Egy napsütötte olasz kisváros főterén járunk a hatvanas–hetvenes évek fordulóján, ahol a tenger illata, az örökzöld slágerek és a félreértések legalább olyan sűrűn keringenek, mint a szerelmi vágyak. A történetet a korszak legnagyobb olasz slágerei kísérik, amelyek hol lírai aláfestésként, hol szenvedélyes kommentárként szólalnak meg.

A Szép nyári nap című musical valamikor a hetvenes években játszódik Bácsszentmárián, egy olyan építőtáborban, amelyik közel van a jugoszláv határhoz. Ennek fontos szerepe van a történetben. A humorral és iróniával átszőtt musical szereplői fiatalok, akik „önként” vállalták a nyári melót.

Főbb szerepekben: Hujber Ferenc, Ganxsta Zolee, Kondákor Zsófia, Gombás Ádám, Bugár Anna

Babilon királya, a nagy Nebukadnecár, koldusnak öltözve dolgozik azon, hogy megteremtse az igazi jóléti államot. Ekkor angyal száll le Babilonba, hogy közvetítsen valami soha nem hallottat és soha meg nem ismétlődőt: egy leányka formájában elhozza az ég kegyét. A koldusnak öltözött uralkodó nem tudja megérteni, hogy az isteni ajándék miért nem a királyt illeti, és képtelen elfogadni az égi leányka végtelen és feltétel nélküli szeretetét.

„Mindennap végig fogja nézni, hogy én nem szmokingban eszem a vacsorát, hanem ingujjban. És a libasülthöz hagymát eszek. Mindenhez. A hagymához is hagymát eszek. A halat pedig késsel fogom enni. Két késsel.”
Schneider Mátyás szállítmányozó mondja ezt Hippolytnak, az úri lakájnak, amikor már minden türelme elfogy.

Volt egyszer egy…
mese 1–99 éves korig
A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház és a Gyulai Várszínház közös előadása

A fiatal Illésházy László gróf csak adósságokat örökölt. A családi kastélyt Malomszegi báró vásárolja meg és lányával, Lilivel be is költöznek. László éppen távozni készül, amikor az új tulajdonosok megérkeznek. Lili a kastély lakájának véli Lászlót, aki szívesen belemegy ebbe a játékba, nemcsak azért mert színpadi szerzőként érdeklik a különleges szituációk, hanem mert a fiatal lány első látásra elbűvöli.

Egy nyomozótiszt. Egy újságíró. Egy ügyvéd. És egy hölgy kalapban…

A Cervinus Teátrum kamaraszínpadán sorsok keresztezik egymást és fonódnak össze egy látszólag egyszerű bűntény kapcsán… de semmi sem az, aminek látszik, és mindenki számára egyre nagyobb a tét.

„Vajon a színházlátogatók négyszáz évvel ezelőtt is ugyanazokon a poénokon kacagtak fel, mint mi manapság, s ugyanazoknál a fordulatoknál kaptak a homlokukhoz? Mit adhat nekünk ma egy négyszáz éves komédia? Mindenekelőtt nem árt, ha nevetünk rajta. Még szerencse, hogy a szerelem kifejezetten humoros dolgokra képes."

Hat vadidegen, három férfi és három nő érkezik egy csoportterápiára. Kezdetét venné az analízis annak rendje és módja szerint, azonban egy apró hiányosság hátráltatja a dolgok szokásos menetét. Hol lehet az orvos?

Egy ház tele tájképekkel és csendéletekkel. Egy ház, amelynek hatalmas ablakán keresztül a kommunizmus mementói, a blokkok látszanak. Egy ház, amelyben a melankólia ugyanúgy helyet kapott, mint a valóságosnak tetsző álomképek. Egy ház, amely bontásra vár…

vezetett könyvtárbemutató séta

Linda unja 17 éves házasságát, angol kertvárosi életét, a negyedik x közeledtét, de főleg a férjét, George-ot. Erről azonban a férfi nem akar tudomást venni, neki minden úgy jó, ahogy van. De amikor George elalszik szeretkezés közben, Lindának végképp elege lesz: úgy érzi, joga van még minőségi érzékiséghez, figyelemhez, szerelemhez, élethez. Válni akar.

A 2023-ban indult koncertsorozaton Szekeres Tamás gitárművész zenész barátaival, klasszikus elemekkel / Bach, Vivaldi / ötvözött koncertjein, helyi kórusok közreműködésével emlékezik elhunyt zenész társaira és az Omegában eltöltött 25 évre.

XVI. Vár Blues Fesztivál

Fellépők: Kiss Barna CREW, Szebényi Dániel és zenekara, Takáts Tamás Blues Band

Halmos Béla Népzenei és Világzenei Fesztivál

Fellépnek: Csantavéri Mendicus Tamburazenekar, Zentai Magyar Kamaraszínház

A Piaf-marche / Piaf-menet a tragikus sorsú, viharos életű francia sanzonénekesnő hommage-a, Edith Piaf harcokban és önmarcangolásban gazdag életéről, szélsőséges, sokszor végletes személyiségéről, sikereiről és sikertelenségeiről beszél, esszenciálisan, a zene és a képek nyelvén. Megidézi azt a kort, amelyben a művészeknek nagyon nagy utat kellett bejárniuk az elismertségig.

Lackfi János: Méricskélők
felolvasószínházi előadás
A Gyulai Várszínház felolvasószínházi estje

Molnár Ferenc világhírű regénye alapmű az emberi társadalom természetéről, a hősiesség, az árulás, az esendőség és a hazaszeretet fogalmáról. Nemecsek, Boka, Áts Feri és a többiek örök példák, örök kortársaink.

