Program


Tűzvarázs bérlet 2017/2018
5

Tűzvarázs bérlet 2017/2018

Tűzvarázs bérlet I.
2017. szeptember 25., hétfő 19:00

Jegytípusok


2 000 Ft - 2 500 Ft
2 jegytípus

Aktuális előadások






Műsor:

Hacsaturjan: Spartacus (válogatás)
Kodály: Galántai táncok
Kodály: Kállai kettős
Vezényel: Cser Ádám
Közreműködők:
Herencsár Viktória, Vladimir Homola - cimbalom

Azok a hetvenes évek! Új komfortérzés az otthonokban és az élet minden területén, városiasodással és rohamléptékű városfejlesztésekkel, egyre szélesebb csatornákon beszüremlő Nyugattal (még a panelházak egy része is dán mintájú volt!), farmernadrággal, automata mosógéppel, színes televízióval és: importált TV-sorozatokkal… Ki is ne emlékezne a mai középkorosztály tagjai ‒ vagy a generációkkal korábban születettek ‒ közül az Onedin családra, s annak zenéjére? A komponista viszont nem nyugati, hanem nagyon is keleti illetőségű volt: az örmény Aram Hacsaturján, aki hazájának folklorisztikus elemeit igen erőteljes vénával olvasztotta bele szerzeményeibe. Jellemzően a Spartacus c. balett (1950‒54) esetében is, amelynek egyik – kétségkívül nyugatiasabb hangzású – tételét, Spartacus és Phrygia Adagióját álmodták át az említett brit sorozat alkotói a végtelenbe hullámzó tenger „hangképévé”. A Miskolci Szimfonikus Zenekar bérletes nyitóhangversenyének élén válogatást hallhatnak az érdeklődők Hacsaturján Spartacusának tételeiből, s abból természetesen nem maradhat ki a komolyzenei slágerré vált Adagio sem.

Hacsaturján és Kodály Zoltán munkásságát összeköti a népzene iránti elköteleződésük. Az ötven esztendeje elhunyt magyar szerző pályáját bő hat évtizeden át kísérte folyamatosan a népi muzsika: annak megismerése, rendszerezése, feldolgozása. S hogy milyen nagyszerű műveket gyümölcsözve, arról a Kállai kettős (1950) már önmagában tanúskodhat. A nagykállói eredetű táncballada melódiafüzérét kórusra és népi zenekar hangzásvilágát idéző együttesre dolgozta föl a zeneszerző. De a paraszti mellett a teljes magyar hagyomány intenzíven foglalkoztatta az alkotó Kodályt, így a régi, dicső verbunkoszene is számos kompozíciójának ihletője lett. Közülük való a Galántai táncok (1933): művébe 1800 körül keletkezett dallamokat szőtt a – gyermekkorát részint épp Galántán leélő – zeneszerző, a darab mámoros forgatagával magyar kibontakozást, megújulást hirdetve egyúttal saját jelene számára.

A Szimfonikusok vendégeként Miskolcra immár hagyományosan visszalátogató Cantemus Vegyeskar Nyíregyházáról, a hazai kóruskultúra egyik fellegvárából érkezik, s az együttesek élén Cser Ádám, a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója áll majd a kora őszi estén.

Tűzvarázs bérlet II.
2017. november 06., hétfő 19:00

Műsor:

Mozart: A-dúr hegedűverseny
Mendelssohn: Lobgesang
Vezényel: Gál Tamás
Közreműködők:
Herczenik Anna - szoprán
Ács Gabriella - szoprán
Szerekován János - tenor
Oláh Vilmos - hegedű

Nagyszabású produkcióval készül a Szimfonikus Zenekar a reformáció 500. évfordulójára, Felix Mendelssohn-Bartholdy Lobgesang (Dicsőítő ének) címet viselő szimfonikus kantátáját – másképpen: II. szimfóniáját – megszólaltatva az október 31-éhez szűk hétnyire eső hangversenyen. Habár a mű eredetileg a könyvnyomtatás feltalálásának 400. évfordulójára készült, s így a Johannes Gutenberg tiszteletére Lipcsében rendezett ünnepségeken hangzott föl elsőként (1840), vallásos tartalmával párosuló magasztossága a komponista „Reformáció”-szimfóniájának méltó párjává teszi. Szövege a Biblia különböző részeiből – főként a Zsoltárok Könyvéből – való; előadói apparátusa vegyeskart, három szólistát és zenekart foglal magában.

