Shylock
Gareth Armstrong: Shylock (monodráma)
Rendező: Kővári Katalin
Gareth Armstrong: Shylock (monodráma)
Rendező: Kővári Katalin
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: Wednesday, December 02 2015 7:30PM
„Mit láthatunk hát Shylockban? A história bohócát és démonát láthatjuk, első számú közellenségét és első személyű áldozatát. Magunkat: fantasztikus jelmezben; egy közönséges, meztelen embert. Jelleme groteszk, sorsa tragikus – vagy megfordítva, többször is átfordíthatóan –, mert ellenfelében üldözi üldözött önmagát, s vele együtt testesíti meg az Emberevő Óriást, akit magunkból csinálunk: azt a természetellenes érzés- és gondolkodásmódot, mely vesztünkre lett második természetünkké. […]
A szentimentális beállítottságú olvasó kijelentheti: […] Lehetetlenség egyszerre önfeledten szeretni és józanul kalkulálni. De nézzünk szembe a kérdéssel: lehet-e máshogy az érzésnek hitele a világ piacán? Aki őszintén érez, tartozik számolni a kockázattal. Azt hiszem, leginkább erről szól A velencei kalmár, ezt a problémát foglalja metaforába. A képes példázat egy font emberhúsról beszél, mely szerződés tárgya, és kerek summában háromezer dukátnak felel meg: az emberi szívről, mint általános fizetőeszközről. És ennyiben rólunk. Arról, hogy a boldogtalanságnak éppúgy megvan az ára, mint a boldogságnak, és mindegy, hogy mi fizetjük-e a számlát vagy más, mert a lényeg az, hogy mindig mindenért meg kell valakinek fizetni.”
„Hogy mi adta az ötletet A velencei kalmárhoz és mikor, pontosan nem tudjuk. Feltételezhető, hogy valamikor 1596 táján, a cadizi hangulatban kapott megbízást a háziszerző egy marlowe-i hangvételű, közellenség-csúfoló kriminálkomédiára. A Lordkamarás Társulata nem akart lemaradni a konkurens Lordadmirálisék mögött: ők sem féltek az ördögtől, ha profitálni lehetett belőle. Az esedékes ördög, bár a propaganda modern eszközeivel idézték és űzték, hagyományosan középkori természetű volt, nem annyira etnikai, mint inkább mitológiai összetételű. „Krisztus gyilkosait” csak mendemondákból, misztériumjátékokból és egzotikus történetekből ismerhették az angolok, mert zsidók nem laktak közöttük vagy háromszáz esztendeje, mióta I. Edward törvénye távol tartotta őket az országtól. Shakspeare-nek tehát nem volt Shylock-hoz eleven modellje, s így a köztudatban gomolygó ködképet szabadon alakíthatta – mint zilált kedélyállapotának tárgyi megfelelőjét – többértelmű költői motívummá. Ebben némi segítségére lehettek a londoni „marranók” is, a régebben keresztény hitre tért valamikori izraeliták, akik a mediterrán Dél-Európán keresztül idáig menekültek a spanyol inkvizíció elől. Láthatott ilyeneket a soknemzetiségű városban, ahogy walesieket, franciákat, lombardokat is. Mit tudhatott róluk, mit nem, tudósok vitatják. Azt mindenesetre tudta, hogy emberek.”
Sahriár király szíve kővé dermedt – árulás és fájdalom zárta börtönbe a lelkét. Amikor elé vezetik Seherezádét, a rabnőt, minden megváltozik. A lány, hogy életét mentse, mesélni kezd.
Egy magányos csavargó, akinek semmije sincs – csak a szíve. Egy árva kisfiú, aki minden szeretetre éhes. Egy hideg, szürke utcán a sors egymás útjába sodorja őket. Nincs pénzük, és életük korántsem mentes a kihívásoktól, mégis van valamijük, ami mindennél többet ér: egymás.
Az idei év legmonumentálisabb karácsonyi ajándéka: Walk My World ajándékutalvány.
Ne keress tovább! Vedd meg sorbanállás nélkül!
Ajándékozz felejthetetlen gospel élményt Karácsonyra! Újévköszöntő örömkoncert – Dwight Robson és a The Original Golden Voices of Gospel ismét Magyarországon!…
Misztikum, szenvedély és sötét titkok a színpadon – érkezik a Rebecca musical!
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.