Program


Tűzvarázs bérlet 2017/2018
5

Tűzvarázs bérlet 2017/2018

Tűzvarázs bérlet I.
2017. szeptember 25., hétfő 19:00

Jegytípusok


2 000 Ft - 2 500 Ft
2 jegytípus

Aktuális előadások








Műsor:

Hacsaturjan: Spartacus (válogatás)
Kodály: Galántai táncok
Kodály: Kállai kettős
Vezényel: Cser Ádám
Közreműködők:
Herencsár Viktória, Vladimir Homola - cimbalom

Azok a hetvenes évek! Új komfortérzés az otthonokban és az élet minden területén, városiasodással és rohamléptékű városfejlesztésekkel, egyre szélesebb csatornákon beszüremlő Nyugattal (még a panelházak egy része is dán mintájú volt!), farmernadrággal, automata mosógéppel, színes televízióval és: importált TV-sorozatokkal… Ki is ne emlékezne a mai középkorosztály tagjai ‒ vagy a generációkkal korábban születettek ‒ közül az Onedin családra, s annak zenéjére? A komponista viszont nem nyugati, hanem nagyon is keleti illetőségű volt: az örmény Aram Hacsaturján, aki hazájának folklorisztikus elemeit igen erőteljes vénával olvasztotta bele szerzeményeibe. Jellemzően a Spartacus c. balett (1950‒54) esetében is, amelynek egyik – kétségkívül nyugatiasabb hangzású – tételét, Spartacus és Phrygia Adagióját álmodták át az említett brit sorozat alkotói a végtelenbe hullámzó tenger „hangképévé”. A Miskolci Szimfonikus Zenekar bérletes nyitóhangversenyének élén válogatást hallhatnak az érdeklődők Hacsaturján Spartacusának tételeiből, s abból természetesen nem maradhat ki a komolyzenei slágerré vált Adagio sem.

Hacsaturján és Kodály Zoltán munkásságát összeköti a népzene iránti elköteleződésük. Az ötven esztendeje elhunyt magyar szerző pályáját bő hat évtizeden át kísérte folyamatosan a népi muzsika: annak megismerése, rendszerezése, feldolgozása. S hogy milyen nagyszerű műveket gyümölcsözve, arról a Kállai kettős (1950) már önmagában tanúskodhat. A nagykállói eredetű táncballada melódiafüzérét kórusra és népi zenekar hangzásvilágát idéző együttesre dolgozta föl a zeneszerző. De a paraszti mellett a teljes magyar hagyomány intenzíven foglalkoztatta az alkotó Kodályt, így a régi, dicső verbunkoszene is számos kompozíciójának ihletője lett. Közülük való a Galántai táncok (1933): művébe 1800 körül keletkezett dallamokat szőtt a – gyermekkorát részint épp Galántán leélő – zeneszerző, a darab mámoros forgatagával magyar kibontakozást, megújulást hirdetve egyúttal saját jelene számára.

A Szimfonikusok vendégeként Miskolcra immár hagyományosan visszalátogató Cantemus Vegyeskar Nyíregyházáról, a hazai kóruskultúra egyik fellegvárából érkezik, s az együttesek élén Cser Ádám, a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója áll majd a kora őszi estén.

Tűzvarázs bérlet II.
2017. november 06., hétfő 19:00

Műsor:

Mozart: A-dúr hegedűverseny
Mendelssohn: Lobgesang
Vezényel: Gál Tamás
Közreműködők:
Herczenik Anna - szoprán
Ács Gabriella - szoprán
Szerekován János - tenor
Oláh Vilmos - hegedű

Nagyszabású produkcióval készül a Szimfonikus Zenekar a reformáció 500. évfordulójára, Felix Mendelssohn-Bartholdy Lobgesang (Dicsőítő ének) címet viselő szimfonikus kantátáját – másképpen: II. szimfóniáját – megszólaltatva az október 31-éhez szűk hétnyire eső hangversenyen. Habár a mű eredetileg a könyvnyomtatás feltalálásának 400. évfordulójára készült, s így a Johannes Gutenberg tiszteletére Lipcsében rendezett ünnepségeken hangzott föl elsőként (1840), vallásos tartalmával párosuló magasztossága a komponista „Reformáció”-szimfóniájának méltó párjává teszi. Szövege a Biblia különböző részeiből – főként a Zsoltárok Könyvéből – való; előadói apparátusa vegyeskart, három szólistát és zenekart foglal magában.