Ámde Lipcsében sem akárhol, hanem épp a Tamás-templomban csendült föl annak idején a Lobgesang. S elmondhatni, Mendelssohn az évszázaddal előtte ugyanott működő J. S. Bach – minden idők legjelesebb protestáns zeneszerzője – által kitaposott úton haladt tovább művével, amelynek hangjain lehetetlen nem éreznünk a nagy előd és a barokk hagyomány szellemét, erejét. A mű eszmei síkja végső fokon összekapcsolja a világi és vallásos tartalmakat: az újszövetségi szavak a mű dramaturgiai csúcspontján – „Elmúlt az éjszaka, a nappal pedig eljött; vessük el ezért a sötétség cselekedeteit, és öltsük föl a világosság fegyvereit” – latens módon az emberiség új korszakára is vonatkoznak, amely a könyvnyomtatással következett el, hiszen a Gutenberg által elsőként kinyomtatott könyv épp a Biblia volt.

Mendelssohn választékos nyelvezetének egyik zenetörténeti előzményéül szolgált W. A. Mozart kifinomult lírája. Az A-dúr hegedűverseny (1775) bővelkedik költőibbnél költőibb szakaszokban, s ugyanúgy a szerzőre jellemző játékos szellemességekben. Példaként, a finálé kecses-gáláns menüett-zenéjébe egyszer csak „civilizálatlan” hangú törökös epizódot iktatott Mozart, melynek zenei világa ráadásul a magyar verbunkosmuzsika fordulataival is rokon. A versenyművet tolmácsoló Oláh Vilmos a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának első koncertmestere, aki szólistaként már négy földrészen járt eddig!

Tűzvarázs bérlet III.
2017. december 04., hétfő 19:00

Műsor:

Brahms: Tragikus nyitány
Schumann: a-moll zongoraverseny
Brahms–Schönberg: Zongoranégyes
Vezényel: Gál Tamás
Közreműködők: Leon Bernsdorf - zongora

Eredetileg még 2016 novemberére terveztük Johannes Brahms g-moll zongoranégyesének előadását Arnold Schönberg nagyzenekari átiratában, ám a különleges verzió betanulása és megszólaltatása a zenekar közbejött párizsi koncertútja miatt maradt el végül.

A négytételes műről nekünk valószínűleg a magyaros finálé jut eszünkbe elsőként. Brahms igen fiatalon elszegődött a miskolci születésű, s a szabadságharc után nyugatra emigrált Reményi Ede zongorakísérőjéül, akinek jóvoltából nyomban a magyar zene bűvkörébe került, s a kötődést nem sokkal később Joachim Józsefhez fűződő barátsága is megerősítette. Arnold Schönbergnek már kezdő zeneszerzőként Brahms volt az egyik ideálja, majd amerikai évei alatt ‒ Otto Klemperer karmester ösztönzésére ‒ nagyzenekarra hangszerelte meg a g-moll zongoranégyest. Színpompás átirata révén, mondhatni, egy „új Brahms-szimfóniával” ajándékozta meg a világot.

Brahms eredetileg is zenekarra írt művei között két koncertnyitány található: ezek egymás testvérdarabjai, sőt ellentétpárjai. Egyik az Akadémiai ünnepi, másik a Tragikus nyitány. Gyakorlatilag egyidejűleg keletkeztek (1880), s az előbbi humorát az utóbbi sötétebb tónusa ellensúlyozza: „az egyik csupa könny, a másik csupa nevetés” ‒ írta róluk maga a komponista. Ám a szerzői „tragikus” minősítés nem jelent egyoldalúságot a mű karaktereit illetően: a zenének legalább ugyanannyira sajátja a hamisítatlanul brahmsi, férfias pátosz, hősies kitárulkozás. A személyes vallomás erejével áthevítve.

Személyes vallomásosság tekintetében pedig aligha szárnyalhatóak túl azok a darabok, amelyeket a fiatal Brahms atyai pártfogója komponált. Robert Schumann zongoraköltészete maga az életre kelt, szabad romantikus fantázia – szeszélyes fellángolásaival, az intim líra páratlan gazdagságával, s elburkolt „üzeneteivel” a dallamhangok mögött. Az a-moll zongoraverseny esetében ide tartozik felesége, Clara (olaszosan: „Chiara”) nevének zenei motívummá formálása is (a név hangokkal helyettesíthető betűi révén: C-h-a-a). A míves zongoraszólamot a német Leon Bernsdorf, a 2016. évi Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny III. helyezettje tolmácsolja a decemberi estén.

