"...sűrűn lapozván a drámairodalmat, Rómeó és Júliától a királydrámákon keresztül III. Richárdig értem, egyre jobban nyomasztott az a tény, hogy a lendületes, fordulatokban gazdag történelmünk miért nincs színpadra írva? Hogyan juthatott el egy olyan közösség, mint a magyar, amely oly sok évszázadon keresztül szinte folyamatosan fegyverrel védte hazáját, egy sorsdöntő háború végén az önkéntes önlefegyverzésig, a pacifizmusig, majd a nemzeti önpusztításig?"
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Az oldalon elérhető utolsó előadás dátuma: 2023. november 29. szerda, 19:00
Tizennyolc
Szabadkán születtem, Délvidéken. Tőlünk tizenegy kilométerre északra húzódott a magyar határ.
A városban mindenki folyékonyan beszélt magyarul. Ha az ember nagyritkán olyan délről betelepített jöttmenttel futott össze, aki nem értett magyarul, az eseményszámba ment, hírértékkel rendelkezett. A családom megkérdőjelezhetetlen magyarságtudattal rendelkezett. A gyermekszobában a mesék szinte mindig a Magyar Királyságról, és az érte küzdő hősökről szóltak. Sokáig fel sem fogtam, hogy nem Magyarországon élek. Ez a tény az iskolában vált egyértelművé. A magyar történelmet tanultuk, egészen az I. Világháborúig. Ott megállt a világ, megállt a tananyag, eltűnt minden magyarázat, csend ült el minden tanáron, minden osztályon, minden gyermek mindenre kíváncsi izgága lelkén. Bár többségben voltunk szülővárosunkban, mégis kisebbség lettünk. Mi történt velünk azon az őszön? Senki erre semmilyen választ nem tudott adni. Később kaptunk ugyan válaszokat, de azok messze voltak attól, hogy megnyugtatóan kielégítsék természetes érdeklődésünket. A dátumot, az eseményt és az abban résztvevő személyeket sűrű homály fedte. Súlyosbította a helyzetet, hogy ezt a sűrű homályt, vagy inkább sötét éjszakát, a félrebeszélés és a tudatlanság köde övezte. Ennek ellenére mindig is éreztem, hogy a ködön túl rejtőzik a jelenünket eredményező múltunk egyik legfontosabb eseménye. Minél inkább tudatára ébredtem, hogy a szülőföldem nem tartozik a hazámhoz, annál inkább egyértelművé lett számomra, hogy koronázó nemzetből szolganéppé süllyedtünk.
Később, amikor sűrűn lapozván a drámairodalmat, Rómeó és Júliától a királydrámákon keresztül III. Richárdig értem, egyre jobban nyomasztott az a tény, hogy a lendületes, fordulatokban gazdag történelmünk miért nincs színpadra írva? Hogyan juthatott el egy olyan közösség, mint a magyar, amely oly sok évszázadon keresztül szinte folyamatosan fegyverrel védte hazáját, egy sorsdöntő háború végén az önkéntes önlefegyverzésig, a pacifizmusig, majd a nemzeti önpusztításig? Hogyan uralkodhatott el az a vakság, amely megakadályozta a tisztánlátást, amely egyértelművé teszi minden háború alatt, hogy nem csak a háború a politika folytatása más eszközökkel, de a háború utáni béke is a háború folytatása más eszközökkel.
Szerelem és szenvedély, ármány, gyűlölet és halál, fondorlat és megbélyegzés szálain fut az izgalmas cselekmény, amely egyéni sorsokon keresztül eleveníti fel 1918 októberének utolsó három napját, azok megrázó történéseit. Megmutatja, hogyan jutott el egy olyan közösség, mint a magyar, amely oly sok évszázadon keresztül szinte folyamatosan fegyverrel védte hazáját, egy sorsdöntő háború végén az önkéntes önlefegyverzésig, a pacifizmusig, majd a nemzeti önpusztításig. Az 1918-as esztendő mérföldkőnek számít a magyar történelemben. Sok minden történt abban az évben, ami előrevetítette a két évvel későbbi trianoni békediktátumot. Az első világháború századik évfordulóján, sok szomorú eseményre emlékezünk. A TIZENNYOLC a nagy háború utolsó évében játszódik, és a Magyar Királyság szétesését mutatja be. Próbálja megfejteni az okokat, bemutatni a történéseket, melyek idáig vezettek.
Szereposztás
Uzsoki báró Szurmay Sándor: ..........................................................................................Tokaji Csaba
Államtitkár: ........................................................................................................................Kálló Béla Jászai Mari-díjas
Baronessz: ........................................................................................................................Tóth Zsuzsi
Fadett: ...............................................................................................................................Szorcsik Kriszta
Tisza István: .......................................................................................................................Dóczy Péter
Cudar, Főhadnagy, ifj. Linder Béla: ....................................................................................Boros Ádám
Pogány, id. Linder Béla: .....................................................................................................Kákonyi Tibor
Wekerle Sándor: ................................................................................................................Krizsik Alfonz
Vezérőrnagy, Temetőőr, Huszár: ....................................................................................... Csizmadia Gergely/Pelsőczy László
Szárnysegéd: .....................................................................................................................Incze Máté/Molnár Zoltán
Alkotók:
Díszlet-és jelmeztervező: Húros Annamária
Dramaturg: Szigeti Réka
Írta és rendezte: Andrási Attila Jászai-Mari díjas
A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola.
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán.
Megható, humoros és inspiráló igaz történet barátságról, összetartásról, és arról, hogy néha a legmerészebb ötletek hoznak valódi változást.
A dalok tovább élnek, mint a zsarnokok. Mi bújik meg legendák fénytörésében A walesi bárdok jól ismert sorai mögött?
Valentin-napon nagyszabású koncertshow Budapesten, a Stefánia Palotában: Igazán nők! Jónás Andrea, Fehér Adrienn és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar koncertje…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
