„Az ember csak hangszer, amelyen a világegyetem játszik. A szimfóniának olyannak kell lennie, mint a világ. Mindent magába kell foglalnia!” – mondta Mahler, s e természetközeliség 3. szimfóniájában figyelhető meg leginkább. mehr
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: Februar 2. Montag, 19:45
Monumentális (title)
Mahler
Romberger
Pro Musica
Cantemus
Fischer
január
31.
február
01–02.
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
31. szombat
01. vasárnap
02. hétfő
Gustav Mahler: 3. (d-moll) szimfónia
Gerhild Romberger (alt)
Pro Musica Leánykar
Cantemus Gyermekkar
(kórusvezető: Szabó Dénes)
vezényel: Fischer Iván
„Az ember csak hangszer, amelyen a világegyetem játszik. A szimfóniának olyannak kell lennie, mint a világ. Mindent magába kell foglalnia!” – mondta Mahler, s e természetközeliség 3. szimfóniájában figyelhető meg leginkább. A zenetörténet egyik leghosszabb szimfóniája tíz éve szólalt meg utoljára a Mahler-specialista Fischer Iván és a Fesztiválzenekar előadásában. A hattételes filozofikus mű szólistája akkor is a magával ragadó koncerténekes, Gerhild Romberger volt, aki többek közt Párizs és Monte-Carlo után érkezik Pestre, hogy ő legyen a mű „emberi” tételének hősnője. Az angyalokat két Magyar Örökség Díjjal és Bartók–Pásztory-díjjal kitüntetett kórus, a Liszt- és Kossuth-díjas Szabó Dénes által alapított Pro Musica Leánykar és Cantemus Gyermekkar személyesíti meg.
Hamburgban töltött hat éve alatt Mahler két fontos szimfóniát is komponált. A Feltámadás névre keresztelt másodikkal ellentétben a harmadik kottájában nem találunk címet, pedig a szerző a szimfóniát és egyes tételeit is ellátta feliratokkal. Végül mégis amellett döntött, hogy nem befolyásolja ilyen erősen a befogadók fantáziáját. A címek mindenesetre tanulságosak, és sokat elárulnak arról, milyen irodalmi és filozófiai hatások érték, illetve milyen üzenetek foglalkoztatták akkoriban a zeneszerzőt.
A mű a Nyárdéli álom címet kapta, ám Mahler azonnal eloszlatta a Szentivánéji álommal való összehasonlítás gondolatát: „nem Shakespeare nyomán – megjegyzés zenekritikusok és Shakespeare-szakértők számára”. A nyár, a dél és az álom szavak összefüggésbe hozhatók Nietzsche Imigyen szóla Zarathustra című filozófiai regényével, és lám, a szimfónia negyedik tételében meg is jelenik a szöveg egy részletének megzenésítése. Az alcím – Az én vidám tudományom – tovább erősíti a kapcsolatot, hiszen egyértelműen Nietzsche munkájára utal.
A Nyárdéli álom hat tétele két nagy részre tagolódik. Az elsőt a lassú bevezetéssel (Pán ébredése) ellátott terjedelmes első tétel teszi ki; első két szimfóniájához hasonlóan Mahler beépítette a műbe egy korábbi dalát, ezúttal a Nyári őrségváltást. (A darab fináléjának szánt A mennyei élet végül a 4. szimfónia zárótétele lett.) A szimfónia egyetlen mitológiai történetet elmesélő tétele A nyár bevonulása (Bakkhosz-menet) címet viselte, amelyben az alvásából ébredő Pán, a hírhozó harsona és az évszakok harca elevenedik meg. Ezután a szerző hosszabb szünetet írt elő a karakterében igen eltérő többi tétel előtt.
A második részt indító menüett (Amit a mezők virágai mesélnek nekem) már-már a haydni szimfóniák világába repít vissza. Scherzo felel rá (Amit az erdő állatai mesélnek nekem), amely „olyan, akárha az egész természet grimaszokat vágna és nyelvet öltene”. A schopenhaueri eszmei lépcsőfokokon lépdelve a negyedik tételben már az ember mesél nekünk. Ezen a ponton Mahler az énekhangot hívja segítségül, és Nietzsche mélységről, kínról, gyönyörről és öröklétről elmélkedő szavait önti dalba. Az ötödik tétel angyalénekéhez A fiú csodakürtje című, korábban is gyakran használt népköltészeti ciklushoz nyúlt versért. Az emberi valóságon túllépő tételben először fényesedik dúrrá a zene. A szimfóniát nagyszabású, az isteni szeretetről mesélő lassú tétel zárja, mert „egy adagióban minden nyugalomban oldódik fel, a gyors tételekben ezzel szemben minden folyik, mozog, változik”.
A nulladik perc ősbemutató, csodás látványvilágot és igazi sztárparádét ígér. Udvaros Dorottya, Grisnik Petra, László Lili, Pataki Ferenc, Rohonyi Barnabás, Ficzere Béla játsszák a fordulatos komédiát.
A Kálmán-nap arról az életszakaszról szól, amikor minden csak ismétlődés az ember életében, sok fordulat már nem várható, nincs több kockázatvállalás, őrzése van annak, ami már megvan, mert nincs idő és erő újrakezdeni.
Mikor próbáltál ki utoljára valami teljesen újat? Idén tavasszal fedezd fel szabadon a Walk My World titkokkal teli, immerzív világát!
A közönség ismét egy varázslatos és sokszínű koncertprogramra számíthat, amelyben slágerek, musicalrészletek, filmzenék, örökzöld klasszikusok, és természetesen keringők is helyet…
Az özvegy Lord Meldrum öccsével, anyósával, két lányával éli a húszas évek Londonjának felső tízezer-beli életét. A kényelmüket szolgáló szakácsnő,…
Posten im Warenkorb
insgesamt:
Die Zeitbegrenzung des Kaufvorgangs ist abgelaufen! Bitte stellen Sie Ihren Warenkorb erneut zusammen!