Ámde Lipcsében sem akárhol, hanem épp a Tamás-templomban csendült föl annak idején a Lobgesang. S elmondhatni, Mendelssohn az évszázaddal előtte ugyanott működő J. S. Bach – minden idők legjelesebb protestáns zeneszerzője – által kitaposott úton haladt tovább művével, amelynek hangjain lehetetlen nem éreznünk a nagy előd és a barokk hagyomány szellemét, erejét. A mű eszmei síkja végső fokon összekapcsolja a világi és vallásos tartalmakat: az újszövetségi szavak a mű dramaturgiai csúcspontján – „Elmúlt az éjszaka, a nappal pedig eljött; vessük el ezért a sötétség cselekedeteit, és öltsük föl a világosság fegyvereit” – latens módon az emberiség új korszakára is vonatkoznak, amely a könyvnyomtatással következett el, hiszen a Gutenberg által elsőként kinyomtatott könyv épp a Biblia volt.

Mendelssohn választékos nyelvezetének egyik zenetörténeti előzményéül szolgált W. A. Mozart kifinomult lírája. Az A-dúr hegedűverseny (1775) bővelkedik költőibbnél költőibb szakaszokban, s ugyanúgy a szerzőre jellemző játékos szellemességekben. Példaként, a finálé kecses-gáláns menüett-zenéjébe egyszer csak „civilizálatlan” hangú törökös epizódot iktatott Mozart, melynek zenei világa ráadásul a magyar verbunkosmuzsika fordulataival is rokon. A versenyművet tolmácsoló Oláh Vilmos a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának első koncertmestere, aki szólistaként már négy földrészen járt eddig!

Tűzvarázs bérlet III.
2017. december 04., hétfő 19:00

Műsor:

Brahms: Tragikus nyitány
Schumann: a-moll zongoraverseny
Brahms–Schönberg: Zongoranégyes
Vezényel: Gál Tamás
Közreműködők: Leon Bernsdorf - zongora

Eredetileg még 2016 novemberére terveztük Johannes Brahms g-moll zongoranégyesének előadását Arnold Schönberg nagyzenekari átiratában, ám a különleges verzió betanulása és megszólaltatása a zenekar közbejött párizsi koncertútja miatt maradt el végül.

A négytételes műről nekünk valószínűleg a magyaros finálé jut eszünkbe elsőként. Brahms igen fiatalon elszegődött a miskolci születésű, s a szabadságharc után nyugatra emigrált Reményi Ede zongorakísérőjéül, akinek jóvoltából nyomban a magyar zene bűvkörébe került, s a kötődést nem sokkal később Joachim Józsefhez fűződő barátsága is megerősítette. Arnold Schönbergnek már kezdő zeneszerzőként Brahms volt az egyik ideálja, majd amerikai évei alatt ‒ Otto Klemperer karmester ösztönzésére ‒ nagyzenekarra hangszerelte meg a g-moll zongoranégyest. Színpompás átirata révén, mondhatni, egy „új Brahms-szimfóniával” ajándékozta meg a világot.

Brahms eredetileg is zenekarra írt művei között két koncertnyitány található: ezek egymás testvérdarabjai, sőt ellentétpárjai. Egyik az Akadémiai ünnepi, másik a Tragikus nyitány. Gyakorlatilag egyidejűleg keletkeztek (1880), s az előbbi humorát az utóbbi sötétebb tónusa ellensúlyozza: „az egyik csupa könny, a másik csupa nevetés” ‒ írta róluk maga a komponista. Ám a szerzői „tragikus” minősítés nem jelent egyoldalúságot a mű karaktereit illetően: a zenének legalább ugyanannyira sajátja a hamisítatlanul brahmsi, férfias pátosz, hősies kitárulkozás. A személyes vallomás erejével áthevítve.

Személyes vallomásosság tekintetében pedig aligha szárnyalhatóak túl azok a darabok, amelyeket a fiatal Brahms atyai pártfogója komponált. Robert Schumann zongoraköltészete maga az életre kelt, szabad romantikus fantázia – szeszélyes fellángolásaival, az intim líra páratlan gazdagságával, s elburkolt „üzeneteivel” a dallamhangok mögött. Az a-moll zongoraverseny esetében ide tartozik felesége, Clara (olaszosan: „Chiara”) nevének zenei motívummá formálása is (a név hangokkal helyettesíthető betűi révén: C-h-a-a). A míves zongoraszólamot a német Leon Bernsdorf, a 2016. évi Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny III. helyezettje tolmácsolja a decemberi estén.

