Sziget Fesztivál - APERO KEMPING JEGY

1993-ban egy híres magyar zeneszerzőről elnevezett utcában (Erkel Ferenc), egy híres magyar költő egykori lakásában (Arany János), egy ismert magyar dalszerző, énekes, költő (Müller Péter Sziámi) megfogalmazott néhány szlogent egy akkor körvonalazódó rendezvénnyel kapcsolatban. „Kell egy hét együttlét”, „Világegyetemisták találkozója” és „A Szigetország, ahol mindent szabad, de semmit sem muszáj”. Ezzel a három jelmondattal próbálták meg leírni azt a rendezvényt, amiről akkoriban egy lelkes baráti társaság álmodozott. „A szabadság mindig is kulcsszó volt nekünk, s ha akkor még nem is tudtuk, milyen egy „igazi” fesztivál, azt gondoltuk, éreztük, hogy csakis olyan lehet, ahol ez emberek kényszer és kötöttség nélkül, a hétköznapok nyűgeit maguk mögött hagyva, boldogságban, békességben tölthetnek együtt egy egész hetet” – emlékszik vissza Gerendai a kezdetekre. „De az önfeledt nyaralás mellett másmilyen szabadságélményt is akartunk nyújtani az akkori fiataloknak, ez pedig a választás szabadsága” – folytatja a Sziget-alapító. „Egy olyan közösségi helyet terveztünk, ahol, megtalálható minden, ami szemnek és fülnek ingere és persze szájnak és testnek, hiszen azt terveztük, hogy ez az egy hét együttlét egy felejthetetlen élményt nyújt majd az érkezőknek minden téren egyaránt. Azt mondtuk, hogy a Sziget nem csak egy fizikai értelmében önálló földdarab, hanem a kivonulásunk szimbóluma. Egy önálló szigetország, egy városállam, a „Szabadság Szigete”, ami egy hétre kinő a semmiből és aztán újra eltűnik a föld színéről. ” Időközben generációk nőttek fel, s azóta több mint 6 millióan tapasztalhatták meg személyesen, hogy ha valaki átlépi a Sziget határait, akkor valóban olyan, mintha egy önálló országba érkezne. A külvilághoz képest valami egészen más, egy sokkal szerethetőbb és élhetőbb világ fogadja a látogatót. Létrejött tehát a Sziget, ami tényleg egy önálló földrész, egy K-hídon túli világ, ahová belépve magunk mögött hagyjuk a hétköznapok nyűgeit és belevetjük magunkat egy vibráló élményhömpölybe.