Túl zajos magány

„Harmincöt éve dolgozom a papírbegyűjtőben, és ez az én love storym.”

Őfensége pincére, Maryska, Frantisek, Pepin bácsi – ugye ismerősen csengenek ezek a nevek?

HRABAL „udvari” színházi rendezőjének, IVO KROBOTNAK első nyíregyházi rendezése ugyanis mindjárt meghozta a színház történetének eddigi legnagyobb elismerését, az 1987-es Avignoni Színházi Fesztivál különdíját.

Vajon várhat-e ránk hasonló megtiszteltetés közel harminc évvel a hőskor után?

Rendező: IVO KROBOT

A drámaíró, színházi író, rendező és tanár egykor kellékesként kezdte egy regionális színházban, ekkor szeretett bele ebbe a világba. Mára már nem csak Csehországban, de hazánkban is fémjeleznek nevével számos színpadi művet.