(S)IKERTÖRTÉNETEK 6. Páros beszélgetések Vendég: Nádas Péter és Szűcs Attila

Vendégek: Nádas Péter író és Szűcs Attila festőművész

Moderátor: Bazsányi Sándor szerkesztő (MŰÚT), kritikus

Nádas Péter Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, esszéista. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, 2000 óta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. A nemzetközi szcénában is számos díjjal ismerték el: Österreichische Staatspreis für Europäische Literatur, Leipziger Buchpreis zur Europäischen Verständigung, Prix du Meilleur Livre Étranger, Franz Kafka-díj, Brücke Berlin-díj, Würth-díj stb. Neve több évben is feltűnt az irodalmi Nobel-díjra esélyesek listáján.

Karrierjét 1961-ben kezdte fotóriporterként a Nők Lapjánál, majd a Pest Megyei Hírlap munkatársa lett, 1969-től pedig szabadfoglalkozású íróként alkot. 2006-ban a Berlini Művészeti Akadémia választotta a tagjai közé. Számtalan hazai elismerést kapott, többek között József Attila-, Déry Tibor-, Kossuth-, Márai Sándor-díjat.

A Magyar irodalom története című kötetben így jellemezték a munkásságát: „Nagy formátumú egyéniség, akiben a különleges írói tehetség szenvedélyes igazságkereséssel társul, megvesztegethetetlen erkölccsel és kivételes intellektussal, ezért is kivált sajnálatos, hogy jelentőségét a szélesebb közvélemény máig nem eléggé ismeri. Mindig is az egészet akarta, a látható valóság mögött munkáló bonyolultabb, tektonikus erőterek rejtett rendszereinek felszínre hozását, így pályája is rendhagyónak mondható. A jelentől indult, a társadalmi meghatározottságokat azután a történelem felől értelmezte. Szívósan építve-mélyítve magát, végül a személyiséget legarchaikusabban befolyásoló ösztönök szintjéig jutott, a kifejezésformákban is kikísérletezve egy lehetséges szintézis alapelemeit.”.

Legutóbbi nagy hatású és sikerű, számos nyelvre lefordított, monumentális alkotásai a Párhuzamos történetek című nagyregény, és a Világló részletek című memoár.

Szűcs Attila miskolci születésű, Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a magyarországi és a nemzetközi képzőművészet kiemelkedő alakja. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult festő szakon, majd itt posztgraduális tanulmányokat is folytatott. Elnyerte a Derkovits-, majd a Barcsay-ösztöndíjat is. A tanulás után tanított is, előbb a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában, majd a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Az 1980-as évek végétől szerepel képzőművészeti kiállításokon. Nemzetközi szinten hazánk egyik leginkább elismert festője, számos egyéni kiállítása mellett a kétezres évektől kezdve a legjelentősebb csoportos kiállításokon képviseltette magát. 2016-ban a kikiáltási ár négyszereséért ütötték le művét a Sotheby's Contemporary East aukcióján Londonban – fiatal művész esetében hasonlóra még nem volt példa a magyar kortárs festészet történetében.

A művészetről alkotott véleményét egy interjújában így fogalmazta meg: „A művészetnek két alapvető aspektusa van, ami egyfelől az alkotótól, másfelől a befogadótól ered. Amikor festőként a művel foglalkozom, az egy elképesztően felszabadító élmény az egyik oldalon. A teljes odaadásomat igényli, de semmilyen garancia nincs a folyamat végét illetően. Legfeljebb imádkozni tudok, hogy egy kegyelmi állapot következtében sikerüljön valamit létrehozni. A befogadói részről pedig ezt mindenkinek hasonlóan kellene tudni megélni, amikor találkozik egy művel. Ez nem lehet kizárólag egy szűk réteg. Jó esetben sokkal több emberhez kell, hogy szóljon, mint az úgynevezett elithez. Hiszen pont az a lényeg, hogy a művésznek vagy a közösségnek van egy traumája, amit valamilyen formában szublimál. Úgy tudja ezt megtenni, hogy ez más számára is érthető legyen, ha egy olyan közösségi szintet érint meg, ami mindenki másnak is valamennyire része. Ebben a tekintetben egyáltalán nem vagyok híve az elitizmusnak. Annak viszont igen, hogy egy új műnek a lehető legmagasabb szinten kell artikulálnia ezeket a felvetéseket.”

A programsorozat 6 alkalmas.

Jegyár: 1500 Ft; diák, nyugdíjas, pedagógus: 800 Ft