Bódi Attila Ikrek–kettő című új magyar kétszereplős drámájának két alakja – IKER 1 és IKER 2 – egy zárt, lüktető térben, az anyaméhben, próbálja értelmezni a külvilág töredékes jeleit: hangokat, vitákat, csendeket. Amit hallanak, abból lassan kirajzolódik egy történet – és egy kérdés: vajon jut-e hely mindkettőjüknek a világban?

Minden diktátor valahol egy bohóc. Eljátssza a demokrácia és a jól működő társadalom paródiáját. Egyszerre hordozza a nevetséges kisember és a közveszélyes őrült sajátosságait. És minden diktátor egy estimesével ringatja álomba a híveit, egy olyan mesével, amelyben ő a hős, aki újra és újra megmenti népét a gonosz sárkánytól.

Székely János drámájának fojtogató a levegője. Helyesebben az izgalom és az abszurditás felkorbácsolta légszomj fojtogat. Tulajdonképpen pszichológiai hadviselésről van szó, amilyet mindennapi játszmáink vagy európai létünk során vívunk.

Erdélyi Hét
Alina Nelega: Améli sóhaja
Bartha Boróka egyéni előadása
A Figura Stúdió Színház előadása

Minden a féltékenységgel kezdődik! A feleség biztos benne, hogy férje megcsalja, ezért csapdát állít neki. Segítőkész barátok, gyanakvó szeretők, féltékeny férjek, egy elveszett szájpadlás, szállodai labirintus… és egy hordár, aki kísértetiesen hasonlít az ártatlanul megvádolt férjre.

A Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész Csuja Imrét senkinek nem kell bemutatni. Mindenki ismeri a legendás filmekből, tévésorozatokból: ő volt Csoki az Üvegtigrisből, Bala a Valami Amerikából vagy a polgármester úr a Mi kis falunkból. Az orgánumát meg talán még többen ismerik, hiszen többek között ő kölcsönözte a hangját a legendás spanyol nyomozó Torrentének, a Rém rendes család fejének, Al Bundynak, Wesley Snipesnak vagy éppen Andy Garciának.

Móricz Barbárok című novellája a magyar irodalom egyik legismertebb és legerősebb szövege. Nyerssége, mélysége, ösztönszerűségében is szentséges atmoszférája utolérhetetlen. Ezt szeretnénk mi is kihangsúlyozni, és megmutatni a (népi)lét olykor durva, olykor buja, olykor pajzán, olykor erőszakos, de ugyanakkor szentséggel teli, részvéttel teli, hittel teli világát. Ez a kettősség ugyanis mai életünkben is ugyanúgy jelen van.

2026. augusztus 8. (szombat) 19.00 óra, Erkel Ferenc Művelődési Ház
Németh László: Iszony
A Gyulai Várszínház és a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának közös bemutatója

Keszekusza varázsló és Teszetosza manó barátaikkal – Pillangóval, Katicával, Szentjánosbogárral és a Hangyával együtt Kerekerdőben élnek. A biztonságot nyújtó varázslólak a tavaszi ébredés után felbolydul, ugyanis az erdőbe látogató emberek figyelmetlenségük miatt folyamatos galibát okoznak az ott lakóknak.

Az Aradi Kamaraszínház előadásban Anton Pavlovics Csehov két egyfelvonásosát, a Leánykérés és a Medve című vígjátékokat láthatják a nézők egy igazán egyedi ábrázolásban, a színpadot megosztva, a jeleneteket váltogatva.

A történet az 1930-as években játszódik, ahol egy árvaként kolostorban nevelkedett apáca, nevelőnőnek szegődik egy hét gyermekét egyedül nevelő tengerész kapitány szolgálatába. Mária érkezésével életvidámság, zene és dal költözik a házba, de az élet és a történelem vihara közbeszól, a német megszállás elől az egész „család” menekülni kényszerül.

Can Themba Az Öltöny című klasszikusát, Mothobi Mutloatse adaptációját felhasználva, magyarországi ősbemutatóként állítja színpadra Balázs Zoltán. A 2026. június 26-án bemutatásra kerülő kortárs jazz-opera zeneszerzője Kovács Adrián.

Egy letűnt világ határán, ahol a múlt és a jelen összefonódik, a Cseresznyéskert táncszínházi előadás a változás fájdalmát és szépségét idézi meg. A Feledi Project új bemutatója Anton Pavlovics Csehov ikonikus drámájának motívumait kortárs mozdulatnyelven és élő jazz-zenével, a Sárik Péter Trió különleges hangzásvilágával értelmezi újra.

Cyrano, a kötekedő, nagyszájú, sziporkázóan szellemes párbajhős és költő, az érzelmes szívű, önfeláldozó, csúnyaságában is büszke lovag. Cyrano beleszeret a csodálatos gyönyörű hölgybe, Roxane-ba, ám őt természetesen a szép, fiatal és vidéki Christian érdekli, de a lány elvárása, hogy a fiú ragyogó szerelmes verseket írjon hozzá, Christian ezzel a képességgel nem rendelkezik – de Cyrano igen.

A vidéki birtokon megállt az idő. Unalmas és untató emberek gyűlnek itt össze, akik egymást és önmagukat is halálosan unják. Isznak, sírnak, panaszkodnak, és unalmukban kínozzák egymást. Szeretnének még szeretni, de már nem megy.

„A valódi fenyegetés mintha a föld alól támadna rájuk, de forrása mindig bizonytalan; az ember egyszer csak ijesztőnek érzi a csöndet, nem mozdul, összekuporodik egy sarokban, ahol védelmet remél, a rágás gyötrelemmé, a nyelés kínná válik, azután már föl sem tűnik neki, hogy minden lelassul körülötte, egyre szűkül a tér, s e visszavonulásban végül bekövetkezik a legrettenetesebb: a mozdulatlanság.” (Sátántangó, részlet)