Musica d'Europa

Műsor:
Schubert: Nyitány olasz stílusban D. 591 / Schumann: a-moll gordonkaverseny, Op. 129. / Mendelssohn:  III. (a-moll) „Skót” szimfónia, Op. 56.

Közreműködik:
Erica Piccotti – gordonka (Olaszország) / Kodály Filharmonikusok Debrecen

Vezényel: Henry Hao-An Cheng (Németország)

Három, még messze nem „vadromantikus”, de azért a romantika ajtaján kopogtató vagy e korszakban már komoly részt vállaló szerző, hangulatában szinte egymásba fonódó darabja alkotja a hangversenyt, melynek szólistája a fiatal olasz csellistageneráció egyik legsikeresebb tagja, Erica Piccotti. Az est szintén fiatal dirigense a Németországban élő, tajvani-amerikai Henry Hao-An Cheng, aki 2018- ban az Európai Unió elsőször megrendezett Karmesterversenyének első helyezettje lett.

Az első romantikusnak is joggal nevezett Franz Schubert a Nyitány olasz stílusban kétrészes mini-ciklusának második, C-dúr darabját 1817 novemberében komponálta, leginkább az akkoriban Bécsben rendkívül népszerűvé vált Rossini hatására. Alapos Beethoven-hatásról, Mozart-ismeretről és Rossini-rajongásról tanúskodik e könnyed
hangvételű, komolynak tűnő kezdetében, hatásos köztes dramaturgiai zárlataiban Beethovent, szellemes belső fafúvós adogatásaiban Mozartot, távlatos formátumában és szerkezetében Rossinit tükröző darab. A dinamikai játék, a csipkelődő beszúrások, az – Harnoncourt után szabadon – „beszédszerű zene” valóságos tárházaként szórakoztató kezdete hangversenyünknek, amely azonban mindvégig tisztes határok között fickándozik, sokkal inkább a dinamikai rafinériát, a könnyűkezű, de pontos előadást, semmint a technika öncélú virtuozitását követelve
az előadói apparátustól.

Robert Schumann 1850-ben komponált a-moll csellóversenye alig két hét alatt született. Dvořák és Elgar hasonló versenyműve mellett a harmadik nagy romantikus csellókoncertként emlegetik. Elkerülendő a hangulatot megtörő tételek közti, akkor szokásos tapsokat, az egyes részek egymásba olvadva, „attaca” követik egymást.
„Nem tudok koncertet írni a virtuózoknak, meg kell próbálnom valami mást” - mondta Schumann készülő darabja kapcsán meglehetősen szerényen, mert technikai nehézségében, izgalmas szerkezetében e csellóverseny épphogy rendkívül magas fokú virtuozitást, páratlan hangszerkezelést igényel. A hangszer egészét folyamatosan bejátszó, szinte önálló zenekarként kezelt szólista, a hatalmas dallamvezetési ugrások, a záró tételben sok esetben Bach jellegzetes futamait idéző, a gordonkán elképesztő hatást keltő virtuóz lemenetelek, modulációk, s mindehhez a folyamatosan jelen lévő, szenvedélyesen személyes hang igazi cselló-varázzsá avatják e művet.

Mendelssohn III., „Skót” szimfóniája (a szerző maga nem használta e jelzőt) tizenhárom éven át készült, 1842-ben mutatták be. A késlekedés nem volt véletlen. Egyidejűleg folyt ugyanis a Hebridák-nyitány (1832.) komponálása, Mendelssohn itáliai utazásai is ez idő tájt zajlottak, ugyanakkor az 1829-ben Skóciában tett gyalogtúrája, az első tételt közvetlenül inspiráló edinburgh-i Holyrood-palota kápolnaromjának látványa miatt érthető az elnevezés. A négy karakteres tétel nem mentes az amúgy gyönyörködtető áthallásoktól. Olykor a Hebridák dallamvezetése, a
Ruy Blas-nyitány (1839.), a záró tételben az Olasz szimfónia (1833.) hangulata is fel-felbukkan. Az első tétel leíró, megható romos kápolna-láttatása után enyhe szentiván-éji jellegű, tücsökciripeléses, izgalmas scherzo veszi kezdetét, a harmadik tétel megnyugtató, lassú koraromantikus zenéje monumentális zenekari tömbtablókká fejlődik. Végül lendületes zenei anyaggal zárul a mű, melyben jó érzéssel ismerhetjük fel a szerző ezidőtájt készülő mesterműveinek hatását.

Vendégművészeinkkel személyesen is találkozhatnak a Café Kodály közönségtalálkozón 2018. október 8-án, 17 órától a Libri Könyvesboltban (Fórum Debrecen, I. emelet).