Švejk // Cseh Kulturális Napok
Hašek klasszikusa talán a legismertebb és legnépszerűbb cseh irodalmi mű Magyarországon, és éppen emiatt hajlamosak is vagyunk romantizálni annak groteszkbe hajló főhősét.
Hašek klasszikusa talán a legismertebb és legnépszerűbb cseh irodalmi mű Magyarországon, és éppen emiatt hajlamosak is vagyunk romantizálni annak groteszkbe hajló főhősét.
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Az oldalon elérhető utolsó előadás dátuma: 2026. március 28. szombat, 19:00
Hovatovább sokan a cseh nemzet egészével azonosítják a švejki lelket, miközben a csehek – ahogy Patrik Ouředník egyik esszéjében rámutat – egyszerre büszkék erre a hagyományra, és egyszerre szégyellik azt: „inkább afféle családi albumként kezelik, amit gondosan elrakva őrzünk a fiók mélyén, de amit nem szívesen mutogatunk idegeneknek, vagy csak miután előzetesen kiválogattuk a képeket.” Ahogy a csehekre, úgy ránk is igaz a művel kapcsolatos skizofrén viszony, csak míg az előbbi inkább néplélektani, utóbbi egy ellentétes történelmi nézőpontból fakad. Hiszen hiába veszítjük el közösen a világháborút, a felbomló monarchia helyén ők új országot nyernek, mi pedig területeket (részben az ő javukra) veszítünk. Előadásunkban ezt a kettőséget szeretnénk megőrizni úgy, hogy közben nem sérül a mű alaphumora. Švejk történelmi bolyongása éppen ezért apropó lehet saját közép-európaiságunk felülvizsgálatára is.
Szereplők
Švejk............................................................ Kárpáti Barnabás
Katz.............................................................. Széplaky Géza
Lukáš............................................................ Wettstein Márk
Katona.......................................................... Gerő Ádám
Katona.......................................................... Csuka János
Katona.......................................................... Téglás Márton
Az Örök Nő................................................... Orbán Nelli
Švejk mama.................................................. Kéner Gabi
Egy józanító hang Budapestről..................... Kovács J. István
Alkotók
Látvány: Orth M. Dániel
Szcenika: Perger László
Videó: Tinordi-Karvaly Bence
Technika: Braun Barna
Dalszövegek: Vörös István (József Attila-díjas)
Zenészek: Smokin’ Chimney zenekar
Zeneszerző, produkciós vezető: Bucz Magor
Rendezte: Kaj Ádám
A Walk My World Vergilius eposzát, Aeneas és Dido tragikus szerelmi történetét kelti életre, melyben Trója és Karthágó mitikus hősei a tánc és az újcirkusz nyelvén szólnak hozzád. A minden érzékszervre ható monumentális térbe belépve egy másik valóság tárul fel: saját utadon járva fedezed fel a hősök történeteit. Istenek játszmái, ármány és szerelem szövik át a lélegzetelállító installációk világát, ahol bármi megtörténhet: rejtélyek bontakoznak ki, elbűvölő karakterek csábítanak. Az ősi, mitikus történetet illetve a mítoszokból ismert isteneket, halandókat és különös lényeket nemzetközi hírű artisták és táncművészek keltik életre.
Miért aktuális ma is a világ legismertebb szerelmi tragédiája, Rómeó és Júlia négyszáz éves története? Mert a szerelem örök, az ifjonti lázadás ismerős, és a világ még mindig tele van értelmetlen ellentétekkel.
Hogy milyenek a magyarok? A választ egy fergeteges koncerten adja meg a Budafoki Dohnányi Zenekar! Brahms, Liszt, Csajkovszkij, Mancusi és…
Emblematikus filmzenék A bagdadi tolvaj zenéjétől a Psychón át a Star Wars főtémájáig. Válogatás olyan zenékből, amik saját jogukon is a…
A Fővárosi Nagycirkusz és a Kazanyi Állami Cirkusz közös produkciója, a MIRÁZS, a magyar és közép-ázsiai őstörténet legendás világába repíti…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!