Tűzvarázs bérlet IV.
2018. február 05., hétfő 19:00

Műsor:

Weber: A bűvös vadász nyitány
Saint-Saëns: a-moll csellóverseny
Hindemith: Mathis der Mahler – szimfónia
Vezényel: Gál Tamás
Közreműködők: Onczay Csaba - cselló

Carl Maria von Weber háromfelvonásos operája, A bűvös vadász (1821), mérföldkőnek számít a romantikus zene történetében. Varázslatos természetpoézis árad rögvest a Nyitány kürtmelódiáiból ‒ nem kevésbé a kíséret puha vonósakkordjaiból ‒, s e weberi „erdőzene” fogalommá vált. Az idilli hang párját a legalább annyira újszerű, népies réteg frissessége jelentette az operában. Ellentétüket pedig – az ábrázolásmód legfőbb úttöréseként – a sötét, démoni erőknek juttatott, hátborzongató taktusok képviselték. De a romantika egyik legfontosabb alapgondolata, a megváltás mozzanata is jelen volt már Weber leghíresebb színpadi művében. Az opera zenéjét és dramaturgiai vonalát előlegező Nyitány maga is remekmű.

A sötét erők hatalma, s a tőlük való szabadulás gondolatisága izzik át Paul Hindemith XX. századi német zeneszerző egyik legtöbbször hallható alkotásán, a Mathis, a festő című szimfónián is (1933‒34). Zenéje archaikus és modern elemek zseniális ötvözete. A három tétel – Angyalkoncert, Sírbatétel, Szent Antal megkísértése – egyetlen nagy ívű, drámai folyamatként hat, végpontján a fölzengő, s a Megváltó dicséretét hirdető gregorián korállal (Lauda Sion Salvatorem), majd Allelujával. Hindemith szimfóniájának és gyakorlatilag vele párhuzamosan készült, azonos című operájának főhőse a XV‒XVI. századi Matthias Grünewald festőművész. A három tételcím Grünewald monumentális fő művére, az isenheimi oltár képeire utal, amelyek eszmei üzenete ma is intenzíven foglalkoztatja korunk írástudóit.

E német művek forró drámaiságát francia muzsika választékos, árnyalt lírája ellensúlyozza a hangversenyen. Camille Saint-Saëns – szellemi mesterére, Liszt Ferencre jellemző módon – egyetlen tétellé fogta össze a-moll gordonkaversenyének (1872) zenei anyagát. Különböző, jól ismert romantikus karaktertípusok kelnek életre a műben: hol az érzelmes ábrándok hangján, hol heroikus lendülettel, hol pedig nosztalgikusan a múltba tekintve, XVIII. századot idéző, csipkefinom menüett-stílusjátékként.

A virtuóz gordonkaszólam tolmácsolója a Kossuth-díjas Onczay Csaba, generációjának egyik vezető magyar művésze hangszerén.

Tűzvarázs bérlet V.
2018. március 05., hétfő 19:00

Műsor:

Beethoven: III. Leonóra-nyitány
Mozart: Klarinétverseny
Dvořák: VII. szimfónia
Vezényel: David Curtis
Közreműködők:
Czimer Sándor - klarinét

A tavaszias, felszabadult hangú estet Antonín Dvořák közkedvelt nyitánya, a Karnevál vezeti be. Érdekes és sokatmondó a darab keletkezéstörténete: a romantikus cseh komponista három hangverseny-nyitányt írt meg egy lendülettel (1891–92). E ciklust alkotó művek A természetben, a Karnevál és az Othello címeket kapták, tartalmi világukat pedig ekképp kommentálta szerzőjük: Természet, Élet, Szerelem. Az Életet tehát ‒ zenéjének tarka forgatagával ‒ a Karnevál képviseli e műfajilag szokatlannak számító triptichon zeneköltői programjában. A középszakasz széles tablója ugyanakkor a társdarabra, A természetben című nyitányra is visszatekint.

Dvořák a zenetörténet „kilenc szimfóniás” szerzőinek egyike. Impozáns sorozatának 1889-ben komponált VIII. (G-dúr) darabja gyakran csendül föl a magyar hangversenytermekben, s elbűvölő természetpoézisével, helyenként tavasziasan euforikus hangjával ragadja meg ‒ deríti felhőtlen jókedvre ‒ hallgatóját. Folyamata nem nélkülözi persze a drámai összetevőket sem: hangnemi útját sötét és fénylő tónusok ellentéte kíséri végig, ámde rendre dúr kivilágosodásokhoz vezetve el. Így mindjárt az indulás hamisítatlanul szláv melankóliája szinte álomszerű folytatást nyer az éteri tisztaságú, ujjongó-örvendező főtémába oldódva, melyet a fuvola szólaltat meg játszi könnyedséggel. Tobzódó melódiabőség, áradó líra, átszellemült-finom nosztalgia és kirobbanó életöröm együttese jellemzi a kompozíció egészét. Leírhatatlan a III. (Scherzo) tétel bája! Méltán népszerűvé lett alkotása révén Dvořák a nagy elődök – főként Beethoven és Schubert – szellemi örökségét vitte tovább egyéni módon a szimfónia területén.

