronikára, DJ Bootsie közreműködésével.

A hátborzongatóan tehetséges, zenészcsaládba született amerikai énekesnő úgy hasított át karrierje eddigi állomásain, mint kés a vajon, hogy egy híján harmincévesen megjelentesse hatodik, Veronica Swift című, személyisége sokszínűségének leghívebb lenyomatát adó lemezét.

Egy spanyol zenész-filmrendező, aki beleszeretett a mai Afganisztán és Irán határán elhelyezkedő Horászán régió zenéjébe, és egy perzsa klasszikus zenei előadó valószínűtlen találkozásából született a Badieh duó, amely a 2021-es ragyogó bemutatkozó lemez után még magasabb szintre emelte a horászáni tradicionális zene interpretálását - immár trióként.

A Middlemist Reddel ismertté vált Nóvé Soma alapította, 1960-70-es évek kísérletező̋ magyar népzenei vonulatából táplálkozó folk-rock zenekar bátran gondolja újra a népdalokat és közismert dallamokat jazzes motívumokkal és improvizatív elemekkel.

David McVicar gyönyörködtetően látványos Tosca-rendezésének középpontjában ezúttal a norvég Lise Davidsent találjuk, aki pár rövid év leforgása alatt New York egyik legnagyobb operacsillagává vált, és immár az olasz repertoárban is ellenállhatatlanul hódít.

David McVicar gyönyörködtetően látványos Tosca-rendezésének középpontjában ezúttal a norvég Lise Davidsent találjuk, aki pár rövid év leforgása alatt New York egyik legnagyobb operacsillagává vált, és immár az olasz repertoárban is ellenállhatatlanul hódít.

Elég csak kimondani, hogy Fehérlófia, és máris fejben soroljuk tovább az ismerős karaktereket: Fanyűvő, Kőmorzsoló, Vasgyúró, na és persze az elragadó nevű Hétszűnyű Kapanyányimonyók. De kik ezek a titokzatos alakok, akiknek nevét egy kicsit mindig a bennünk élő gyermek is mondja?

A teremtő szellemű Philippe Herreweghe saját alapítású, világhírű műhelyeivel: a Collegium Vocale Gent kórusával és az Orchestre des Champs-Elysées zenekarával lép a Müpa színpadára. Mint közismert, repertoárja nem korlátozódik a szigorúan vett régizenére: Monteverditől Stravinskyig, Gesualdótól Dvořákig mindent vezényel, ami felkelti érdeklődését.

Simon Márton a kortárs magyar irodalom egyik legizgalmasabb, legkreatívabb szerzője, a középnemzedék meghatározó alkotója. Slammer, performer, költő, aki kezdettől a saját útját járja, s mára többezres követő- és olvasótáborral rendelkezik.

A Kodály és Bartók örökségét ápoló, Gráf Zsuzsanna vezetésével működő, nevében is angyali Angelica Leánykar már több alkalommal varázsolta el a Müpa közönségét koncertjeivel.

A közelmúltban elhunyt, 80 esztendeje született zeneszerző emlékére rendezett koncerten egy korai elektronikus zenei kompozíciója és egy kései kórusműve mellett olyan darabjai hangoznak el a hazai jazzélet kiemelkedő művészeinek előadásában, amelyek szoros kapcsolatot ápolnak a jazz-zel és az improvizatív zenével.

Magyar nyelven, felirat nélkül

A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.

A két sokoldalú muzsikus, Péter Hajnalka magyar-bolgár zeneszerző-énekes, ütőhangszeres és Zura Dzagnidze grúz zeneszerző, gitáros és panduriművész alapította LAKVAR tavaly megjelent, Fiction and Folklore című albuma nemcsak mesterien ragadja meg a folklór esszenciális gyökereit, hanem tovább is gondolja a balkáni, kaukázusi és közép-európai hagyományt, merítve a jazz, a pop és a rockzene elemeiből.

A tíz éve, Bamakóban alakult együttes női előadói minden kreatív zenei megnyilvánulásukban szót emelnek a nők jogaiért és az erőszak felszámolásáért. Gazdag, dallamos muzsikájukban a pánafrikai hagyományokat a kortárs popdalokat idéző stílusjegyekkel ötvözik.

A népi hangszereket eredetileg e zene művelői, azaz egyszerű falusi emberek készítették, igen szerény körülmények között. A pengetős hangszerek megszólaltatásuk módjában térnek el más hangszerszámoktól: a hangot adó, kifeszített húrt ujjal, körömmel, esetleg pengetővel szólaltatja meg előadója.

Régi balladakincsünk egyik legbecsesebb darabja, a Barcsai szeretője az egészestés bűnügyi táncdráma kiindulópontja. A férjét megcsaló feleségre rettenetes büntetés vár, de vajon hogyan és miért jutottunk el idáig?

Csoóri Sándort elsősorban a nyolcvanas években és a rendszerváltás idején kifejtett közéleti aktivitása okán őrzi máig a kollektív emlékezet: ezeknek az éveknek a története nem írható meg nélküle.

Nem titok, hogy Snétberger Ferenc, a 2024/25-ös évad művésze legkedvesebb zenészpartnerei közé tartozik Anders Jormin svéd bőgős és Joey Baron amerikai dobos.

Sena Dagadu immár bő húsz éve a hazai könnyűzenei élet egyik kulcsszereplője. A magyar-ghánai énekesnő az Irie Maffia frontembereként aratta eddigi legnagyobb sikereit, de emellett szólóban is jelentős karrier áll már mögötte. Sena DagaDub című műsorában meditatív, spirituális énje kerül előtérbe.

Magyar nyelven, felirat nélkül

A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.

A Müpa-beli koncerten balladák és tempósabb dalok, a legnagyobb slágerek közül huszonnégy szám csendül fel, ahogy eddig még soha: akusztikus, kamarazenei átiratban, két vokalista, zongora, hegedű, cselló és fuvola kíséretével.

A Met HD-közvetítések legnagyobb slágerdarabja, az Aida most Michael Mayer vadonatúj, szemkápráztatónak ígérkező rendezésében látható, ráadásul büszkeségünkre Kutasi Juditot köszönthetjük Amneris szerepében.

A Zongora - Jakobi Koncertek

Lise Davidsen, a Met 2024-25-ös évadának egyik legnagyobb sztárja a Tosca címszerepe mellett a Fidelio férjszabadító Leonórájaként is ott szerepel a világközvetítések programján.

Lise Davidsen, a Met 2024-25-ös évadának egyik legnagyobb sztárja a Tosca címszerepe mellett a Fidelio férjszabadító Leonórájaként is ott szerepel a világközvetítések programján.

A fiatal, de máris világszerte elismert tehetségű német karmesternő, Joana Mallwitz Met-beli debütálását hozza el az előadás, amely remek Mozart-énekesek összecsiszolt csapatjátékát ígéri.

A fiatal, de máris világszerte elismert tehetségű német karmesternő, Joana Mallwitz Met-beli debütálását hozza el az előadás, amely remek Mozart-énekesek összecsiszolt csapatjátékát ígéri.

Tizenhat esztendős keleti hercegnő Izolda-hanggal - ezt a maximalista elvárást támasztotta Salome megformálóival szemben Richard Strauss, s most a dél-afrikai szoprán, a 2016-os Maria Stuarda-közvetítés Erzsébetjeként megismert Elza van der Heever készül a bizonyításra.