A Gangaray Dance Company legújabb, PULSATIONS (Axis-Flux) című előadása egy letisztult formanyelvű, mélyen szakrális kortárstánc kompozíció. A darab tudatosan mellőzi a lineáris történetmesélést; fókuszában kizárólag a mozdulatok őszinte kifejezőereje, valamint a test, a tér és a zene zsigeri kapcsolata áll. A társulat életében az est különleges mérföldkő: a Gangaray éveken át szinte kizárólag elsöprő, amazon energiájú női művészekkel dolgozott. Ebbe a dinamikus közegbe most új, stabilizáló erőként lép be a markáns férfijelenlét.

A Fitos Dezső Társulat nagy figyelmet fordít arra, hogy rendszeresen jelentkezzen olyan táncszínházi előadásokkal, melyek a folklór hiteles közvetítését, egy-egy történelmi magyar vidék kultúrájának megismertetését tekintik elsődleges céljuknak. A Transylvania Express Erdély táncaiból, muzsikájából válogat. Az előadással szeretnénk azt az üzenetet megfogalmazni, hogy a hagyományos kultúra tovább él mindnyájunkban, akik hiszünk a tradíció életben tartásának értékében, hisz jövőnk a hagyomány!

Felgördül a függöny, a füstszagú félhomályban halk jazz zene szól. A szóló trombita hangja első pillanatban varázsol el mindenkit a bárban. Éjszaka van. A félhomályban alig kivehető alakokról tudjuk, hogy fizikailag jelen vannak ugyan, de a zene varázsában gondolataik és lelkük már messze jár.

Orkán, szörnyű szélvész, vihar repíti be a térbe (a jelenbe? a valóságba?) a darab szereplőit, majd tovább sodorná őket (vissza a múltba vagy a tovább, a jövőbe?), de megvetik a lábukat, megkapaszkodnak (mibe? egymásba? az emlékeikbe? a vágyaikba?) és maradnak, maradni akarnak (hol? hol is vagyunk?).

"Bolond Atyám hívott Psychének,
Ez harmadik kereszt-nevem.
Mindég Amor karjában égek,
A Lélek és a Szerelem
Külön nemválható sohsem
Mígmásúlásiban reménylek,
Hívságos forgalomban élek,
Tarka s vidámaz életem;
S ha majdan eggyszer tsendre térek,
Nem forgok többé: meg-lelem,
Hogy Szerelemre vált a Lélek
S Lélekre vált a Szerelem.” Weöres Sándor

A Lábujjhegyen új évadában ismét játékra hívja egymást (és a közönséget) a két előadó, Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész: minden előadáson egy-egy hívószót vagy témát körbejárva idézik meg a tánc- és zenetörténet legendás alakjait, megkerülhetetlen mesterműveit és lebilincselő történeteit.

Liszt Ferenc Magyar rapszódiái a 19. századi magyar zenei identitás sűrített lenyomatai: szenvedély, virtuozitás és ösztönös erő elementáris találkozása. Az Inversedance-Fodor Zoltán Társulat új táncszínházi bemutatója ezt a sodró zenei univerzumot fordítja le kortárs koreográfiai nyelvre, amelyben a szabadságvágy, a küzdelem, a játékosság és az életenergia egyszerre szólal meg.

Táncszínházi előadásunkban a kamaszokat foglalkoztató témákat vesszük alapul, mint a szerelem, a fiú-lány szerepek, a testi és lelki változások, átmenet a gyermekkorból a felnőtt létbe, leválás a családról, a barátok szerepe, dacolni és ellenszegülni a felnőttek világával, végül pedig megbékélni, elfogadni egymást és önmagunkat.