A valóban könnyed tónust az 1981-es születésű Oscar Navarro 2. klarinétversenye képviseli a műsorban. A spanyol szerző egyike korunk népszerű filmzene-komponistáinak, s a Miskolcon minden bizonnyal magyarországi bemutatóként fölcsendülő, 2012. évi alkotása szellemes meglepetésekkel tarkított, elegáns vonalvezetésű darab. Czimer Sándor, a Szimfonikusok klarinét szólamvezetője vállalkozott a mű tolmácsolására.

Tűzvarázs bérlet VI.
2018. április 09., hétfő 19:00

Műsor:

Grieg: Peer Gynt – I. szvit
Chopin: f-moll zongoraverseny
Beethoven: VI. szimfónia
Vezényel: Medveczky Ádám
Közreműködők: Réti Balázs - zongora

Ha szabad itt újból – s ki tudja, immár hányadszor a modern hangrögzítés korának beköszönte óta – visszakanyarodnunk a lakatlan sziget és a néhány magunkkal vihető lemez kérdéséhez: bizonyára nem kevesen volnának olyanok, akik semmi esetre sem hagynák otthon Edvard Grieg két Peer Gynt – szvitjét. S tapasztalatok szerint ezek közül is leginkább az első sorozat bűvöli el a zenerajongókat. Kezdete – a Reggeli hangulat felemelő, tiszta derűjével –, majd a gyász, finom érzékiség és humor tónusainak együttese a folytatás során: olyan egységet képez, ami nem véletlenül teszi „elnyűhetetlen” komolyzenei örökzölddé a norvég komponista remekét.

Ludwig van Beethoven legnapsugarasabb szimfóniája az F-dúr hangnemű Hatodik. Izzóan drámai szomszédjával ‒ a párhuzamosan komponált Ötödikkel ‒ különös ellentétpárt alkotnak. Ami hiányzik az egyikből, ott van a másikban: tulajdonságaik gyakorlatilag ellentétesek, s ősbemutatójuk idején (1808) még kölcsönösen egymás sorszámát viselték. Beethoven tételfeliratokkal látta el az általa Sinfonia pastorale-ként meghatározott Hatodikat, s azok mintegy kulcsot kínálnak a mű belső világához. A darab így egyetlen hatalmas ív, amely a naiv-falusi idilltől ‒ patakparti jeleneten, paraszti mulatság ironikus megidézésén és alpesi viharon át ‒ a finálé „Ó, dicső természet!” típusú felkiáltásáig, élethimnuszáig vezet. Természetközeliségével párosuló színvarázsa sokban a Peer Gynt „reggel”-zenéjének szellemi rokonává teszi Beethoven szimfóniáját.

A Sinfonia pastorale még csak előlegezte a romantikát ‒ így valamelyest azt a fajta szabad formálás- és kifejezésmódot is, amely majd Fryderyk Chopinnek és nemzedékének lett igazán a sajátja. Az ifjú lengyel géniusz mindössze tizenkilenc esztendős kori alkotása volt az f-moll zongoraverseny, s első nyilvános varsói koncertjének műsorán szerepelt 1830 márciusában. Ám a bensőséges líra, amely jórészt már e korai darab tételeit uralta, mindvégig az életmű egyik fő jellemzője maradt. A szólista Réti Balázs a Miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetének tanára, zenekarunk visszatérő vendégpartnere. A kiapadhatatlan tűzzel dirigáló Medveczky Ádám fellépése pedig mindig örömünnep városunkban!

Kövess minket!


Ajánló


HALOTT PÉNZ - Aréna Show

Papp László Budapest Sportaréna

Szóljatok anyunak, eljött az idő, hogy a Halott Pénz bevegye az Arénát!

Tokody Ilona: A TOKODY

Budapest Kongresszusi Központ

Tokody Ilona világhírű, Kossuth-díjas mesterművész és János Ács, az olasz operarepertoár szintén világhírű…

Ajándékozzon jegy.hu
ajándékutalványt!

Az ajándékutalvány, a jegy.hu rendszerében használható fel az elérhető programokra (színház, koncert, fesztivál, sport) történő jegyvásárláskor.

Interticket
Kultúra Kártya

A Kultúra Kártya szolgáltatásaival a jelenleg alkalmazott legnagyobb kedvezményeket vehetik igénybe a munkáltatók és munkavállalók

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön hírlevelünkből a legnépszerűbb programokról!

x

A felhasználói élmény növelése érdekében oldalunk cookie-kat használ. Oldalunk használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. RendbenTovábbi információ