Tűzvarázs bérlet IV.
2018. február 05., hétfő 19:00

Műsor:

Weber: A bűvös vadász nyitány
Saint-Saëns: a-moll csellóverseny
Hindemith: Mathis der Mahler – szimfónia
Vezényel: Gál Tamás
Közreműködők: Onczay Csaba - cselló

Carl Maria von Weber háromfelvonásos operája, A bűvös vadász (1821), mérföldkőnek számít a romantikus zene történetében. Varázslatos természetpoézis árad rögvest a Nyitány kürtmelódiáiból ‒ nem kevésbé a kíséret puha vonósakkordjaiból ‒, s e weberi „erdőzene” fogalommá vált. Az idilli hang párját a legalább annyira újszerű, népies réteg frissessége jelentette az operában. Ellentétüket pedig – az ábrázolásmód legfőbb úttöréseként – a sötét, démoni erőknek juttatott, hátborzongató taktusok képviselték. De a romantika egyik legfontosabb alapgondolata, a megváltás mozzanata is jelen volt már Weber leghíresebb színpadi művében. Az opera zenéjét és dramaturgiai vonalát előlegező Nyitány maga is remekmű.

A sötét erők hatalma, s a tőlük való szabadulás gondolatisága izzik át Paul Hindemith XX. századi német zeneszerző egyik legtöbbször hallható alkotásán, a Mathis, a festő című szimfónián is (1933‒34). Zenéje archaikus és modern elemek zseniális ötvözete. A három tétel – Angyalkoncert, Sírbatétel, Szent Antal megkísértése – egyetlen nagy ívű, drámai folyamatként hat, végpontján a fölzengő, s a Megváltó dicséretét hirdető gregorián korállal (Lauda Sion Salvatorem), majd Allelujával. Hindemith szimfóniájának és gyakorlatilag vele párhuzamosan készült, azonos című operájának főhőse a XV‒XVI. századi Matthias Grünewald festőművész. A három tételcím Grünewald monumentális fő művére, az isenheimi oltár képeire utal, amelyek eszmei üzenete ma is intenzíven foglalkoztatja korunk írástudóit.

E német művek forró drámaiságát francia muzsika választékos, árnyalt lírája ellensúlyozza a hangversenyen. Camille Saint-Saëns – szellemi mesterére, Liszt Ferencre jellemző módon – egyetlen tétellé fogta össze a-moll gordonkaversenyének (1872) zenei anyagát. Különböző, jól ismert romantikus karaktertípusok kelnek életre a műben: hol az érzelmes ábrándok hangján, hol heroikus lendülettel, hol pedig nosztalgikusan a múltba tekintve, XVIII. századot idéző, csipkefinom menüett-stílusjátékként.

A virtuóz gordonkaszólam tolmácsolója a Kossuth-díjas Onczay Csaba, generációjának egyik vezető magyar művésze hangszerén.

Tűzvarázs bérlet V.
2018. március 05., hétfő 19:00

Műsor:

Beethoven: III. Leonóra-nyitány
Mozart: Klarinétverseny
Dvořák: VII. szimfónia
Vezényel: David Curtis
Közreműködők:
Czimer Sándor - klarinét

A tavaszias, felszabadult hangú estet Antonín Dvořák közkedvelt nyitánya, a Karnevál vezeti be. Érdekes és sokatmondó a darab keletkezéstörténete: a romantikus cseh komponista három hangverseny-nyitányt írt meg egy lendülettel (1891–92). E ciklust alkotó művek A természetben, a Karnevál és az Othello címeket kapták, tartalmi világukat pedig ekképp kommentálta szerzőjük: Természet, Élet, Szerelem. Az Életet tehát ‒ zenéjének tarka forgatagával ‒ a Karnevál képviseli e műfajilag szokatlannak számító triptichon zeneköltői programjában. A középszakasz széles tablója ugyanakkor a társdarabra, A természetben című nyitányra is visszatekint.

Dvořák a zenetörténet „kilenc szimfóniás” szerzőinek egyike. Impozáns sorozatának 1889-ben komponált VIII. (G-dúr) darabja gyakran csendül föl a magyar hangversenytermekben, s elbűvölő természetpoézisével, helyenként tavasziasan euforikus hangjával ragadja meg ‒ deríti felhőtlen jókedvre ‒ hallgatóját. Folyamata nem nélkülözi persze a drámai összetevőket sem: hangnemi útját sötét és fénylő tónusok ellentéte kíséri végig, ámde rendre dúr kivilágosodásokhoz vezetve el. Így mindjárt az indulás hamisítatlanul szláv melankóliája szinte álomszerű folytatást nyer az éteri tisztaságú, ujjongó-örvendező főtémába oldódva, melyet a fuvola szólaltat meg játszi könnyedséggel. Tobzódó melódiabőség, áradó líra, átszellemült-finom nosztalgia és kirobbanó életöröm együttese jellemzi a kompozíció egészét. Leírhatatlan a III. (Scherzo) tétel bája! Méltán népszerűvé lett alkotása révén Dvořák a nagy elődök – főként Beethoven és Schubert – szellemi örökségét vitte tovább egyéni módon a szimfónia területén.

