A produkció egy olyan kortárs táncszínházi mű, amelynek alapvető célja egy speciális hangvételű, valamint stílus jegyeket hordozó, mély gyökerekből táplálkozó zenének a dramatizálása és táncszínházi eszközökkel történő vizuális megjelenítése, illetve színpadra állítása.
60 perc, 12+, egy felvonás
több...
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Az oldalon elérhető utolsó előadás dátuma: 2024. szeptember 14. szombat, 19:00
A Parádé tulajdonképpen egy olyan kortárs balett, amely a Boban Markovic Orkestar és a Székesfehérvári Balett Színház együttműködése révén jött létre. A darab zenei alapját a zenekar Mrak című albuma jelenti.
A Parádé egy életérzést fogalmaz meg a táncszínház nyelvén. Dramaturgiai szerkesztése a Mrak című zenei albumra épülve, különböző hangulatokat, életképeket, szituációkat jelenít meg.
Boban Markovic sajátos és rendkívül dinamikus, életteli, egyúttal dramatikus zenei világára Egerházi Attila rendező-koreográfus olyan zsáner képeket alkotott meg, amelyek szarkasztikus és humorral átszőtt jelenetek füzérét alkotva jelenítenek meg egy világot és fogalmaznak meg egy életérzést.
Táncművészek
Chiara Malavasi
Carlota Izquiredo Gil / Céleste Icket másodszereposztásban
Cristina Porres Mormeneo
Michela Piccinini
Nina Sninská
Noemi Gregnanin
Tae Sone
Francesco Vitale Farris
Gijs Stenger
Gabriele Tamolli
Jelle-Johannes Hendrix
Juan Esteban Serna Espinoza
Julián Rico Engel
Rendező-koreográfus: Egerházi Attila
Zene: Boban Markovic Orkestra (A zenekar Mrak című albuma)
Felvételről közreműködik: Boban Markovic Orkestar
Koreográfus asszisztens és próbavezető balettmester: Cristina Porres Mormeneo
Díszlettervező: Egerházi Attila
Jelmezterv: Dusana Heráková
Fényterv: Egerházi Attila
Szcenikus: Bajkó György
Az előadás ősbemutatója a Bartók Tavasz keretében, a Müpa szervezésében valósult meg.
Egy letűnt korszak lenyomata, amely ma is érvényes tükröt tart elénk: hőseink áldozatok, megváltást keresők, megbocsátásra képtelen tévelygők, szerelemre vágyók, összeesküvők és megalkuvók. De mindegyikükben ott él a remény a szellem és lélek felemelkedésében.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
Vígjáték az áramszünetben. Miközben a társaság nem lát semmit, a nézők mindent látnak… Brindsley és Carol fiatal pár. A férfi feltörekvő szobrász, és menyasszonyával elloptak pár műtárgyat a szomszédban lakó Harold Gorringe-től, hogy azokkal lenyűgözzék Carol vendégségbe érkező apját, illetve annak gazdag műgyűjtő barátját, Lembergert. A vendégek érkezése előtt azonban elmegy az áram, és teljes sötétségben kell megfelelni az apósjelöltnek, Melkett ezredesnek. Mindeközben beállít a sötéttől rettegő felsőszomszéd, Miss Furnival, felbukkan Brindsley korábbi szeretője, Clea, ráadásul a szomszéd lakó, akitől a műtárgyakat „köcsönvették”, Harold Gorringe is idő előtt hazatér… A klasszikus bohózati helyzeteket az teszi még viccesebbé, hogy a szereplők a sötétben semmit nem látnak, a nézők viszont mindent.
A nyughatatlan hódító, a szabad életű sevillai nemes története számtalan szerzőt inspirált már. Aleksandar Popovski mostani rendezése A Mester és…
Áprilistól Rebecca musical az Erkelben, ahol a szerelem, titkok és egy kísérteties múlt árnyékolja be Manderley falait. Jegyek már kaphatók!
Igazi különlegességgel készül a Müpa Valentin-napra: a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben eredeti zenéjével szólal meg Charlie Chaplin klasszikusa, a Nagyvárosi…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
