Richard Wagner operáinak és zenedrámáinak színházi megszólaltatásához általában rendkívüli művészi erők és nagy létszámok szükségeltetnek, ezért világszerte kialakult a koncertszerű előadások gyakorlata, melyek során nem ritkán egy-egy felvonás, vagy – mint jelen esetben is – zenekari részletek sora ad képet a zseniális német újító művészetéről. more
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: Tuesday, October 31 2023 7:00PM
A középkori kézműves céhek életébe betekintést nyújtó vígopera, a Nürnbergi mesterdalnokok nyitányát Wagner 1862-ben, egy vasúti utazása során komponálta. Kezdetén két jellegzetes témát mutat be, amelyek aztán az opera fináléjában is megjelennek. A kontrasztos, lírai hangulatú melléktémára később Stolzingi Walther versenydalában ismerünk rá. A nyitány középső szakasza az inasok motívumát idézi, amelyből Wagner aztán egy mesteri fúgát szerkeszt, ami finom utalás a történet 16. századi miliőjére. Végül visszatér a két nyitótéma, mely lelkesítően felfokozott hangulatban zárja le az előjátékot.
A Tannhäuser-nyitány azt a lélektani kettősséget fogalmazza meg, mely egyúttal az opera drámai alaphelyzete is. A mű középpontjában Tannhäuser, a szent és a profán szerelem között tépelődő dalnok áll. Wagner ezt a kettős vonzást ragadja meg a remekbe szabott nyitányban. Kezdetben még csak a témák ellentétes karakterét érzékeljük, utóbb derül csak ki, hogy az egyik dallam a zarándokok kórusának dallama, a másik pedig Tannhäuser Vénuszt magasztaló éneke. Az előbbi a megváltás ígéretét, a másik az érzéki rajongást fejezi ki. A zenei anyag egyre himnikusabbá válik, majd a Vénusz érzéki csábítását érzékeltető klarinétszólót követően visszatérés következik, mely ünnepélyes emelkedettséggel zárja le a nyitányt.
Richard Wagner „fennkölt ünnepi színjátéka” – a Parsifal – azon kivételes zeneművek egyike, melyek valósággal mágikus vonzást gyakorolnak a hallgatóra. Az időskori mű partitúrája egy egész életen át tartó alkotói-fejlődési folyamat művészi letisztultságáról tanúskodik. Wagner híres vezérmotívum-technikája a legszervesebb módon jelenik meg a keresztény, a buddhista és a schopenhaueri filozófia elemeiből építkező zenedráma során. A Parsifal, a balga szent történetét feldolgozó darab harmadik felvonás-részlete – a Nagypénteki varázs – gyakran szólal meg önálló zenekari darabként is. Parsifal vezérmotívumával, egy fanfárfigurával kezdődik, de az ún. „drezdai ámen” zenei frázis is megjelenik benne. Wagner a „nagypénteki” főtémát szóló oboára bízza a mintegy tíz percnyi, transzcendens szépségű zenei folyamban.
A Trisztán és Izolda című zenedráma zenekari előjátékának kezdő harmóniája a legtöbbet hivatkozott zenei idézetek közé tartozik, akár Wagner zenei névjegyének is tekinthető. A szomorúság és reménytelenség ábrázolására szolgáló, lefelé hajló kromatikus dallamhoz Wagner egy ellentétesen mozgó, hasonló szólamot társít – mely a vágyakozás kifejezésére szolgál – és ekkor szólal meg az ún. Trisztán-akkord. Szokatlan, ám hatásos ez a disszonancia, melyet a zeneszerző egészen Izolda haláláig, a harmadik felvonás végéi nem old fel. Az előjátékhoz zenekari hangversenyeken általában az opera befejezése – a szerelmi halál – kapcsolódik, melynek során hatalmas érzelmi hullámok után, éteri harmóniában nyugszik meg a zene – jelezve a végső beteljesedést –, Trisztán és Izolda halálban való örök egyesülését.
Az Istenek alkonya című zenedráma Wagner Ring-tetralógiájának befejező darabja, mely a hős Siegfried halálát, és a germán istenek lakhelyének, a Walhallának a pusztulását meséli el. Partitúrája bővelkedik a szimfonikus fogantatású, önállóan is előadható részletekben, melyek közül a Siegfried rajnai útját bemutató zenekari közjáték, illetve a Gyászinduló hangzik el leggyakrabban.
– baljos –
Műsor: Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Nyitány / Tannhäuser – Nyitány / Parsifal – Nagypénteki varázs / Trisztán és Izolda – Előjáték és Izolda szerelmi halála / Istenek alkonya (részletek)
Közreműködik: Farkasréti Mária – ének / Kodály Filharmonikusok
Vezényel: Kollár Imre
Eleinte minden világos, ki kinek a kicsodája, ám közbeszól a kémia, meg egy tudálékos szexuálpszichológus..
Mága Zoltán - Debreceni Újévi Koncert - A hagyomány új fejezetet nyit 2026-ban kiemelkedő kulturális esemény érkezik el: Mága Zoltán Újévi Koncertjének hagyománya, amely Budapesten immár 18 alkalommal vált Magyarország és Európa egyik legjelentősebb kulturális eseményévé, most első ízben Debrecenbe érkezik, hogy új, országos hagyományt teremtsen.
Walk My World brings to life the tragic love story of Aeneas and Dido, an epic episode by the ancient Roman poet Virgil, where the mythic heroes of Troy and Carthage speak to you in the language of dance and contemporary circus. Step into a monumental space that engages all your senses, where a new reality unfolds before your eyes. Follow your own path and discover the legendary stories of the heroes. Step into a breathtaking realm where the games of gods, intrigue, and love fill every corner. Anything can happen: mysteries unravel, and enchanting characters draw you into their spell. Experience an ancient, mythic tale brought vividly to life through the artistry of contemporary circus and dance, in a modern and captivating form. Internationally renowned circus performers and dancers bring to life the gods, mortals, and fantastical creatures of myth.
Az előadás keresztény hitünk alapjaira kérdez rá, amelyben a bibliai történet és Szőcs Géza költői átirata szerves egységet alkot a…
2026. január 1-én immár tizennyolcadik alkalommal kerül megrendezésre Mága Zoltán Budapesti Újévi Koncertje, Magyarország és Európa egyik legjelentősebb kulturális eseménye.
Egy letűnt korszak lenyomata, amely ma is érvényes tükröt tart elénk: hőseink áldozatok, megváltást keresők, megbocsátásra képtelen tévelygők, szerelemre vágyók,…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
