Nagyzenekari koncert: William Grant Still, John Adams, Charles Ives
Program:
William Grant Still: Darker America
John Adams: Hegedűverseny
Charles Ives: 2. szimfónia
Køb Billetter
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Søndag, 01. Maj 2022 15:30
Nagyzenekari koncert: William Grant Still, John Adams, Charles Ives
Amerikából jöttem – állhatna címként a program felett, hiszen a koncert főszereplői az amerikai zeneszerzés három ikonikus alakja, egy kaliforniai születésű karmester és egy amerikai-kanadai hegedűművész. A koncert az „afroamerikai szerzők doyenje”, a szimfonikus dzsessz egyik legnagyobbja, William Grant Still művével indul, majd a Steve Reich utáni éra egyik legkiemelkedőbb komponistája, John Adams hegedűversenyével folytatódik. Utóbbihoz aligha találhatnánk autentikusabb előadókat, mint a szerzővel személyesen is dolgozó Leila Josefowicz és az a David Robertson, aki a St. Louis-i Szimfonikus Zenekar zeneigazgatójaként három lemezt is készített Adams műveiből. A „végtelen dallamot” alkalmazó versenyművet követően a koncertet a zenei idézetek királya, Charles Ives szimfóniája zárja a zenetörténet legbizarrabb záróakkordjával.
Habár a 20. század első évtizedeinek a dzsesszt a szimfonikus zenével összeházasító amerikai műveire gondolva elsőként Gershwin neve jut eszünkbe, több olyan szerző is élt akkoriban, aki fontos mérföldkövet jelentett a témában. William Grant Still sikeresen ötvözte az európai műzenét az afrikai gyökerű műfajokkal, és kisebbségiként is kivívta a szakma megbecsülését. Több olyan művet szerzett, amelyet az afroamerikaiak és a társadalom viszonya ihletett. Darker America című szimfonikus költeményében a vonósokon bevezetett hullámzó téma saját népének útját jeleníti meg, amihez a „bánat” (angolkürt) és a „remény” (rézfúvósok) témái csatlakoznak.
„Aki barátkozni szeretne a kortárs zenével, ezt hallgassa!” – írta Csengery Kristóf John Adams 1993-ban született hegedűversenyéről. A szerzőnek több akadályt is le kellett küzdenie a komponálás előtt. Kellő hangszerismeret híján egyrészt szüksége volt hegedűs segítségre, amit a premieren is szólózó Jorja Fleezanistól meg is kapott. Másrészt úgy érezte, egy versenyműhöz dallamra van szükség, ő viszont évek óta melódiákat nélkülöző zenét írt. Ezen is felülemelkedve végül elkészült a „hiperdallamos” Hegedűverseny. Az első tétel álomszerű rapszódiája után a hegedű testetlen szellemként lebeg a zenekari szövet körül, végül virtuóz, már-már motorikus finálé zárja a művet.
Ives az utolsó hangig európai első és a minden ízében amerikai harmadik között a századfordulón írta meg 2. szimfóniáját, amely stílusát tekintve épp félúton jár a két kontinens között. A fél évszázaddal későbbi premier óriási siker volt, a koncertet rádión hallgató szerző azonban csak némán köpött egyet az ováció kitörésekor. Ilyen volt: köpött a sikerre. Az öttételes műben Ives a gyermekkorából ismert egyszerű amerikai dalok, indulók és himnuszok részleteit, valamint az európai zenekultúra legnagyobb mestereinek (Bach, Beethoven, Brahms, Wagner stb.) dallamait idézi úgy, hogy mindig eredeti zenét alkot belőlük. A jólesően dallamos darab váratlan és durva disszonanciával ér véget.
Aktuelt
Nevetős-sírós, léleksimogató történet, rengeteg humorral és küzdelemmel az újrakezdésért.
Szabó Magda a világon a legismertebb modern magyar író, könyveit 43 nyelvre fordították le. Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is. Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. „Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni” – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.
A közel 30 éves Cotton Club Singers, és a 40 esztendős Hot Jazz Band közös produkciója hangzásában, valamint látványában egyedülálló értéket képvisel.
Follow us!
PÅ PLAKATEN
MAGYAR MENYASSZONY - időszaki kiállítás
Magyar Nemzeti MúzeumHogyan változott a nők szerepéről alkotott képünk az elmúlt 500 évben? Találd meg saját válaszodat a Magyar Menyasszony című kiállításon!
Pintér Béla és Társulata: Marshal Fifty-Six Szép
UP Újpesti RendezvénytérAz előadás arról szól, milyen hazugságban élni, hazugságban leélni egy életet, és milyen, ha ezt a hatalmi elit különféle rétegeinek…
Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék - nagyon…
Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.