A valóban könnyed tónust az 1981-es születésű Oscar Navarro 2. klarinétversenye képviseli a műsorban. A spanyol szerző egyike korunk népszerű filmzene-komponistáinak, s a Miskolcon minden bizonnyal magyarországi bemutatóként fölcsendülő, 2012. évi alkotása szellemes meglepetésekkel tarkított, elegáns vonalvezetésű darab. Czimer Sándor, a Szimfonikusok klarinét szólamvezetője vállalkozott a mű tolmácsolására.

Tűzvarázs bérlet VI.
2018. április 09., hétfő 19:00

Műsor:

Grieg: Peer Gynt – I. szvit
Chopin: f-moll zongoraverseny
Beethoven: VI. szimfónia
Vezényel: Medveczky Ádám
Közreműködők: Réti Balázs - zongora

Ha szabad itt újból – s ki tudja, immár hányadszor a modern hangrögzítés korának beköszönte óta – visszakanyarodnunk a lakatlan sziget és a néhány magunkkal vihető lemez kérdéséhez: bizonyára nem kevesen volnának olyanok, akik semmi esetre sem hagynák otthon Edvard Grieg két Peer Gynt – szvitjét. S tapasztalatok szerint ezek közül is leginkább az első sorozat bűvöli el a zenerajongókat. Kezdete – a Reggeli hangulat felemelő, tiszta derűjével –, majd a gyász, finom érzékiség és humor tónusainak együttese a folytatás során: olyan egységet képez, ami nem véletlenül teszi „elnyűhetetlen” komolyzenei örökzölddé a norvég komponista remekét.

Ludwig van Beethoven legnapsugarasabb szimfóniája az F-dúr hangnemű Hatodik. Izzóan drámai szomszédjával ‒ a párhuzamosan komponált Ötödikkel ‒ különös ellentétpárt alkotnak. Ami hiányzik az egyikből, ott van a másikban: tulajdonságaik gyakorlatilag ellentétesek, s ősbemutatójuk idején (1808) még kölcsönösen egymás sorszámát viselték. Beethoven tételfeliratokkal látta el az általa Sinfonia pastorale-ként meghatározott Hatodikat, s azok mintegy kulcsot kínálnak a mű belső világához. A darab így egyetlen hatalmas ív, amely a naiv-falusi idilltől ‒ patakparti jeleneten, paraszti mulatság ironikus megidézésén és alpesi viharon át ‒ a finálé „Ó, dicső természet!” típusú felkiáltásáig, élethimnuszáig vezet. Természetközeliségével párosuló színvarázsa sokban a Peer Gynt „reggel”-zenéjének szellemi rokonává teszi Beethoven szimfóniáját.

A Sinfonia pastorale még csak előlegezte a romantikát ‒ így valamelyest azt a fajta szabad formálás- és kifejezésmódot is, amely majd Fryderyk Chopinnek és nemzedékének lett igazán a sajátja. Az ifjú lengyel géniusz mindössze tizenkilenc esztendős kori alkotása volt az f-moll zongoraverseny, s első nyilvános varsói koncertjének műsorán szerepelt 1830 márciusában. Ám a bensőséges líra, amely jórészt már e korai darab tételeit uralta, mindvégig az életmű egyik fő jellemzője maradt. A szólista Réti Balázs a Miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetének tanára, zenekarunk visszatérő vendégpartnere. A kiapadhatatlan tűzzel dirigáló Medveczky Ádám fellépése pedig mindig örömünnep városunkban!

Kövess minket!


Ajánló


OMEGA 55

Papp László Budapest Sportaréna

Az Omega velünk élő történelem. 55 éve bizonyítják újra és újra, hogy különleges…

Sarah Brightman - Royal Christmas Gala

Papp László Budapest Sportaréna

Tizenhárom év után ismét színpadra lép Magyarországon minden idők legsikeresebb szopránja, Sarah Brightman.

Régi hagyomány, hogy a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Csajkovszkij egyik legnépszerűbb balettjével, e halhatatlan…

Ajándékozzon jegy.hu
utalványt!

Az ajándékutalvány, a jegy.hu rendszerében használható fel az elérhető programokra (színház, koncert, fesztivál, sport) történő jegyvásárláskor.

Interticket
Kultúra Kártya

A Kultúra Kártya szolgáltatásaival a jelenleg alkalmazott legnagyobb kedvezményeket vehetik igénybe a munkáltatók és munkavállalók

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön hírlevelünkből a legnépszerűbb programokról!

x

A felhasználói élmény növelése érdekében oldalunk cookie-kat használ. Oldalunk használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. RendbenTovábbi információ